Farkas története

A Farkas épp Nyuszikával beszélt telefonon, amikor a Róka is hívta. Pont az esti party részleteit tisztázta. Nyuszikánál találkoznak és úgy tervezte, hogy alaposan ellátja a baját.
- Szólj a Rókának és a Medvének. Legutóbb egy hétig nem tudtam leülni, annyira elfenekelt ez a két állat. Jó volt na - ajánlotta Nyuszika.
Kis szuka, elég leszek én egyedül is, gondolta Farkas. Joggal volt büszke magára, nem hiába volt lompos.
- Én biztos ott leszek, és kapsz egy meglepetést - mondta mielőtt letette.
Örült hogy alakul az este. Épp a szép új szájpecket készítette elő Nyuszikának, amikor megint keresték.
Róka volt az. Hát ezt nem lehet lerázni? Persze tudott az esti buliról. Beszélt már a Nyuszival. Legalább hoz egy kis piát, gondolta a Farkas.
De már indulni is kellett. Medve maradjon csak a barlangjában, a Farkasnak nem fog hiányozni. Rókakomával szépen megoldják a Nyuszikát ketten, miután jól megkötözték.

Szürkületkor már a tisztáson is volt. Nézte a fűzfavesszőket, hátha talál egy nagyobbat. Ez lenne a második meglepetése Nyuszikának.
Ekkor hallotta meg a Rókát. Fejjel lefelé lógott egy kötélen a fáról. Alatta pedig néhány üveg: pezsgő és vodka.
- Viszkit nem hoztál? - kérdezte a Farkas. A kérdés nehezére esett, mert percekig a földön volt a röhögéstől.
- Nem, volt. Eressz már ki.
- Hát akkor maradsz - röhögött a Farkas. Legfeljebb visszajön és megtanítja neki is, hogy kell rendesen felkészülni.

Határozottan jókedvvel indult Nyuszikához az üvegekkel és szájpecekkel.
Már majdnem az odujához ért, amikor meglátta Nyuszikát. Ilyen nincs! Ő is fejjel lefelé lógott egy hurokból.
Alakul az este.
- Hát most mi legyen? - kérdezte Nyuszikát.
- Mondjuk leszednél?
Farkas megállt. És felmérte a helyzetet. Tiszteletlennek találta Nyuszikát. Meg is mondta neki, miután meghúzta a vodkát.
- Talán. Csak miután megtanultad, hogyan kell velem beszélni.
Már fel is állt a lompos, ahogy elképzelte mit tesz. Nyuszikát előbb elfenekeli. Mellére csalánt tesz, talpára viaszt csepegtet.
És csak akkor engedi el, ha szépen kéri. Amit csak úgy tud, ha alaposan leszopja. Igazi szadista volt. Fel is rakta a szájpecket és elmagyarazta Nyuszikának mi fog történni.
- Hozok egy jókora vesszőt, és megtanulod hogy kell várnod engem. Mert egy dugnivaló ribanc vagy. Ezt most megérdemled.
Nyuszika félt. Szeme előtt mereven állt Farkas. Várta már nagyon, hogy beléhatoljon, hogy érezze az ízét. Igazi ribanc volt. Már be is akarta kapni a farkát, de a szájpecek miatt nem tudta.

A Farkas elindult hogy hozzon néhány vesszőt. Talán az elfogyasztott vodkának köszönhető, ami ezek után történt.
Figyelme lankadt és csak arra tudott gondolni, mit csinál Nyuszikával. Többféle vessző kell, a vékonyabbtól a vastagabbig.
Ekkor egy hatalmas csattanást és egy reccsenést hallott. Egy medvecsapdába lépett bele. A vodka ugyan tompította a fájdalmát, de tudta, hogy eltört a lába.
Nem tudta kifeszíteni a fogakat és ott ragadt a csapdában. Kurva vadász, tudta hogy ő volt megint. Üvöltésére nem érkezet válasz.
Egyszer csak zajt hallott a háta mögül. A Medve volt ott és a Róka. Kárörvendően néztek rá. Medve szabadította ki a Rókát, mikor a szokásos málnás körútján volt.
- Ne menj sehová. Nyuszikával még visszajövünk - ezt nem találta a Farkas viccesnek.
Ezek után távolból még hallotta Nyuszikát, ahogy fájdalmában majd gyönyörében kiált. Hálásan elégítette ki Nyuszika mindkét megmentőjét.
Az utolsó nyögések után kisvártatva ott voltak a Farkas mellett. Úgy találták hogy elég fájdalmat kapott a csapdától.
Úgyhogy nem is bántották.

Azért megvesszőzték.
Viaszt is kapott.
És a seggébe pont befért a pezsgősüveg nyaka.
Csak a mérges hangyák nem kellettek volna.
Az még hetekig fájt a Farkasnak és még a profiljában sem volt benne.