Kérem a láncokat Uram! 14.

András a konyhában forgolódott, amikor Emma megjelent az ajtóban, frissen, félig vizes, kissé kócos hajjal. Megállt, s nézte a férfit, amit egy üvegtálban pácolt húst forgatott. Tágra nyílt szemmel figyelte. - Talán Ő fogja készíteni az ebédet? - gondolta. Mindig is imponáltak számára az olyan férfiak, akik otthonosan mozogtak a konyhában.
A férfi megmosta, megtörölte a kezét, majd oda fordult a nőhöz. Levette a nő törzse köré tekert törölközőt, majd kihúzta az asztal melletti széket.
- Jó étvágyat! - mondta
Emma felsóhajtott, nem igazán volt ínyére a meztelenség, főként hogy András tetőtől talpig fel volt öltözve. Az asztal meg volt terítve, de csak egy személyre. Leült.
- Köszönöm, Ön nem reggelizik? – kérdezte a nő
- Én korábban reggelizem. – felelte - mielőtt nekilátna a reggelinek, ne felejtse el bevenni a fogamzás gátló gyógyszerét. - mondta, s odanyújtotta a nő táskáját.
Emma kivette belőle a gyógyszert, kivett belőle egy szemet, majd a többit oda adta Andrásnak, aki mindvégig úgy figyelte, mint valami börtönőr. András felemelte az asztalon lévő poharat, ami narancslét tartalmazott s átnyújtotta a nőnek. Emma megköszönte az italt, s bevette a gyógyszert.
Mialatt a nő elkezdte falatozgatni a kikészített reggelit, András szorgosan tett vett, úgy nézett ki, mintha az ebéd hozzávalóit térképezné fel, készítené elő. Majd elővett egy poharat, töltött magának is narancslét, s leült az asztalhoz.
- Egy óra múlva vendégünk lesz. Aliz, egy kedves ismerősöm, aki elsősorban azért jön, hogy Önről méreteket vegyen. Aliz segítségemre van, az Ön ruhatárának elkészítésében. – mondta a férfi, miközben nagyokat kortyolt a narancsléből.
- De ugye nem kell a hölgy előtt meztelenül mutatkoznom?- kérdezte a nő
- Emma kedves, ön úgy mutatkozik mások előtt, ahogy én szeretném. Aliz megbízható hölgy, régóta ismerem. A méreteknek, amiket önről vesz, nagyon precíznek, pontosnak kell lenni.
A nő lehajtotta a fejét, azon gondolkozott, hogy mit tehetne, tehet-e egyáltalán valamit. A gyomra egy csomóba szorult. S mi van, ha Aliz az egyik tanítványa hozzátartozója, vagy bárki lehet, akivel a hétköznapi életében már találkozott, vagy majd fog találkozni.
- András, nem lehetne mégis, hogy ez esetben kivételt tegyen? – kérlelte a férfit
- Nem lehetne. – hangzott a válasz.
- Aliz tisztában van a kettőnk között lévő megállapodásról? – kérdezte Emma
- Igen – válaszolta András.
Ez némiképp megnyugtatta Emmát, de a továbbiakban, egy falat sem ment le a torkán.
- Befejezte a reggelit?- kérdezte a férfi.
- Igen
- Akkor menjünk át a nappaliba – mondta a férfi, miközben felállt, s elpakolta a reggeli maradványait.
Nem volt hideg a lakásban, de Emmának mégis lúdbőrözött az egész teste. A gondolat, hogy egy vad idegen nőt anyaszült meztelenül fogadjon, felfoghatatlan volt számára.
A nappaliban érezhetően melegebb volt. A férfi már hajnalban befűtött a kandallóba. A nő elindult, a kandallóhoz közeli fotel irányába, abba, ahol tegnap széttárt lábakkal kellett ülnie.
- Egy pillanat! –mondta a férfi, miközben megfogta a nő karját.
A nő megfordult, szembe állt a férfival.
- Emelje fel a haját. – mondta András kezében tartva a nyakpántot.
A nő nagyot sóhajtva tett eleget a férfi kérésének.
- Még mielőtt helyet foglalna, álljon az asztal végéhez – utasította a férfi, miközben a dohányzó asztalra mutatott.
Emma odaállt, s várakozó tekintettel nézett a férfire.
- Helyezkedjen el az asztalon, négykézláb. – mondta a férfi, miközben a polcról egy hajkefét vett le. – Rendbe szedem a haját- mondta, miközben a nő feltérdelt a kis asztal tetejére, s két kezével megtámaszkodott, ahogy a férfi kérte.
A férfi a nő összes haját jobboldalra igazította.
- Emma legyen szíves emelje fel a fejét, homorítsa a hátát, tolja ki a fenekét! - Utasította a férfi, miközben felemelte a nő állát, majd a hajkefe nyelét végighúzta a nő gerincén, s a fenekéhez érve megpaskolta a hajkefe hátlapjával.
A férfi a nő háta mögött állt meg.
Ámulattal nézte Emma kerek gömbölyded vonásait, Kitárulkozó ánuszát, és a comb tövében megülő, szinte hívogató barázdált körte formájú punciját. Úgy kívánta mint a túlérett gyümölcsöt, aminek az íze erjedt alkoholos de még zamatos, amit csak nyalni, szívni kell s eltűnik az ember szájában.
- Maradjon így! – mondta, miközben a nő bal oldalához lépett a feje mellé, s lassan a hajvégétől apránként felfelé haladva kezdte kibontani a nő haját.
A nő élvezte a gondoskodást, fejével szorosan hozzásimult a férfi csípőjéhez.
András alaposan kifésülte Emma haját, időnként figyelmeztetve a nőt a helyes testtartásra. Megkövetelte, hogy mindvégig felemelt fejjel, homorított gerinccel, s peckesen kitolt fenékkel álljon négykézláb, az asztal tetején.
Amikor végzett a hajával, leült pár méterre, és figyelte a nőt. Nem tudott betelni a nőies, finom, erotikus formákkal. Oldal nézetből olyan volt mint egy tökéletes szvinksz szobor.