A szobalány 5.

- Sajnálom, kis ribancom, igaz azt ígértem, hogy lemondok a megkorbácsolásodról, de meggondoltam magam! – közlöm, az eszközöket tartalmazó kocsihoz lépve.
- Ne uram! Kérem, irgalmazzon, bármit megteszek, csak ne tegye tönkre a testem! – fakadsz ki kétségbeesetten.
Egy ideig csak nézlek, aztán egy finom bőrökből font, csuklókorbácsot veszek fel az asztalról. Az egész talán harminc centi hosszúságú, a fonat végén a szíjak szétágaznak. Látom a megnyugvást az arcodon, és lecsapok az egyik válladra. A bársonyos szíj inkább csak simogat, mint fájdalmat okozna, de a tested így is feszes, és ez nagyon tetszik. Szép lassan haladok a melleid felé, itt-ott enyhe vörös csík jelenik meg a finom bőrödön, de tudom percek alatt el fog tűnni.
Ha a csipeszek nem lennének rajtad zavartalanul, élveznéd a korbácsolást, de a szorításuk egyre elviselhetetlenebbek. Megkorbácsolom mindkét melled próbálva eltalálni a csipeszek által fogvatatott bimbóid. Na ná, hogy sikerük. Ilyenkor fájdalmasan nyüszítesz fel, de nincs kegyelem. Már a hasadat verem, és gyönyörködöm, a piros csíkok látványában. Szép lassan leérek a combjaid közé. A puncidat egyenlőre megkímélem, a combjaid belső oldalát célzom meg a korbáccsal, kicsit szélesebbre feszítve a lábaid, hogy megkönnyítsem a dolgom. Magad sem tudod, mit érzel, félelmet, fájdalmat, vagy gyönyört. Ez a három érzés keveredik benned. És meglepve látom, hogy önként tárod szét a lábaid, szinte felkínálva a pinád a korbács szíjainak.
Semmi okom megtagadni a kívánságod, lesújtok a csipeszekkel díszített nemi szervedre. A combjaid hirtelen összezárod, mert a vártnál nagyobb fájdalom hasít beléd. Várok, míg ismét felkínálod a puncikád, mert tudom, hogy megteszed.
Nem is csalódok, bár minden ütés után felszisszensz, a tested összerándul, de azonnal széttárod a lábaid, mihelyt csökken a fájdalom. Nagyon tetszik ez a játék, és fokozni akarom. Kizárólag a csipeszeket célzom meg, tudom, így hatványozódik a fájdalom. A tested vonaglik, magam sem tudom a fájdalomtól, vagy a kéjtől, minden esetre folytatom.
Alaposan elverem a pinád, ami szinte tátong, és csábítóan hívogatja a merev farkam, de még ellenállok a csábításnak.
A csuklómra húzom a korbácsot, hogy kéznél legyen, ha kedvem támad használni, és úgy döntök itt az ideje, hogy megszabadítsalak a csipeszektől.
Mikor leveszem az elsőt a szeméremajkadról minden eddiginél hangosabban szisszensz fel a tested összerándul. A visszatérő vér okozza a fájdalmat. Tisztában vagyok vele és kiélvezem a hatást, csak aztán nyúlok a következőért.
Már csak a csiklódon lévő csipesz van a puncidon. Mielőtt levenném, kicsit megmozgatom. Ezt már nem tudod elviselni sikítás nélkül, és mikor leveszem, ismét elönti a szemeid a könny. Hagyok pár másodperc szünetet, élvezve a látványt, majd végigsimítom a meggyötört nemi szerved.
Nem tudok ellenállni, megfogom a csípődet és a makkom a szeméremajkaid közé igazítom, és lassan az ágyékodnak feszülök.
Olyan érzés, mintha egy szüzet erőszakolnák meg. a puncid sajog, és nagyon szűk. Szép lassan nyomom beléd a dákom, és mikor bent van a makkom, elengedem a csípődet, de csak, azért hogy levegyem a bimbóidon lévő csipeszeket.
Érzem a fájdalmas vergődésed, és egyre mélyebben hatolok a testedbe.
Ha azt hited, hogy most megbaszlak, hát tévedtél. Mikor látom, hogy élvezni kezded a dolgot, kihúzom belőled a faszom, és az asztalhoz lépek.
Látom csalódott vagy, de kit érdekel. Színes vastag gyertyákat veszek fel, és körberakom velük a tested.
Értetlenül meredsz rám, és a szemeid ismét félelemről árulkodnak.
Meggyújtom a gyertyákat, és úgy igazítom őket, hogy érezhesd a láng melegét, de véletlenül se égessen, aztán egy hosszú fehér gyertyát veszek a kezembe. Mielőtt meggyújtanám, leoltom a villanyt, és a fejedhez állok az asztal végénél.