Veronika Tanárnő 3

Azzal be is zárult az ajtó Veronika Úrnő mögött, én pedig ott maradtam egyedül a hatalmas lakásban. Először azt sem tudtam hogy hol is álljak neki a dolgoknak, aztán elkezdtem összepakolni először a nappaliba majd a hálószobába. A hálószoba számomra egy szent hely volt a lakásban, mivel Úrnőm itt tartotta eszközeit. Először félve nyitottam ki a nagy gardróbszekrényt, de ahogy kinyitottam ott volt előttem az összes bőr, latex és lakk ruha és persze minden kiegészítő. Teljesen lenyűgözött a látvány ami elém tárult, eleinte félve nyúltam a dolgokhoz de aztán eléggé beindított a dolog de mivel rajtam volt az erényöv így inkább abba is hagytam a dolgot. Eléggé frusztrált azaz érzés hogy bármelyik pillanatban megjöhet az Úrnő mivel nem mondta hogy pontosan hova is megy vagy hogy mikor érkezik vissza.

Lassacskán kezdtem be fejezni a takarítást és a pakolást, végül szép rend és tisztaság lett az egész lakásban. Mikor végeztem a feladatommal furcsa érzés tört rám, nem tudtam mit is kezdjek most magammal, hiányzott az Úrnő jelenléte és a parancsai, nem tudtam mit szabad és mit nem. Végül is úgy döntöttem hogy letérdelek a nappaliba és úgy várom Veronika Úrnőt.

Elég sok időbe telt mire végre halottam hogy valaki matat a zárban, ekkor hirtelen felpattantam és amennyire tudtam siettem az ajtóhoz. A boka bilincsek eléggé akadályozták a mozgásomat ezért az Úrnő előbb beért az ajtón mint én ő hozzá.
- Ne lustálkodjál, gyere ide és segítsd le a kabátomat!
Miközben siettem az Úrnő fel majdnem elestem a láncokba és ezt észre vette ő is és elmosolyodott szerencsétlenségemen.
Gyorsan levettem kabátját és megcsókoltam a kezét, ő azzal a lendülettel elkapta a nyakörvemet és körbevezetett a lakáson. Mindent alaposan szemügyre vett és átvizsgált. Ahogy láttam rajta elégedett volt a munkámmal de aztán jött a kínos kérdés:
- A Fürdőszoba hogy áll?
- Kész van az is Úrnőm!

Hogy kész volt-e? dehogy volt az kész, teljesen megfelejtkeztem róla...
Mikor beléptünk a fürdőbe eleinte úgy láttam hogy nem lesz gond de amikor a WC-hez értünk hirtelen megállt Veronika. Elkapta a fejemet és egészen közel nyomta a WC kagylóhoz
- Szerinted ez tiszta?
- Nem Úrnőm
- Akkor még is hogy gondoltad hogy így hagyod?
- Sajnálom Úrnőm
- Ennyi amit mondani tudsz? hogy sajnálod?
- Nah gyerünk takarodj a konyhába!

Amennyire csak tudtam úgy kapkodtam a lábaimat. Amikor odaértem a konyhába gyorsan ráfektetett a konyha asztalra és felhajtotta a kis fekete-fehér fodros miniszoknyámat és eltávolította a bilincseket a lábamról.
- Most pedig hangosan számolod az ütéseket és minden egyes ütést megköszönsz!
- Meg értetted?
- Igen Úrnőm
- Egy, köszönöm Úrnőm
- kettő, köszönöm Úrnőm
- Három, köszönöm Úrnőm
Ekkor egyszer csak abba hagyta a büntetést és oda hajolt hozzám:
- Kitaláltam valami jobb büntetést számodra
- Most eredj vedd le a ruhádat és a cipőt! és fürödj le, a sminket is mosd le magadról mára befejeztük.
- A ruháidat megtalálod a mosdó alatt

Nem értettem mi ez a hirtelen váltás, de ez volt a parancs és kötelességem teljesíteni. Furcsálltam hogy az erényövet nem vette le rólam, de gondoltam majd ha végeztem akkor leveszi. Felöltözve kisétáltam a fürdőből és le térdeltem a nappaliba a fotel elé.
- Erre már nincs szükség, nyugodtan állj fel és ülj ide mellém a kanapéra
- Igen is Úrnőm
- Most már nyugodtan szólíthatsz Veronikának. Mára befejeztük a játékot

Ezek után még ott maradtam nála és elbeszélgettünk. Kérdezte tőlem hogy hogyan tetszik ez a világ, én valahogy sose tudtam volna magamról elképzelni hogy ez a dolog ennyire beindítson. Meglett beszélve hogy a szerdai találkozókon tényleg angolozni fogunk és ott úgy leszek nála mint a diákja és péntekenként pedig mint a játékszere.
- Pénteken ahogy vége van a sulidnak rögtön hívj és megbeszéljük mikorra gyere
- Péntekenként nincs órám úgyhogy nekem akármikor jó
- Akkor gyere át mondjuk csütörtökön négy órára!
- Rendben van, és az erényövvel mi lesz Tanárnő?
- Az erényövvel? az erényöv a büntetésed a fürdő miatt. Addig rajtad lesz még úgy nem látom hogy tanultál a dologból, és nehogy hozzá merj nyúlni ha meglátom hogy valamivel is próbálkoztál nagyon megbüntetlek!
- Értettem, de úgy nagyjából mikor fog lekerülni rólam?
- Ez csak rajtad múlik

Lassacskán elindultam hazafele és végig azon járt az agyam hogy ez nem is igazi büntetés valahogy nem éreztem azt hogy ez olyan komoly dolog lenne. Ha elfenekelt volna ott legalább ott lett volna a fájdalom de így csak akkor éreztem enyhén szorító érzést oda lent ha felizgultam. Eleinte nagyon szokatlan volt a dolog és furcsa volt hogy van valami plusz oda lent. Pár nap múlva kezdett érdekere fordulni a dolog egyre inkább nem tudtam oda figyelni a suliba máson se járt az eszem csak Veronika Úrnőn és állandóan ágaskodott oda lent, egy idő után eléggé fájdalmas dolog volt de nem volt olyan elviselhetetlen mint az hogy nem elégíthetem ki magamat.

Ismételten eljött a szerda este. Felmentem Veronika lakására és elkezdtük az angol órát, nagyon furcsa volt úgy ott ülni hogy nem lesz büntetés és tényleg csak angolozunk. Mikor léptem volna ki az ajtón egyszer csak utánam szólt:
- Mi a helyzet az erényövvel?
- Eléggé tud néha szorítani, de meglehet szokni
- Jól van akkor csak szokjad...

És azzal rám vágta az ajtót, itt már tudtam hogy rosszul válaszoltam a kérdésre és hogy még egy jó darabig rajtam lesz.

Elérkezett a csütörtök. Épp vettem a cipőmet hogy elindulok Veronika Úrnőhöz mikor kaptam egy smst:
"Ma nem tudlak fogadni, közbejött valami. Majd jövőhéten."
Itt egy világ omlott össze bennem, még egy hetet együtt kell élnem az erényövvel és annak kínjával.

Ahogy telt a hét egyre inkább úgy éreztem hogy begolyózok nem tudtam semmire se úgy rá nézni hogy az be ne indítana, még a szobatársam gitártokjára is beindultam. Ismét eljött a szerda és az angolozás ideje. A legnagyobb kín az az volt hogy Veronika Tanárnő direkt az egyik legszexisebb ruháját vette fel. Egy gyönyörű iskolás lány ruha volt rajta egy iszonyatosan szexis platformos lakk csizmával. Most nem kérdezett semmit ami a mi kis játékunkkal kapcsolatos lenne ez eléggé frusztrált. Mikor hazaértem és lefeküdtem végig azon járt az agyam hogy csak vegye le rólam holnap és had elégítsem ki magam, arra már gondolni se mertem hogy ő fog kielégíteni. Eszembe jutott továbbá az is hogy igaza volt az Úrnőnek hogy ezzel megtanulom a leckét, én nem akarok többé ilyen kínokat megélni.

Csütörtök négy óra. Most nem mondta le a találkozót Veronika Úrnő. Amikor ajtót nyitott nekem sima utcai ruhába volt semmi extrával, de abba az állapotomba még ez is roppantul beindított.
- Menj a nappaliba és vetkőzz le meztelenre!

Le vetkőztem és szépen letérdeltem szokásos helyemre, egyszer csak ott termet mellettem. Gyönyörű tűzpiros latex melltartóba, hozzá illő nyitott vörös latex bugyiban és egy vörös fehér halszálka mintás fűzőben. Ennél a pontnál éreztem úgyhogy teljesen végem, mindjárt eldurranok.
Veronika Úrnő kezében ott volt a nyakörvem rajta a pórázzal, egy fekete bőr szem takaró. Először a látásomat vette el utána pedig a szabadságomat a nyakörvvel. Bevezetett a hálószobába és az ágy végénél szólt hogy térdeljek le.
Pár perc múlva rántott egy nagyot a nyakörvemen és felhúzott az ágyra.
- Gyerünk kezdj el kinyalni!

Egy szó nélkül nekiálltam feladatomnak és próbáltam minél jobban elvégezni. Mindig is szerettem nyalni és állítólag jó is voltam benne, most itt volt az idő hogy bizonyítsak. Nem tudom az idejét hogy meddig dolgoztam az Úrnőn de azt tudom hogy iszonyatosan éreztem magam az erényöv miatt és szívem szerinte letéptem volna magamról, egyre inkább kezdtem bevadulni, ezt érezte az Úrnő is. Egyszer csak rám parancsolt hogy hagyjam abba. Ekkor még feljebb kellett másznom az ágyon és hátra fordultam, ebbe a pillanatba már rá is ült az arcomra Veronika Úrnő. Amikor végzett és megunta a dolgot mondta hogy forduljak hasra és terpesszem szét a lábamat. Kis idő elteltével vissza jött az Úrnő.
- Tátsd nagyra a szád te kis k*rva!
És azzal már bele is tolta a számba a felcsatolható műpéniszét.
- Lássuk csak a szopás is megy olyan jól mint a nyalás?
Először csak finoman tologatta a számban de egyre inkább kezdett eldurvulni a dolog és egyszer csak fogta és belém tolta hátulról a felcsatolhatót. A hajamba kapaszkodott és úgy kezdett el dugni. Nagyon viszolyogtam ettől a dologtól és eléggé fájdalmas is volt de ahogy telt az idő úgy kezdtem el élvezni a dolgot. Egyre inkább kezdett megtetszeni ez a szerep.

- Milyen érzés volt te kis k*rva?
- Csodálatos volt Úrnőm
- Akkor most szépen menj és mosd ki a seggedet utána gyere vissza!

Mire vissza értem addigra ki volt készítve a ruhám de ő még mindig a latex ruhába volt, igaz hogy már vissza vette a bugyit.
- Öltözz fel!
- igen is, Úrnőm!

Azt hittem hogy végre lekerül rólam az erényöv mert jól dolgoztam de úgy néz ki hogy tévedtem. Mielőtt felöltöztem volna még térdre borultam Veronika Úrnő előtt és a lábait csókolgatva elkezdtem neki könyörögni:
- Úrnőm kérem vegye le rólam az erényövet, megtanultam a leckét, ígérem legközelebb jobban oda figyelek csak kérem vegye le rólam. Meg fogok bolondulni ha még egy órát rajtam lesz.
- öltözz!

Lassan elkezdtem felöltözni, vártam hogy végre megkönyörüljön rajtam és levegye rólam, de ez nem következett be. Az ajtóba még egyszer nekikezdtem a könyörgésnek de a mondókám felénél rám vágta az ajtót.

Másnap délelőtt elkezdtem összepakolni a cuccaimat, készültem haza fele már anyukámat is felhívtam leadtam neki a rendelést hogy mit szeretnék enni a hétvégén, amikor egyszer csak megcsörrent a telefonom, Veronika volt az.

(folyt. köv.)