A holtág csendje 1.nap

Forró, fülledt nyári este volt, a nap utolsó langyos sugarai gyengéden nyaldosták a folyó csendes vizét. A kis faház távol volt mindentől és mindenkitől, csak egy kis nappali, konyha és háló. Pont így akartuk. Nyaralni jöttünk ide egy hétre, első esténket töltjük itt, közösen megebédeltünk, hintáztunk a kerti hintán, sziesztáztunk, beszélgettünk. Csak elvonulni a világtól, kikapcsolni a telefonokat, a laptopokat, pihenni, lazítani, játszani, csak egymással és önmagunkkal foglalkozni. Ez volt a cél, hiszen jóban voltunk, sokat beszélgettünk, de így együtt még soha nem mentünk el sehova. A fából készült hosszú stég mélyre benyúlt a folyóba és mindössze 20 méterre volt a ház bejárati ajtajától. A lábadat lógattad róla a vízbe és a lábujjaidat óvatosan simogatta a langyos folyó enyhe sodrása. A ház falának támaszkodva néztelek legalább fél órája, de te ezt nem tudtad, csak lehúnyt szemmel élvezted a nap utolsó sugarait. Egy kétrészes fehér fürdőruha volt rajtad, hajad nedves volt nehéz esésével körbefogta arcodat, amelyen alig észrevehető mosoly bujkált. Pillanatok, talán percek, talán már órák óta nézlek, nem tudom. Az idő veled megszűnt létezni. Figyelem az izmokat a hátadon, ahogy levegőt veszel, a gerincoszlopod, ahogy észerevehetetlenül előre-hátra dölöngélsz. Papucsom halkan csattog a kő járdán, majd a fa stégen, míg végül óvatosan leülök mögéd szorosan, egészen addig, amíg ágyékom fenekedhez nem ér. Te megfordulsz, elmosolyodsz, a kezemben lévő hideg italra pillantasz, majd a szemembe nézel és egy puszit lehelsz arcomra. Visszafordulsz a part túlsó oldalán elterülő erdő felé. Szereted nézni, valahogy megnyugtat. Hasadat simogatom, miközben megérzed lehelletem a nyakadon. Ajkaim és a nyelvem hozzáérnek ragyogó bőrödhöz. A lélegzésünk egyre gyorsul, amikor balkezem felcsúszik a melledre, onnan hátra a tarkódhoz és ujjaimmal mélyen belesüppedek nedves, ébenfekete hajadba, majd erősebben, mégis óvatosan hátrahúzom, közelebb hajolok hozzád addig, amíg ajkaink majdnem összeérnek. Mélyen belédvág tekintetem, amikor megkérdezem, hogy akarod-e. Te csak mosolyogsz, amire válaszként egy erőteljesebb szorítást és kis rántást kapsz a hajadban. Kérdeztem valamit - hangom kimért, érzelemmentes. Igennel válaszolsz, ilyennek még soha nem láttál. Kiveszem a poharat a kezedből, majd a stég végén lévő szerszámosládába nyúlok és kiveszek egy gyorskötözőt.
- Tedd hátra a kezed - mondom, miközben kezem végigsimítja karodat válltól csuklóig, majd összefogom a másik csuklóddal is. Érzed, ahogy a műanyag gyorskötözőt rádrakom és erősebben meghúzom.Fejed lehajtva, tekinteted a combjaidat nézi, amikor érzed, hogy a fürdőruha felső részét kioldom a hátadon és leveszem rólad. Egy pillantást vetek formás melleidre. Még soha nem láttam ilyen szépeket. Számba akarom venni őket, masszírozni akarom őket, harapdálni akarom őket... de... most téged kell kényeztesselek. Beugrom mögüled a vízbe és eléd megyek. Szám a köldököd magasságában van, ami az izgalomtól megszaporodott légzésnek köszönhetően fel-alá jár. Megfogom tarkódat és lehúzom a fejedet az arcom elé.
- Bízol bennem? - kérdem. Te lassan bólogatsz, amire egy csók az ajándék, és egy kis mosoly tőlem. Soha nem csókoltalak még meg ezelőtt. Ajkaid édesek voltak, nyálad selymes és langyos.
Óvatosan hátranyomlak meztelen mellkasodnál fogva addig, hogy egyenesen feküdj a fa stégen.
Két kezemmel végigsimítom a lábaid a lábfejeidtől a combjaid végéig, ahol megfogom a fürdőruha alsó részét és lehúzom rólad. Megpillantom vénuszdombod és a kagylócskádat, amitól összefut a nyál a számban.
"Nem szabad még... - gondolom magamban. - Édesebb a kéj, ha eleget büntettem".
A gyorskötözővel a bokáidat is összehúzom, majd kézbe veszlek; a karomban tartalak és a szemedbe nézek, miközben sétálunk beljebb a folyóba. Egyszercsak megállok. Tekintetem az összekötözött bokádtól végigsiklik a combjaidon, a forró ágyékodon, a hasadon, a melleiden át újra a szemeidig.
Nézzük egymást.
Hosszan.
Amíg egyre lejjebb engedlek.
A víz hideg.
Először csak a bokád ér bele a vízbe.
Majd a combod.
A hasadon is végigfolyik és elmerül.
Elnyeli a meredező melleidet is.
Jobb kezem a derekadat tartja, bal kezem a fejedet.
Míg végül leengedlek.
Ellep a víz.
Tehetetlen vagy.
A másodpercek hosszan, vontatottan múlnak... 12... 18... 25...
Mellkasod fel-le jár, az oxigén fogy.
40...
Elkezdesz rángatózni...
Várok még egy kicsit, majd a fejedet kiemelem a vízből.
Levegő után kapkodsz. A szemedben a víz mellett egy-két könnycsepp is csorog, annyira megkönnyebbültél.
Én mosolygok és megkérdezem, hogy: - Kérsz még?
Te bólogatsz. Újra elmerülsz...

Karjaimba tartalak, ahogy sétálok ki veled a partra. Egy jó fél órát játszottunk a vízben. Pancsoltunk...
Végtagjaid még mindig összekötve, meztelen testedről csöpög a víz. Lefektetlek a narancsárga kipárnázott kempingágyra háttal, megcsókolom a homlokod.
- Kérek még... - suttogod.
Erre aládnyúlok és átfordítalak a másik oldaladra. A derekadat megfogom és lejjebbhúzlak az ágyról annyira, hogy a térded a földön legyen, a felsőtested pedig az ágyon maradjon. A fenekedet simogatom. Először a bal felét... azután a jobbat... végül ujjaim a két part között játszanak, fel-le csúszkálnak, míg végül néhány körkörös mozdulattal az ánuszodat masszírozzák. Hirtelen egy csípős érzés fut át rajtad, ahogy tenyérrel a feneked bal felére csapok. Halkan felsikoltasz. Csendes nevetést hallasz tőlem, mintha távolodnék. Lépéseim a nádas felé haladnak. Csend... egy nád letört... két nád letört... csend... csend... három nád letört... csend.

csend.

Csak a légzésedet hallod.

Csend.

A folyó sodrása halkan zenél.

Csend.

Tücsökciripelés.

Csend.

Csend.

Halk suhintás...

Egy századmásodperc múlva éles, csípő fájdalom a fenekeden. Felsikoltasz. Sikolyod fájdalommal és kéjjel teli. Élvezed.
Újra. És újra. Egy pálca törik. Két pálca törik. Három pálca törik.

A feneked vöröslik, ég és lüktet a több, mint negyed óra pálcázástól. Nem bírok tovább a bennem lakozó vadálattal és a véres, vöröslő fenekedhez térdelek és nyalogatom, csókolgatom; minden egyes sebet megkóstolok. Majd pedig engedek a kísértésnek, széthúzom a feneked és hosszú percekig nyalom az ánuszodat. Még soha nem kóstoltam ilyen finomat, alig birom abbahagyni, de muszáj hiszen még nem végeztem veled, még nincs itt a gyönyör órája.
Kihúzom a nyelvemet szétfeszített fenekedből, a nyálam csorog ki belőled. Besétálok egy tubus hideg vazelinért, amellyel bekenegetem a fenekedet. A hideg érzés nagyon jólesik. Légzésed lassul. Megnyugszol. Egy késsel elvágom a béklyóidat, megfordítalak. Hosszan a szemedbe nézek. Letolom a fürdőnadrágom és kilépek belőle. Péniszem eresen, keményen lüktet a látványodtól. Látod, hogy küzdök a vadállattal magamban. A szemem elárulja, hogy őrülten kívánlak. Föléd mászok, ágyékunk néha összeér, ahogy a kempingágy háta mögött nyúlkálok, miközben ajkunk két centiméterre sincs egymástól, mélyen egymás tekintetében vagyunk.
Lánccsörgést hallasz a hátad mögül. Beleremegsz.
Jobb kezedet bújtatom bele először a lánchurokba. Azután a balt. Végül hátranyúlok, megrántok valamit és a két karod kitárva hátrafeszül. Hidegen szorít a lánc. Egy fekete kendőt kötök a szemedre.

A lábaidat lassan széthúzom, ajkaim elidőznek belső combod végigcsókolásával, majd szeméremajkaidhoz tapadnak, nyelvem körkörösen mozog, míg végül lassan belédcsúszik. Ízed nagyon finom, egyre csak szürcsölöm a forró folyadékot, ami belőled csöpög. Kellemes bizsergés hosszú percekig, majd egyszercsak kihúzom belőled a nyelvem és hallod, ahogy felállok és föléd lépek. Hajadnál markolva felhúzlak, ameddig láncaid engedik.
- Nyisd ki a szád. - Parancsolom, te megteszed, én pedig belenyomom a lüktető, csöpögő péniszem.
Egyre gyorsaban húzogatom rajta a szádat úgy, hogy a hajadnál fogva mozgatlak. Ajkaid közül nyál csorog, ahogy nemi szervemet megpróbálom miél mélyebben a szádba tolni.
Hirtelen kirántom a szádból és elengedem a fejedet.
Te leteszed a párnára, várod a folytatást. Alul már forrón csöpögsz.
Ajkaim a melledre tapadnak. Szívják, harapdálják a bimbóidat, miközben kezem a másik melledet tekergeti, csipkedi és masszírozza.

Letépem rólad a kendőt, arcomat látod pár centire a tiédtől. Ajkaink összetapadnak, nyelvem ugyanabban a pillanatban csúszik be a szádba, amikor falloszom lent belédhatol.
Elveszítjük a kontrollt az idő felett. Élvezzük egymást. A ritmus, ahogy ki-be járok benned nem törik meg immár 20 perce.
Egyszercsak elfog a remegés. Derekad és hátad kifeszül, testedet elönti az orgazmus. Érzed, hogy én is egyre jobban megfeszülök, majd mikor a csúcsra érsz és hatalmas sóhajjal elélvezel, találkozik tekintetünk... az idő lelassul... minden egyes kilövellését érzed magadban a forró spermámnak...
Megtörik a tér és az idő mindkettőnk számára.


Ki tudja meddig néztük egymást révületben, mikor engedtek a láncok, mikor zuhanyoztunk együtt és mostam meg a tested tetőtöl talpig; mikor főztünk együtt vacsorát és mikor nevettünk és csókolóztunk egy üveg bort kortyolgatva aznap éjjel a parton, amikor is úgy döntöttünk, hogy újra játszani támadt kevünk a telihold szürke fényében...