Cikkek idő szerint
2023. 01. (53)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kényszerpihenő

Törölt felhasználó
2012. 06. 24. 20:10 | Megjelent: 730x
...a férfi az ágyban feküdt. Most nem teljesen önszántából és nem azzal a békés lustasággal, amivel általában el szokott nyúlni a kényelmes nagy ágyon. Térde alatt párnák, félig kábán a fájdalomcsillapítótól csendesen méltatlankodott magában azon, hogy miért is nem tudott jobban odafigyelni, miért nem tudta úgy tompítani az esést, hogy ne sérüljön meg a térde ennyire. A szerencsétlen ütközéstől pont úgy esett el, hogy most napokig muszáj feküdnie, s az egyetlen kapcsolata a külvilággal a számítógépe és a néha rátelefonáló barátok, családtagok hangja lesz. Eszébe jut, hogy milyen jól esne most egy fürdő, de arra is várnia kell, amíg lelohad a lábáról a duzzanat. Addig marad a gyors zuhany, bicegéssel elérve a fürdőszobát. De most annyira nehezek a szemhéjai a fájdalomcsillapítótól, hogy csak nagyon nehezen tudja nyitva tartani a szemét, pedig tényleg jól esne a víz érintése a bőrén. Egy pillanatra lehunyja a szemét, s a következő percben hallja a lépteket közeledni.
Kinyitja a szemét, és érzi, ahogyan a forró víz jótékonyan körbefonja a testét. Egy szemvillanásra felmerül benne a kérdés, hogy miért nem emlékszik rá, hogy hogyan jött ki a fürdőszobába, de a kérdés gyorsan szertefoszlik az ajtóban megjelenő alak látványától. Rövid, fehér köpenyt visel a lány, amin átsejlenek a mellbimbói, sötét haja egészen magasra tűzve a feje tetején, a rendetlen tincsek tekeregnek a nyaka körül. Szó nélkül odalép a fürdőkád mellé, leül a szélére és a kezébe veszi a szappant. Lassú, kényelmes mozdulatokkal elkezdi szappanozni a férfi hátát. Ujjai úgy érnek hozzá a férfi bőréhez, mintha a legdrágább anyagot simítanák végig: kíváncsian, óvatosan és valami különös áhítattal. A férfi újra lehunyja a szemét, érzi ahogyan elolvad benne a feszültség, helyet adva egy egészen más érzésnek. Amikor a lány keze előre csúszik a mellkasára, már meg is tudja fogni az érzést. Vágyik rá, hogy újra birtokba vegye. A tarkójában és az ágyékában egyszerre horgad fel a vágy. A vágy arra, hogy megint megmutassa a lánynak, hogy az övé. Hogy megint hallja kiszakadni a lányból azt a sikolyt, amit senki más nem hallhat rajta kívül.
Megmarkolja a lány csuklóját, aki azt hiszi, hogy ez most csak játék, s próbálja kihúzni a kezét. De a szorítás egyre szorosabb. A lány ügyetlenül próbálja kiszabadítani magát, mire válaszul a férfi egy határozott mozdulattal berántja maga mellé a kádba. A lány ekkor már nevet, s nem tudja, hogy ezzel csak még jobban felbőszíti a férfit. A férfi belemarkol a lány vizes hajába s egy durva csókkal hallgattatja el a nevetést. A lány tágra nyílt szemmel bámul a férfira, amikor az elengedi. Nyelve hegyét óvatosan végigfuttatja az ajkain érezve, hogy a férfi fogának nyomán egy apró vércsepp ül az alsó ajkán. A haját még mindig markolja az az erős kéz, aminek az érintésétől mindig ugyanúgy bizsereg a bőre.
"Mássz ki a vízből és térdelj le" - a férfi hangja rekedt a vágytól. A lány remegő lábakkal térdel a hűvös kőre, testén a csuromvizes köpeny össze-vissza csavarodik, az öve már régen szétnyílt. Nem mer felnézni, most már tudja, hogy a közös játék egy másik fejezete következik. Hallja ahogyan a férfi is kilép a vízből, szinte érzi a bőrén a tekintetét. Az ismerős kéz egyetlen mozdulattal feltolja a vizes ruhadarabot egészen a nyakáig, hogy hosszú percekig gyönyörködhessen. Végigfuttatja a tekintetét a lány telt feszes bőrén, a gerince vonalán, a feneke ívén. Amikor mögé térdel, már pontosan tudja, hogy egyetlen érintésétől képes ez az izgató test összerándulni. Úgy hatol belé, mintha most fedezné fel először, hogy milyen érzés ott belül érezni.
De a lány most dacos, megmakacsolja magát, és úgy szorítja össze apró izmait, hogy nehogy elszabaduljanak a gyönyör hullámai. Próbál ellenállni az érzésnek, próbál máshová figyelni, nem akarja ilyen könnyen megadni magát.
"Szóval lázadsz, kicsi szukám?" - s akkora ütés csattan a csupasz, vizes fenekén, hogy már nem tud figyelni a mozdulatlanságára. Ahelyett, hogy elhúzódna, még közelebb tolja a fenekét, még mohóbban próbálja magába fogadni a férfit. Az sem érdekli, hogy a sikoltását bárki meghallhatja a falakon keresztül. A következő csattanás után már abban a közös ritmusban mozdulnak, amiben megszűnik a két test különállása. A lány sírva-sikoltva vonaglik a férfi alatt a gyönyör és a fájdalom mámorító keverékétől.
Amikor már félig vizes, félig izzadt bőrükkel egymáshoz tapadva pihegnek a padlón, a férfi csukott szemmel, szinte csak magának mormolva ennyit mond halkan: "Ugye tudod, hogy szeretem, hogy az enyém vagy? Hogy így vagy az enyém?"
Amikor kinyitja a szemét, csak a lepedő hűvösét érzi, a párnákat a lába alatt, és a finom verejtékréteget a bőrén. Felnéz a plafonra, és némán megállapítja, hogy ha a lány minden álmában meglátogatja majd, egész könnyen fogja viselni a pár napos kényszerpihenőt...

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.