Az Úrnő karmai közt 17.

Szemed előtt nyitja ki a tokot. Nem látsz benne mást, mint nyolc finoman görbített fémesen csillanó rudacskát. Mindkét végük legömbölyített, arasznyi hosszúak és vastagságuk szerint, növekvő sorrendben vannak elhelyezve, mintha valóban csak egy tolltartóban pihennének.
- Tudod mi az a Dilator készlet? Nem? Na akkor most megtudod! – mondja kéjjel a hangjában.
Egy széket húz, az asztal feneked felöli részéhez. Megragadja a farkad. Visszahúzza a rejtőző makkról a bőrt és hideget kenve rá máris tolja bele az első alig pár milliméter vastag eszközt.
Erőlködve elemeld fel a fejed, hogy lásd, mit csinál. Az érzés nem szokatlan hisz a katéter is nagyjából ilyen vastag, ha nem vastagabb. Csak a riadt arckifejezésed mivel reagálsz, így George két méretet ugorva máris egy vastagabbal próbálkozik.

Húgycsöved megfeszül, ahogy az ismeretlen érzés elér. Fészkelődni kezdesz. George mozgatja benned az eszközt és a folytonos változás, a tágulás és összehúzódás új élménnyel lep meg. S hogy megelégeli méretet vált és újra csak feszít az érzés. Farkad észrevétlen duzzad meg George ujjai közt és felnyögsz a sosem érzett ingerek nyomán. Ezen felbátorodva ismét vastagabb rúd csusszan beléd és immáron mélyebbre is hatol. Izmaid megfeszülnek és lábad tépi a kötelet. Szádat nyögések és nyüszítés hagyja el, de az ébredő érzés a kéj maga. Kérnéd, hogy hagyja abba, de máris szinte követelnéd a többet.
Ujjaid az asztal lábát markolásszák, tested ívbe feszülne tán, ha tehetné.
Lehunyt szemed mögött vörös köd vibrál.

Majd érzed, ahogy az eszköz kicsusszan és hideg folyadék kerül farkadba. Már épp tiltakoznál, mikor valamelyikük hozzád lép és lelógó fejedre fogva elnyílt szádba tolja felmeredt farkát. Igyekszel levegőt venni. Tudatod másik fele érzékeli, hogy a farkaddal folytatott játék, nem ért végett. A feszítő érzés megnőtt, ahogy egy eszköz újra beléd furakodott. Mintha csak robbanni készülne a farkad. Tiltakozni azonban nem tudsz. A következő pillanatban seggedre is folyik a hidegből és a másik farok beléd hatolva keményen döngölni kezd. Magadon kívül próbálsz figyelni az összes érzésre. A szádban mozgó farok percek múlva telelövell ondóval és az eddig fogva tartó kéz gondoskodón emeli meg a fejed, hogy le tudd nyelni az anyagot.
Mire kinyitod a szemed, hogy levegőt végy mélyet, a másik férfi, most már jól látod Fred is beléd élvez.
Farkadból kiáll az azt feszítő fémrudacska vége.
Fred még benned van, mikor lassan mozgatva kihúzza belőled a rudat és farkadból sűrű sperma lövell ki felfelé, visszahullva beteríti mellkasod és hasad.
Még sosem élveztél ekkorát. Meg megrándulva vezeti le a tested az élményt.
Kötelékeidet eloldják. Lehengeredsz a földre remegve. Gondolataid közé befészkeli magát a szó „Dilator készlet”.

Pár percig hagynak magadhoz térni. Majd George felhúz a földről.
- Mehetsz szolga! – adja ki az utad.
Az ajtó felé indulsz, még mindig az élménytől szédelegve. Aztán magad sem tudod miért, ott visszafordulsz.
- Köszönöm…Uram! – rebbened feléjük s kilépsz a folyosóra.

A szoba felé indulsz, ám csak a robotpilóta visz semmint az akaratod. Benyitsz és Victor fordul feléd, letéve az újságot.
Kimeredt szemmel kiált fel.
Tekintete aprólékosan szemlélve komorul el a látványtól. Mellkasodon, hasadon, combjaidon sperma folyókázik.
Szája széle megfeszül. Hirtelen dühös mozdulatokkal szedi le rólad a pántokat, a maszkot..
- Takarodj fürödni! – morran rád, ám valamiért tudod, érzed, nem rád haragszik.
A fürdőbe támolyogsz. Alig lépsz a kádba, megjelenik melletted.
Zuhanyt ragad, leöblít majd szivacsot fog és tusfürdőt önt rá. Felkiáltva tapasztalod meg, hogy a szivacsnak van egy dörzsisebb oldala is. Victor letérdeltet és határozott majdhogynem durva mozdulatokkal sikálja meg bőröd. Törődéséből kitűnik a féltékenység, a tulajdon meggyalázásának dühe.

Már már könnyek folynak az arcodon mire végez.
A melegvíz most forrónak hat a kivörösödött bőrödön.
Négykézlábra állít a kád aljában és a csapra csatlakoztatott csővel kiöblíti fenekedből az idegen spermát. Szinte túlzottan is sokszor kimos. Majd lelankadt farkad veszi szemügyre. S valami szitokfélét morzsol szét fogai közt, látva a játszadozás nyomait. Tűnélküli fecskendőt vesz elő és kitágult farokbensőd is kiöblíti. Már épp tiltakoznál, hogy ott csak a saját anyagod távozott mikor eszedbe jut, hogy ismét elélveztél és lehet ennek a hírnek most nem örülne. Így hát tűrsz. Némán állod a fürdés gyötrelmeit.. Megkönnyebbülsz, mikor megkapod a törölközőt. Magadra hagy és magával viszi a feszültséget is.
Fáradt vagy, törődött. Legszívesebben elnyúlnál a szőnyegen is akár, csak egyetlen óra nyugalomra vágysz.
Végzel és kimész a nappaliba. Victor az ablaknál áll, neked háttal. Tekintete a napfényben fürdő kertre réved, de tudod, nem látja a virágokat.

- Mondd el mi történt! – kéri érzelmeit elfojtva.
- Beléptem a szobába és le kellett szopnom mindkettőt! Fred a számba élvezett, míg George a fenekem vette munkába. Majd az asztalra közöztek és George valami készletet vett elő….- sorolnád egy szuszra de morranása megszakít.
- Dilator szett.. – jegyzi meg, mintegy nyugtázva szavaid.
- Igen az volt. A rudakat bedugdosta a farkamba. Egyre vastagabbakat és egyre mélyebben.. – hangod elakad, az élmény utórezgése megmozdítja a farkad és riadtan kapod elé a kezed, mert nem akarsz beszélni arról mennyre jó volt…így utólag.
Mintha hátul is volna szeme Victornak. Megfordul és tekintete kezedre téved.
- Élvezted? – kérdezi féltékenyen.
Hallgatsz, pillantásod a szőnyeg mintáira tapad makacsul.
- ÉLVEZTED?????? – kiált rád a férfi.
Lesütöd a tekinteted .
- Igen…Uram… - rebbened halkan, beismerőn.
- S aztán?! – lép túl az ügyön látszólag.
Már tudod, nem menekülhetsz.
- George átadta a rudakat és a farkam Frednek, aki beletolt egy nagyon vastagot, azt hittem szétreped a farkam, majd megdugott hátulról, bennem hagyva az eszközt, mire George a számat használva beleélvezett. Aztán Fred is elment a seggemben és mikor kihúzta az eszközt….- s elfúl a hangod. Az élmény s az elhallgatás vágya megnémít.
Victor közelebb lép s te meghátrálsz félve nézel rá.
- Elélveztél?!? – kérdezi fenyegetőn.
Már nincs hangod csak bólintasz.
Ő dühösen fúj.
Eszközeidhez lép s feladja rád újfent a nyakörvet, a pántokat és a maszkot.
- Megérdemelnéd, hogy maszk nélkül küldjelek be a másik cég igazgatónőjéhez! Hadd tudja kivel is szövetkezik! – vicsorít rád és immáron csak remélheted, hogy ma már nem ér el a kéj, nem bosszantod tovább Victort.
- A hármasba! – utasít kurtán
– Hatig ott vagy, aztán fél hétre az ebédlőbe jössz! – teszi hozzá. Tudod, érzed, haragszik. Azt is sejdíted, hogy amikor végzel nem fog itt várni. Meglep az érzés, de fájdalmas a felismerés.

folyt.köv.