Cikkek idő szerint
2023. 01. (53)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Az Úrnő karmai közt 12.

Törölt felhasználó
2012. 07. 08. 18:44 | Megjelent: 709x
Elvíra remekül mulat. Tekintete végigsiklik rajtad. Majd egy ponton elakad és szemöldöke felszalad.
A tekintet öled célozza. A tegnapi nap, az éjszakai tortúra és a mostani megaláztatás nem tett jót. Farkad lankadtan lóg, behúzódva a házába, kicsire kucorodva.
- Hát ezért dolgoztunk ennyit? – hallod a női hangból kicsendülő csalódást.

Victor hozzád lép s farkadra simítana, tán hogy életet leheljen bele. Ám elhúzódsz, ami egy újabb pofont eredményez. A maszk sem tompítja a csattanóst.
- Hozd ide! – szól a nő, ám ha azt hiszed ő fog kéjhez juttatni, csalódnod kell.
Bokapántjaid az asztallábhoz rögzülnek. Lábaid terpeszben. Majd hanyatt dönt Victor, nyakörvedre láncvég csatolódik és az átellenes oldalon kerül rögzítésre. Két karod a hátad alá szorulva épp csak ujjaid kapaszkodhatnak az asztal szélébe. Victor a farkadra simít s te felordítanál. Hánykolódni próbálsz.
- Reménytelen eset! Ám a fogadást nem veszíthetem el! – mondja eltökélten Elvíra. Az íróasztal fiókjába nyúl és egy kis fémdobozból apró fecskendőt vesz ki. Pont mint a tegnap esti Victornál.
- Meddig hatott az éjszaka? – kérdezi a férfit szenvtelenül.
- Négy órát körülbelül – válaszolja az.
- Elég lesz, s ha nem… - a dobozba pillant apró vállvonással.
- Érezd magad megtisztelve szolga! – szorítja le kíméletlenül a vállad Victor. Finom nő ujjak simulnak a farkadra, majd elér a tűszúrás fájdalma. Fejed hátrafeszül és artikulátlan nyögsz fel.
Aztán már csak az újabb dörzsölgetés.

A házon kapucsengő zeng végig.
- No lám épp időben! – lépnek el tőled szinte egyszerre.
- Hagyjuk pihenni , míg mindenki megérkezik! Menj Victor, kísérd a vendégeket a nappaliba és kínáld meg őket frissítővel!- utasítja szolgáját az Úrnő.
Az csak meghajol és távozik sietve.
Elvíra az íróasztal kisszekrényébe nyúl. Két vékony láncot vesz elő, végükön lakatocskák. Nyakörved két oldalára kerül a láncok egyik vége, míg a másik a most már kiszabadított csuklóid pántjára.
Rá kell hogy döbbenj, a láncok rövidségére. Kezed nem éri el a csípőd. Karjaidat csak behajlítva tudod tartani. Elvíra kioldozza a lábad, majd leoldja nyakörved láncának másik végét.
Megrántja a pórázzá változott láncot.
- Velem jössz! Hidd el nem tanácsos ellenkezned! – rántja meg újra.
- Az ebédlőbe megyünk! Ott megállsz mozdulatlan, ha csak valamelyik vendég nem kér valamit, akkor a helyeden maradsz! – utasít szinte kedvesen.
- Ha hibázol, azért megbüntetlek, miután a vendégek távoztak…. – aztán elhallgatva elmosolyodik, s sejted nem sok jó sülhet ki ebből.

A teremnek is beillő ebédlő közepén egy hét személyre terített asztal áll. Egy teríték a főhelyen, három három pedig két oldalt.
A másik főhelynél nincs szék. Az asztal azon végétől távolabb két hatalmas vízipálma állong, szinte összeboruló ágakkal.
E két növény közé állít be Elvíra, arccal az asztal felé.
- Lábak terpeszben! Kezek a tarkón! S meg sem mozdulsz! Hangod meg végképp ne halljam! – utasít. A pálmalevelek hegyes kis száraz végei máris izgés mozgásra késztetnek, ahogy csupasz bőrödre karcolnak.
- Azt mondtam nem mozdul! – ripakodik rád. Megpróbálsz engedelmeskedni, de nem nagyon megy.
A zsebébe nyúl és egy …igen! Jól látod! Egy kis csengőt vesz elő. A csengő egy kis ólomsúlyhoz van rögzítve, az meg egy fém csipeszre, melynek recés a belső felülete. Megmutatja neked és finoman megmozgatja, a könnyű kis fém máris éles csilingeléssel tiltakozik.
- Csak hogy tudjam a büntetések számát! – mosolyodik el.
Villámgyors mozdulattal guggol le eléd és golyóid közé csippenti a kis eszközt.
Végig néz rajtad.
- Tökéletes! – sóhajt elégedetten. Majd eligazítja a pórázod, le nem véve. Ellép tőled.
- Pár perc és jövünk! Ne csinálj ostobaságot! – pillant feléd mosolyogva.
Az ajtónál jár és nem bírva tovább, picit moccansz a szúrós levél okozta kellemetlenség miatt…
A csengő persze rögtön árulkodón csilingel.
- Egy….- hallod a hangot csukódó ajtó mögül.

„Egy” Ismétled magadban, s már tudod nem lesz menekvés. Az elsőt követi majd a többi is, hiszen nem ismered a szabályokat. A szobában csend van és egyedül vagy. A maszk szemrésein át körbepillantasz. A környezet elegáns, vendégek jönnek és te nem ismersz senkit. Ujjaid a maszk fűzőjén simítanak végig. Elég szoros. Valóban személytelenné teszi a viselőjét. Ma nem leszel más, mint szobadísz és egy eszköz! Furcsa érzés. Pont mint a feneked feszítő műfarok! Óvatosan lefele nézel. A tekinteted magadon fut végig és elakad a mereven felálló farkadon. Makkja vörösen kandikál kifelé. Zacsid moccan lengve, ahogy mozdulsz. Kezed akaratlan is leengeded, hogy loppal megérintsd magad, ám a mozdulat megtörik. A rövid lánc nagyot ránt nyakörveden. Morranva tehetetlenkedsz, lábujjaid a parkettán görbülnek dühösen. Aztán zajt hallasz és némi beszélgetés foszlányt, nevetést. Riadtan igazítod magad alaphelyzetbe és csak remélheted, hogy a kis csengő éles hangja nem hallatszik ki és nem éri el Elvíra fülét.

Nyílik az ajtó és besorjáznak a vendégek. Kíváncsian pillantasz arra, ám ahogy a tekintetek feléd vetődnek, zavartan sütöd le a szemed.
Halk meglepett sóhajok, apró hördülések jutnak el hozzád.
- Jöjjenek csak, jöjjenek bátran! Gondolom meglepte Önöket a szobadíszem!!? No, nem a két gyönyörű pálmára gondolok, hanem ami közte állong! – nevet fel a házigazda. Hozzád lépve, felemelteti a fejed az álladra fogva. A tekinteted is fel kell hogy emeld. A látvány kis híján hátralépésre késztet. A vendégek pontosan hatan vannak. Nem akárkik! A két összeolvadni készülő cég három-három embere. Tőletek itt van Lilian a gazdasági igazgatód, vele a személyzetised Fred és a titkárnőd Susie! A másik három embert is ismered. A másik cég Vezér igazgatónője és a titkára, Ms Clara és Larry, valamint Roger az ottani személyzetis.
Elvíra a nyakörvedre fog szorosan.
- Ha nem haragszanak, nem mutatom be az új alkalmazottamat. Ma az ő neve szolga! Részéről az Önök megszólítása Uram és Úrhölgyem! Ha eltéveszti, Önök ezt jelzik felém, mert még igencsak szokja a helyét a kis drága! – paskolja meg a maszkos arcod. A csengettyűd megszólal a lábad közt és ezzel minden tekintetet odavonz. Az urak hördülnek, a nők szeme csillan és rózsállani kezd az arcuk. Zavartan elfordulnak, de tekintetük vissza visszavándorol.

folyt. köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.