Az Úrnő karmai közt 16.

Kilépsz a szobából és halkan csukod az ajtót, már tudod, nem érdemes felbosszantani Victort.
Kényszeredetten indulsz a négyes szoba felé, mintha csak a pokol kapuja lenne tán.
Koppantasz halkan kettőt, majd benyitsz.
George és Fred odabent konyakoznak és szivaroznak. Az ebéd bőségességéről kapsz el pár mondatot még..
Mosolyogva fordulnak feléd.
- Oh a kis délutáni játékszer. Elvíra tartja a szavát. – sóhajt Fred és végignéz rajtad.
- Nézd csak Geroge, hogy összement a farka ez már inkább csak farkinca! – nevet fel gúnyosan Fred.
- Kár hogy nem tudja csóválni! Kifejezhetné mennyire örül nekünk! – kontrázik a szólított.
Arcod pírját leplezi a maszk.

- Na jó elég a gyönyörködésből, csak egy röpke órára kaptuk meg! Használjuk ki! – nevet fel George.
- Lankasztó a látvány! Gyerünk szolga, keményítsd fel a farkam! – dől George az asztalnak és hanyagul beleszív a szivarjába. Szabad kezével maga elé int és tudod, nem tehetsz mást, le kell hogy térdelj. Felé lépsz és letérdelve kiszabadítod a farkát a zippzár fogságából. Megérinted és máris telítődik vérrel, szinte magától áll fel. Reménykedsz, hogy ennyi is elég. Ám csalatkoznod kell.
- Köszöntsd szépen! – érkezik a parancs – a forró szádban akarom érezni! Dédelgesd kicsit! A kezed meg járjon a golyóimon és simogasd a lukam, de érzéssel! – sorolja vágyait sóhajtva.

A vöröslő makkot orrodhoz dörgöli és a szádba nyomná. Kelletlen engedelmeskedsz. Szádba engeded s körbenyalod párszor, remélve ennyi elég. Ujjaid a golyóit morzsolgatják, míg másik kezed a hátsó kaput ostromolja, ám be nem hatolva. Ez még neked is sok.
George lerakja a poharat és a hamutálba a félig szívott szivart.
Kéjesen fog rá a fejedre és párszor mélyre szalad a farka majd hirtelen tol le magáról.
- Oh Fred! Azt mondták még szinte szűz e téren és én máris beleélveznék a szájába! – nyögi élvezettel.
Fred felnevet, s hogy George felé fordítva szinte a lábai közé lök, látod meg, hogy a fotelben ülő férfi már mezítelen és keze a farkán játszik. Tán kettőtök látványa izgatta fel ennyire.

- Én viszont a szájába akarok élvezni! - jelenti ki Fred és a fejedre fogva, a farkára igazítja a szád és máris mozdul a csípője. George a két kezedre fog és csuklónál összekattintja a karabínereket, a hátad mögött. Fred keményen fogja a fejed és belefeledkezik saját gyönyörébe.
Térdelésedből kemény kezek rántják fel a csípőd, s hogy lábaidon megállsz, a kezek máris a két farpofát húzzák szét.
Köpés hangját hallod és segged lyukán csurran a nyál. George farka máris betör az órák óta tágított lukon, így épp csak kellemetlen, amit érzel.
A következő percben megmozdul benned és keményen lök rajtad párat. Tiltakoznál, de a helyzeted reménytelen. A torkodon Fred farkával és a seggedben George keményen álló dorongjával, csapdába kerültél.

Farod keményen meghágja a férfi és nem kell sok hozzá, érzed a beléd lövellő anyagot. George hosszasan kiáltva élvez el. Majd lassan hagyja el tested üregét és hallod a fürdő ajtaját csukódni. Ám nincs időd másra figyelni, hiszen küzdesz a levegőért, amit Fred farka csak csínján enged a torkodba. Aztán ő is megfeszül és kísérteties a tett, hiszen épp csak kijjebb mozdul és szád máris tele a sűrű fehér anyaggal. Még mozdul ajkaid közt párat, így kis híja hogy ki nem csurran szád sarkán. Sejted, ha megtörténne, zokon vennék. Kénytelen kelletlen lenyeled. Kimerülten zuhansz térdre és dőlsz el a padlón.
Fred sóhajtva dől hátra.
Társa ekkor érkezik a mosdóból és felnevet a látványon.
- Tájkép csata után! Az eredmény döntetlen! – kuncog aprókat nevetve.
- Nos remélem a kis játékszerünk is élvezi, mert még nincs vége! – jósol kegyetlenül.

Lehajol érted és remegős lábaidra állít. Érzed ahogy akaratlan is kiengeded magadból a spermáját. Combodon folyókázik.
Nyakörvednél fogva a dohányzó asztalhoz visznek. Szabaddá teszik a kezed. Hanyatt fektetnek az asztalon. A fejed lelóg a túlvégen, mert az asztal kicsi. Két csuklód, az asztal két oldalán a lábakhoz kötik. Majd megragadják a lábaidat és egy kötél segítségével szintén odakötözik a bokapántjaid karikáján át, ahova a csuklód. Majd kétréthajtva terpesztett lábakkal fekszel,. farkad, zacsid és segglyukad felkínálva.
- Engedjenek el..kérem! – könyörögsz elhalón.
- Mit gondolsz Fred?! Elengedjük? Visszaküldjük Elvírának, hogy elromlott a játékszer és dobja ki? Nem gondolod hogy szégyent hozna a házra?!? Lehet, érdekesebb lenne látni a büntetést..- tűnödik el és érzed, komolyan gondolja.
Nem is Elvírától félsz, hanem inkább Úrnőd megszégyenülésétől tán, mikor fogcsikorgatva mondod ki a szavakat.
- Bocsásson meg Uram! Maradnék…- sziszeged megerőszakolva ép eszed.

George meglepődik.
- Nocsak..vagyis mégiscsak élvezed…tudtam én! – nevet fel.
Majd ellép tőled. A fürdőbe siet és egy nedves törölközővel tér vissza. Szinte felsikoltasz, mikor a lábadhoz ér vele és letörli rólad az ondót. Segged sem hagyva ki.
George nevet jóízűen.
Majd egy csattanóst kapsz a seggedre és a fájdalom tűzként perzseli bőröd.
- Megköszönni meg én fogom a gondoskodást! – pirít rád a férfi.
- Kö..köszönöm Uram! – nyekkened a további megtorlástól félve.
- Tanulékony…- simít a kéz a piros bőrfelületedre.
- No lássuk a kis élvezeti játékot! – szólal meg lelkesen. A zakójához lép és egy tolltartónak látszó kis zippzáras bőrtokot vesz elő.
Felnyüszítesz, hiszen az ilyen tokok semmi jót nem rejtettek eddig.
- Mit akar tenni..Uram?! – kérdezed aggódva.
- Semmi olyat, amit ne élveznénk! – jön a válasz.

folyt. köv.