Az Úrnő karmai közt 8.

Alig érzékeled hogy a pincér terítéket cserélve behozza a desszertet. A két nő vanília fagylaltot kap csinosan feldíszítve, Victor tortát eszik, míg eléd csak egy kehelynyi gyümölcs kerül.
Végeztek az asztal üres lesz. S már csak a kávé érkezik. A pincér távozik. Úrnőd táskájából egy dobozka kerül elő. Elvíra elé teszi óvatosan.
- Mindennap gyakorlunk kicsit! A fenyítésem része! – ad magyarázatot kis mosollyal.
Elvíra kíváncsian kukkant a dobozba, szemöldöke felszalad. Villanásnyi időre meglátod a feltöltött fecskendőket.
- Öt ment bele eddig! – toldja meg Úrnőd a használati utasításod. Kezed remegését a pohárra fogva rejted el.

Elvíra tekintete veszélyesen csillan.
- Áll a fogadás! Ám lássuk az engedelmességi próbát! – néz Úrnődre, aki bólint.
- Álljon Victor mellé, felé fordulva! – célozza a kérést, nem neked…Úrnődnek. Ő csak int neked, rád sem nézve. Ujja a pontos helyet jelöli ki számodra a szőnyegen.
Nincs lehetőséged ellenkezni. Felállsz, Victor mellé lépsz. Elvíra felnyitja a dobozt és a férfi elé teszi.
A pillanat szinte perceknek tűnik. A levegő benned szorul.
Úrnőd keze a fenekedre simít, tán enyhítendő a megaláztatást, de lehet csak figyelmeztetőleg.
Victor a sliccedhez nyúl és lehúzná. Hátra lépnél, ám Úrnőd körmei beléd mélyednek a vékony szöveten át. Halkan morran, nemtetszését kifejezve.

Victor felnevet és újra próbálkozik. Most már sikerül kinyitnia a rejtekhely kapuját és akaratlan is halkan füttyent, a ketreckét meglátva.
Elvíra nem torolja az érzelemnyilvánítást, csak úgy dől hátra hogy kényelmesen láthassa a műveletet.
- Ha sokáig makacskodsz, lesz még egy nézője a műveletnek a pincér személyében! – figyelmeztet a lehetőségre kegyetlenül. Két kezed ökölbe szorul, tekinteted az ajtóra függeszted. Halkan fohászkodsz magadban, hogy a pincérnek most épp máshol legyen dolga.
Victor megleli a katéter dugóját és az első fecskendőt kézbe fogva, máris nyomja beléd az adagot. A negyedik már kellemetlen, az ötödik pedig kifejezetten ingerlően feszít. Ám hősiesen összeszorítod a szád és nem nyüffensz. Úrnőd finoman a fenekedre csap midőn a zippzár zárul.

Victor elkéretőzik a mosdóba, Elvíra csak biccent.
Majd a két nő beszélgetésbe feledkezik a napi dolgokról. Nemigen figyelsz oda. Mehetnéked van, bárhova csak el innen.
Victor visszatér és két újabb üveg ásványvizet hoz. Készségesen kitölti neked az egyik felét. Majd visszaül a helyére és iszik. Lassan, kéjesen, jóízűen. Gyötör a vizelhetnék, ám a hölgyek csak percek múlva mutatnak készséget a távozásra.
Felálltok és az elköszönő kézcsók után Victor lép eléd, zsebedből kihúzva a kendőt, azt gondosan visszahelyezi nyakörved köré.
- Mostantól én gondoskodom rólad! – adja tudtodra.
Úrnőd rád sem néz, kezet fog Elvírával és távozik.
- Kövess! – jön Victor utasítása. Bár kissé összezavarodva és indulatoktól telítetten, de követed, hiszen tán csak így juthatsz majd mosdóhoz.

A kocsiban előre ülsz, ahogy a parancs szól. Victor gondosan becsatolja az öved, tán kissé szorosan is. Hólyagod tiltakozik a túlzott gondoskodás ellen. Ám csak arcod fintora jelzi a nemtetszést. Fogad megcsikordul.
Elvíra hátra ül. Az utat hosszúnak érzed és néha felvinnyogsz a bukkanókon és a fékezéseknél. Victor bocsánatkérően néz rád minden alkalommal.
Végül bekanyarodtok egy erdei útra, egy kisebb villánál lassít a kocsi, majd a mélygarázsba gurul, miután áthajtott a méltósággal nyíló kovácsoltvas kapun.

- Hat vendégszoba fürdőszobával, egy központi lakosztály, egy társalgó, zeneszoba, ebédlő, edzőterem és szauna! – sorolja fel neked szinte kedvesen a férfi.
Leparkol a hat beállásos garázsban. Kiszáll, körbesiet, kisegíti Úrnőjét.
Magamögé int, megmutatva ismét a helyed. Követed őket. Lift visz fel a lakószintre benneteket.

- Itt várj meg! – mutat az előtérben egy pontra Victor és Úrnőjét követve eltűnik. Legszívesebben leülnél vagy lekuporodnál. Azt találgatod melyik ajtó mögött lehet a mosdó.
Egy örökkévalóságnak tűnik. míg Victor előkerül.
- Gyere velem! – közli szűkszavúan és megindul a ház belseje felé. Majd az emeletre vivő lépcsősornál nem a felfele hanem a lefele irányt választja. Egy alagsorba juttok. A folyosó két oldalán három-három ajtó. A jobboldali elsőbe nyit be. Csalódnod kell. Ez egy egyszerű szoba, puritán berendezéssel ablak nélkül. Ágy, egy szék, szekrény, mosdó és egy wc csésze.
- Vetkőzz le! – mutat a székre Victor.
- Szeretnék…- kezdesz bele szükségleted kieszközlésébe ám kérdőn néz rád.
- Nem hiszem hogy engedélyt adtam volna hogy szólj! – dörren rád fenyegetően.

Beharapott ajakkal vetkőzni kezdesz.
Victor az ágyra ül, kényelmesen figyeli minden mozdulatod.
Meglátva a kötelékkel ékített tested csak felsóhajt. Majd felállva hozzád lépve két kezed hátul összefogja egy pici lakattal. Csuklópántjaid szorosan összezárva. Majd visszaül az ágyra.
- Nos lássuk mire vagy képes! Térdre! – mutat maga elé s széttárja a térdeit. Két keze háta mögött letámaszkodik.
Hökkenten nézel rá. Még sosem volt dolgod férfival. Mert nem lehet kétséges mire vágyik.
- Most még segítek, legközelebb ezt is szájjal kell csinálnod! – gombolja ki a nadrágot s húzza le a zippzárt. Farka máris feszesen állva követeli az érintést.

folyt.köv.