Cikkek idő szerint
2022. 06. (70)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A kutyavásár III.

Törölt felhasználó
2009. 01. 24. 21:52 | Megjelent: 802x
Tulajdonképpen nem is lett volna semmi gond a fentebb elképzelt szeánsszal, ha csak azt nem számítjuk, hogy ÉN – micsoda meglepetés - nem erre vágytam.
Tudom, nem szép dolog, de a múltkori történések nyomán én bizony a TOTÁLIS behódolására, az őszinte, mélyről fakadó könnyeire vágytam – és ha ezt el is akartam érni, sürgős stratégiaváltásra volt szükség.

Arccal a falnak fordítottam, leráncigáltam róla a szoknyát, – csak a gomb bánta – a falatnyi tangával már nem voltam ilyen kíméletes, az is a blúz sorsára jutott. A harisnyatartó és a necc harisnya viszont maradt, a tűsarkú cipővel együtt. A blúz sorsán egy pillanatot gondolkodtam, de úgy véltem, egyelőre maradhat – nyomatékosítja a zilált összképet.

- Térdre! – azonnal engedelmeskedett.
- Befelé a szobába!

Emlékeztem, hogy az írásában kiemelt szerep jutott egy hanyatt deresnek: „ … kifeszítve a kínnak és a kéjnek …” – nos, egy hölgy kívánsága számomra parancs!
Hanyatt deresem ugyan nem volt, volt viszont egy helyes kis dohányzó asztalom, ami épp megfelelőnek látszott a pót-hanyatt-deres szerepére.

Hanyatt fektettem B-t a dohányzó asztalra. A lábait térdnél és bokánál az asztal lábaihoz rögzítettem, – takaros kis terpeszt nyitott … hmmmmm … - a karjait pedig az asztalról lelógatva, az alatt kötöztem össze. Ez már magában sem volt egy kellemes pozitúra – a fejét nem tartotta semmi – de egy kicsit még fokoztam a helyzetet azzal, hogy a kezeit amennyire csak lehetett, közel húzattam a bokáihoz.

Mint már említettem, jelen állapotomban B mindent felülíró alázatára és őszinte szenvedésére vágytam. Igen ám, de ha most megfenyítem – kis eltéréssel pont az történik, amire számít. Először el kell bizonytalanítanom, aztán pedig ki kell csikarnom az ŐSZINTE könnyeit – méghozzá egész más módon, mint amire most vágyik (és minden bizonnyal fel is van készülve!). Feltettem a szemére a szemtakarót, aztán – start előtti utolsó ellenőrzés – végigsimítottam kitárulkozó punciját. Pontosan azt találtam, amit vártam is: ingerlően nedves volt és odaadó.

- Majd később, kedves! – gondoltam

Szándékosan, követhető zajokat keltve leültem a DVD elé és elkezdtem nézni valami filmet.

B persze átlátott a szándékomon - és úgy határozott, hogy ellenáll. Nagyon jó!
Stopperrel mértem az időt: pontosan négy perc, ötvenkét másodperc után törte meg először a csendet. Persze nem szavakkal, annál – egyelőre még - több volt benne a rátartiság; mocorogni kezdett.
Őszintén szólva azt is csodáltam, hogy eddig kibírta.
Mintha csak most venném észre, hogy ő is itt van, hozzáléptem és simogatni kezdtem a punciját. A türelmetlen, feszengő mocorgás persze egyből abbamaradt és a jól ismert nyögés és hátgörbítés vette át a helyét. Csakhogy az én elképzelésem szerint még nem jött el a kéjelgés ideje – és B is hamarosan meggondolta magát …
Tudom, nem szép dolog, de hát szerelemben és háborúban … egyszóval mielőtt hozzáléptem és simogatni kezdtem volna, alaposan bekentem az ujjaimat „Nikoflex” kenőccsel. Ez egy ártalmatlan izommelegítő- és lazító kenőcs némi nikotin tartalommal – csak hát nem kifejezetten nyálkahártyán való alkalmazásra tervezték. B pár pillanat után olyasmit érezhetett, mintha olvadt ólommal kentem volna be … ott …!

Én közben visszaültem a DVD elé – de közben erősen hegyeztem a fülemet, hogy idejében léphessek közbe. Nem igazán volt szükség feszült figyelemre. B eleinte még tartotta magát, de hamarosan kétségbeesetten nyüszíteni kezdett, aztán könyörgőre fogta.

- Kérlek, hadd öblítsem le!
- Hm! Kicsit pongyola a megszólítás. És mintha nem is lenne igazán alázatos …

Ezután némi – nyüszítéssel körített - habozás következett. Én kényelmesen hátradőltem a fotelben és vártam a fejleményeket. A papírforma hamarosan győzedelmeskedett.

- Uram! Kérem!
- KI kér?!
- A legalázatosabb rabnője … URAM! – eddigre B már valódi könnyeket sírt.

Levettem a szeméről a takarót, mélyen belenéztem.

- Alázatos rabnője vagy URADNAK és MINDEN parancsát teljesíted?!
- Igen! Igen! Csak hadd mossam már le!!! – a hangjából áradó, könyörgő sürgetés már-már megható volt.

Most eldől, mennyire volt komoly ez az „Igen”! Szándékosan úgy fordultam, hogy épp csak a látótere legszélére essek, háttal fordultam neki és jól hallható zajjal lehúztam a sliccemet. Elővettem egy fém tálkát (na jó, kutyatál volt, de isti-bizi teljesen új!) és félreérthetetlen zajjal FOLYADÉKOT csorgattam bele.
Tudom, ez a fajta intimitás – finoman szólva – korai egy ELSŐ randira, így hát a FOLYADÉK, amit olyan jól kivehető zajjal belecsorgattam a tálba, közönséges almalé volt egy kétdecis flakonból – de B ezt nem láthatta.

- Akkor EZT itt most az utolsó cseppig kiiszod, utána mehetsz mosakodni!

Nagy kár, hogy B arcáról nem készítettem videofelvételt, valószínűleg önmagában is piacképes filmalkotás lenne, olyan érzelmi hullámzás játszódott le rajta.
Egy ideig csak tátogott, mintha nem találná a szavakat, aztán … (folyt. köv.)


Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.