Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kérem a láncokat Uram! 14.

Törölt felhasználó
2012. 08. 12. 19:04 | Megjelent: 904x
András a konyhában forgolódott, amikor Emma megjelent az ajtóban, frissen, félig vizes, kissé kócos hajjal. Megállt, s nézte a férfit, amit egy üvegtálban pácolt húst forgatott. Tágra nyílt szemmel figyelte. - Talán Ő fogja készíteni az ebédet? - gondolta. Mindig is imponáltak számára az olyan férfiak, akik otthonosan mozogtak a konyhában.
A férfi megmosta, megtörölte a kezét, majd oda fordult a nőhöz. Levette a nő törzse köré tekert törölközőt, majd kihúzta az asztal melletti széket.
- Jó étvágyat! - mondta
Emma felsóhajtott, nem igazán volt ínyére a meztelenség, főként hogy András tetőtől talpig fel volt öltözve. Az asztal meg volt terítve, de csak egy személyre. Leült.
- Köszönöm, Ön nem reggelizik? – kérdezte a nő
- Én korábban reggelizem. – felelte - mielőtt nekilátna a reggelinek, ne felejtse el bevenni a fogamzás gátló gyógyszerét. - mondta, s odanyújtotta a nő táskáját.
Emma kivette belőle a gyógyszert, kivett belőle egy szemet, majd a többit oda adta Andrásnak, aki mindvégig úgy figyelte, mint valami börtönőr. András felemelte az asztalon lévő poharat, ami narancslét tartalmazott s átnyújtotta a nőnek. Emma megköszönte az italt, s bevette a gyógyszert.
Mialatt a nő elkezdte falatozgatni a kikészített reggelit, András szorgosan tett vett, úgy nézett ki, mintha az ebéd hozzávalóit térképezné fel, készítené elő. Majd elővett egy poharat, töltött magának is narancslét, s leült az asztalhoz.
- Egy óra múlva vendégünk lesz. Aliz, egy kedves ismerősöm, aki elsősorban azért jön, hogy Önről méreteket vegyen. Aliz segítségemre van, az Ön ruhatárának elkészítésében. – mondta a férfi, miközben nagyokat kortyolt a narancsléből.
- De ugye nem kell a hölgy előtt meztelenül mutatkoznom?- kérdezte a nő
- Emma kedves, ön úgy mutatkozik mások előtt, ahogy én szeretném. Aliz megbízható hölgy, régóta ismerem. A méreteknek, amiket önről vesz, nagyon precíznek, pontosnak kell lenni.
A nő lehajtotta a fejét, azon gondolkozott, hogy mit tehetne, tehet-e egyáltalán valamit. A gyomra egy csomóba szorult. S mi van, ha Aliz az egyik tanítványa hozzátartozója, vagy bárki lehet, akivel a hétköznapi életében már találkozott, vagy majd fog találkozni.
- András, nem lehetne mégis, hogy ez esetben kivételt tegyen? – kérlelte a férfit
- Nem lehetne. – hangzott a válasz.
- Aliz tisztában van a kettőnk között lévő megállapodásról? – kérdezte Emma
- Igen – válaszolta András.
Ez némiképp megnyugtatta Emmát, de a továbbiakban, egy falat sem ment le a torkán.
- Befejezte a reggelit?- kérdezte a férfi.
- Igen
- Akkor menjünk át a nappaliba – mondta a férfi, miközben felállt, s elpakolta a reggeli maradványait.
Nem volt hideg a lakásban, de Emmának mégis lúdbőrözött az egész teste. A gondolat, hogy egy vad idegen nőt anyaszült meztelenül fogadjon, felfoghatatlan volt számára.
A nappaliban érezhetően melegebb volt. A férfi már hajnalban befűtött a kandallóba. A nő elindult, a kandallóhoz közeli fotel irányába, abba, ahol tegnap széttárt lábakkal kellett ülnie.
- Egy pillanat! –mondta a férfi, miközben megfogta a nő karját.
A nő megfordult, szembe állt a férfival.
- Emelje fel a haját. – mondta András kezében tartva a nyakpántot.
A nő nagyot sóhajtva tett eleget a férfi kérésének.
- Még mielőtt helyet foglalna, álljon az asztal végéhez – utasította a férfi, miközben a dohányzó asztalra mutatott.
Emma odaállt, s várakozó tekintettel nézett a férfire.
- Helyezkedjen el az asztalon, négykézláb. – mondta a férfi, miközben a polcról egy hajkefét vett le. – Rendbe szedem a haját- mondta, miközben a nő feltérdelt a kis asztal tetejére, s két kezével megtámaszkodott, ahogy a férfi kérte.
A férfi a nő összes haját jobboldalra igazította.
- Emma legyen szíves emelje fel a fejét, homorítsa a hátát, tolja ki a fenekét! - Utasította a férfi, miközben felemelte a nő állát, majd a hajkefe nyelét végighúzta a nő gerincén, s a fenekéhez érve megpaskolta a hajkefe hátlapjával.
A férfi a nő háta mögött állt meg.
Ámulattal nézte Emma kerek gömbölyded vonásait, Kitárulkozó ánuszát, és a comb tövében megülő, szinte hívogató barázdált körte formájú punciját. Úgy kívánta mint a túlérett gyümölcsöt, aminek az íze erjedt alkoholos de még zamatos, amit csak nyalni, szívni kell s eltűnik az ember szájában.
- Maradjon így! – mondta, miközben a nő bal oldalához lépett a feje mellé, s lassan a hajvégétől apránként felfelé haladva kezdte kibontani a nő haját.
A nő élvezte a gondoskodást, fejével szorosan hozzásimult a férfi csípőjéhez.
András alaposan kifésülte Emma haját, időnként figyelmeztetve a nőt a helyes testtartásra. Megkövetelte, hogy mindvégig felemelt fejjel, homorított gerinccel, s peckesen kitolt fenékkel álljon négykézláb, az asztal tetején.
Amikor végzett a hajával, leült pár méterre, és figyelte a nőt. Nem tudott betelni a nőies, finom, erotikus formákkal. Oldal nézetből olyan volt mint egy tökéletes szvinksz szobor.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa