Cikkek idő szerint
2024. 04. (59)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kérem a láncokat Uram! 11.

Törölt felhasználó
2012. 08. 05. 20:20 | Megjelent: 774x
Emma elindult felfedezni a férfi otthonát. Gondolta, ha jól körülnéz, hátha megtud többet az ő Uráról. A konyhától pár lépésre egy ajtó állt, ami abban különbözött a többitől, hogy keskenyebb volt. Azt gondolta, talán éléskamra lehet, tele felakasztott házi sonkával,szalonnával, kolbásszal. Kinyitotta. Meglepetésére egy lépcsőlejárót látott. A villany kapcsoló a lépcsőlejáró elején volt, melyet a nő felkapcsolt. Emma kíváncsisága egyre erősebb lett, ezért elindult lefelé.
Talán 4-5 lépcsőfokot tett meg, amikor tompa puffanással becsapódott az ajtó. A nő hirtelen összerezzent, majd úgy döntött, hogy lejjebb megy az enyhén elkanyarodó lépcsőn.
Arra gondolt, talán itt tartja András a kitömésre váró állati tetemeket.
Amikor leért, sötét terem fogadta.
Egy újabb kapcsoló segítségével hamar megvilágosodott a pince tartalma. Egy boros pince volt, ahol egy hatalmas állvány tele volt palackozott borokkal.
Emma nem volt borszakértő, de úgy gondolta, a címkék alapján, hogy nagyon értékes borok lehetnek. Egy-kettőt leemelt.
Szent Gaál pincészet, 2003-as Cabernet Sauvignon. Egy másik: 2006 Máté Cuvée kékfrankos - zweigelt.
Elképzelte, amit vadászat után összejönnek a „csúcsragadozók”, s ezekkel a minőségi borokkal megünnepelik a szerencsétlen állatok legyilkolását.
A nőt kirázta a hideg, egyébként is meglehetősen hűvös volt a helyiség.
Úgy döntött, nem is nézelődik tovább, elindult felfelé.
Az ajtó nem nyílt. Hiába próbálta többször is lenyomni a kilincset.
- András!!! – kiáltotta. De rájött, hogy felesleges erőlködnie, mert a férfi a ház másik végében fürdik. Nem hallja az ő kiáltozását.
Emma egyre jobban fázott. Szomjas is volt. Lement hát a borokhoz. Volt egy félreeső polc, ahol a már megkezdett borok voltak. Kiválasztott egy címkézetlen kerek üvegben lévő italt. Gondolta megkóstolja. Ritkán fogyasztott alkoholt. Nagyobb ünnepekkor is csak az enyhe, édes, krémes italokat, de csakis a formaság kedvéért.
Mivel poharat nem talált, így az üvegből ivott egy kortyot.
Az első ízlelésnél meglehetősen száraz, fanyar ízt érzett. – Talán a fogkrém miatt – gondolta.
Majd újra kóstolta. A második korty, egy fokkal jobb volt.
A bor illata, már amennyire az üveg száján keresztül lehetett érezni, az a nyers bőr és a fokhagyma keveréke volt.
Az íze, az aszalt szőlő és a föld, enyhe édes árnyalattal vegyítve.
Határozottan finomnak érezte. Pár korty után kezdte egészen felszabadultnak érezni magát.
Úgy döntött, hogy a palackkal a kezében, a lépcső 4. fokára ülve várja meg kiszabadítóját.
Közben arra gondolt, hogy András milyen lehet amikor nem játszik szerepet. Mert most biztos szerepet játszik. Minden férfi olyan szerepet ölt magára, amivel le tudja dönteni a kiszemelt nőt a lábáról. Amikor ez megvan, akkor bújik elő az igazi arcuk.
Emma maga előtt látta legutóbbi partnerét, Gézát, amikor udvarolt. Mint a madarak hímjei a párzási időszakban díszes nászruhát öltött. Kedves volt, figyelmes. Érdekelte, hogy mi a jó, mitől lenne boldog. Azután, amikor jól sikerült a násztánc, lassan lehullt a nászruha is. Pár hónap, és már nem volt fontos semmi, csak a tiszta gatya és zokni, a meleg vacsora, és a tv távirányítója.
Arra gondolt, hogy hányszor azonosította magát a szeretkezések alkalmával egy tál milánói makarónival, amit Géza 8 perc alatt habzsolva fogyasztott el, majd elégedetten tolta félre a kiürült tányért.
Nem tudja, hogy hányszor húzta meg a borospalackot, de már nem fázott, pedig a hőmérő mindössze 13 fokot mutatott. Úgy érezte, hogy az arca lángol.
Lábai elgyengültek. Fejét a falnak támasztotta, fáradtnak érezte magát.
- Miért nem jön már András, meddig fürdik még? – tépelődött, kezével hátranyúlt, hogy kopogjon, de az ajtó túl messze volt ahhoz hogy elérje. Bosszankodott is, hogy miért van olyan messze azaz ajtó.
Miközben Emma a borospince fogságában rekedt, András élvezte a forró víz pezsdítő hatását.
Miközben végigszappanozta magát, az utolsó szakításának emlékképei elevenedtek meg előtte.
Akkor is éppen tusolt amikor a 26 éves tüzes kis barátnője belépett hozzá , és azt kiabálta a férfinek. – Elhagylak, és azt kívánom, hogy a pokol tűzén égj el!
Majd Emma kedves, szerény tekintetét látta maga előtt. Aki csendes, és engedelmes.
A férfi alapos tusolás után megborotválkozott, majd fogat mosott. Tudatosította magában, hogy ma este, mielőtt Emmát magáévá teszi, nem fog rövid italt fogyasztani, mert tiszta tudattal szeretné bekebelezni a nőt.
Egy vékony hálóköntöst kapott magára, majd elindult megkeresni Emmát. Gyanús volt a néma csend.
Nem találta sehol. Beletelt jó néhány perc, mire arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen egy helyégben még nem kereste , az pedig a pince. Rossz előérzettel nyomta le a kilincset.
Az ajtó nem nyílott. Sosem zárja. Szinte dörömbölve kopogott. – Emma, itt van?! – kiáltotta
A nő megkönnyebbülve hallotta meg András hangját.
- Itt vagyok, kinyitná az ajtót kérem! – mondta miközben letette maga mellé az üres borospalackot.
Megpróbált felállni, de rájött, hogy minden ereje elhagyta. Négykézláb mászott egy lépcsőfokot, hogy közelebb legyen az ajtóhoz.
András pillanatok alatt szerszámokkal és egy meleg takaróval tért vissza .
- Mióta tartózkodik odalent? – kérdezte
- Nem lent vagyok, hanem itt a lépcsőn, és nagyon kell pisilnem András. – felelte érdekes hanglejtéssel.
- Jól van Emma?
- Igen, egy kicsit elfáradtam, túl sok itt a lépcső – felelte bizonytalanul.
Miközben András babrálta a zárbetétet, aggódott a nő egészségi állapota miatt.
- Mennyit ivott? – kérdezte
- Csak egy-egy kortyot, de azt folyamatosan. - felelte a nő
Végre kinyílt az ajtó. András ott állt az ajtóban, Emma négykézlábra ereszkedve nézett fel rá.
- Kérem, András segítene felállni? – kérdezte
A férfi teljesen kitárta az ajtót, lement, s a nő háta mögött állt meg. Elég meredek volt a lépcső, s attól tartott, hogy Emma hátra esik.
- Másszon ki szépen az ajtó elé. – mondta a férfi, majd megpaskolta a nő fenekét.
Emma erőt gyűjtött, mert a mászás is nehezére esett, s mindazonáltal hogy le volt tompulva az agya, meglehetősen szégyellte magát. Nem is igazán a meztelensége, hanem az állapota miatt.
- Ez, az ügyes ! - Mondta, majd odalépett mellé, felállította, s ráterítette a meleg takarót a hátára.

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.