Ostom után két évvel

Az ostrom utáni vasárnap Ralph gróf nőül vette Agnes bárókisasszonyt, aki első éjszakájuk gyümölcsét, egy kisfiút ajándékozott neki kilenc hónap múlva. A gyermeket atyja után Marvinnak nevezték. Agnes ügyes lány volt, hamar beletanult, hogy tartsa kézben a várban a dolgokat, hiszen ő lett az úrnő. Megismerkedésük szerencsétlen, és tragikus körülményeinek dacára férjét, Ralphot őszinte szerelemmel szerette. Kezdeti szenvedélyük mit sem csitult.
Megismerkedésük második évfordulóját Agnes különlegesen emlékezetessé akarta tenni. Már napokkal előtte töprengő arccal járt-kelt a várban. Előtte való éjszaka alig aludt. Mindenképp a férfi előtt akart ébredni. Alighogy bíborlani kezdett az ég keletről, Agnes felkelt, előhúzta a csomagot az ágy alól, amit előző nap gondosan elrejtett. Kivett belőle négy, ujjnyi vastag kötelet, és a férfi lábait, és kezeit óvatosan az ágy támlájához kötözte, X alakban. Ralph nagyon mélyen aludt, így nem ébredt fel, Agnes pedig hozzábújt újra, és most már nyugodtan elaludt.
A férfi mozgolódására ébredt. Kinyitotta a szemét és férje értetlen arcába nézett. Nem hagyta, hogy szóljon, fél könyökére támaszkodva a szájára hajolt, és hosszan megcsókolta.
- Jó reggelt uram, jól aludt?
- Agnes kedvesem, mit jelentsen ez?
- Ma két éve.. emlékszik, uram?
- Ó, te kis bestia, mit tervezel??
- Csak engedje el magát uram, nem fog csalódni. Ha mégis, vállalom a büntetést.
Azzal a kis csomagból elővett egy hosszú, puha pávatollat, és cirógatni kezdte a férfi testét. Homlokát, orra vonalát, állát, nyakát, és haladt egyre lejjebb. A mellbimbóin hosszasan elidőzött, lapos hasán a háromszög alakú szőkésbarna szőrzetet borzolta. Nyár lévén a férfi teljesen meztelenül aludt, Agnes mindössze egy vékony vászoninget viselt. A férfi felnyögött, de hiába, mozdulni nem tudott, csak a férfiassága kelt önálló életre. Agnes a szétvetett combok között térdelt, és elégedetten nyugtázta, ahogy a férfi teste válaszolt. Fölé hajolt, ismét megcsókolta, hosszan, szenvedélyesen, és hagyta, hogy lágyan leomló haja a férfi arcára boruljon. Csókjaival végighintette a mellkasát, hasát, és lehelt egyet a most már keményen ágaskodó vesszőre is.
Visszatérdelt a férfi lábai közé, és egy mozdulattal ledobta magáról a vászoninget. Élvezte, ahogy a férfi szeme tágra nyílik, és vággyal telik meg. Az elmúlt két évben Agnes alakja megasszonyosodott. Csípője szélesebb lett, mellei teltebbek. Tudta, hogy így még inkább tetszik a férjének. Hátravetette a fejét, és a pávatollal a saját testét kezdte simogatni. Nem hagyott ki egyetlen piciny pontot sem. Mellbimbói felágaskodtak, bőre felhevült, csípője táncba kezdett. Nem nézett a férfira, akadozó lélegzetét hallva pontosan tudta, milyen hatást tesz rá a kis meglepetése.
Kicsit félt, hogy könnyűvérű, magát kellető kis lotyónak fogja tartani, olyannak akik a kocsmákban a katonákhoz dörgölőznek, és némi aprópénzért odaadják a testüket.
Szétnyitotta combjait, és benyúlt a puha szőkés bozontba. Nedves volt. Ujját lüktető barlangjába dugta, aztán a férfi szájába.
- Te! Te bestia, te rafinált szuka, teljesen megvadítasz. Csak kapjalak a kezem közé végre!
Agnes elégedetten mosolygott. Aztán felállt, magára kapta a köpenyét, és elindult az ajtó felé.
- Agnes!!!!!!!!! Hova mész? Azonnal gyere vissza!
- Ne aggódjon uram, bezárom az ajtót, nem láthatják meg a cselédek. Ígérem, igyekezni fogok.
Hamarosan egy tálca étellel tért vissza. Hideg sült, kecskesajt, gyümölcsök, és egy kupa bor.
- Én megéheztem uram, gondolom, önnek sem árthat meg pár falat.
A tálcát az ágyra tette, kibújt a köntöséből, és leült a férfi mellé. Apró falatkákkal etette őt, és maga is élvezettel falatozott.
Közben felkelt a nap, a vár életre kelt, de Agnes nem aggódott, meghagyta mindenkinek, hogy ne zavarják, a gróf úr pihenéssel kívánja tölteni a napot. Elégedettséggel töltötte el, hogy mindenre gondolt.
Befejezték a reggelit.
Agnes elpakolta a tálcát, és megint minden figyelmét a férfi testére fordította. Előkerült a csomagból még egy fekete kendő. Azzal bekötötte a szemét. A férfin látszott, hogy tiltakozna, de a kíváncsiság, és az élvezet győzött. Már csak hangokat hallott, próbálta kitalálni, mitől származhatnak. Agnes néhány fából készült csipeszt vett elő. Megnyalogatta a férfi mellbimbóit, és két ujja közé fogta. Két oldalról egy-egy csipeszt csíptetett mindkettőre. A férfi felnyögött. Nem a fájdalomtól, Agnes kipróbálta a csipeszeket, egyik sem fájt túlságosan, legalábbis az elején. Kis idő múlva már érezhetően szorítottak, de inkább izgató volt, mint fájdalmas.
Szétvetett lábakkal a férfi csípőjére ereszkedett. Ágyékát hozzádörzsölte az ágaskodó szerszámhoz. Lágyan mozogni kezdett. A férfi próbálkozott, hogy korlátozott lehetőségei dacára az asszony testébe hatolhasson, de Agnes ügyesebb volt, és persze, szabadon mozoghatott. Visszahúzódott, és szájával játszani kezdett a férfi vesszőjével. Figyelte a férfi minden rezdülését. A végsőkig akarta fokozni a vágyat. Olyan robbanásszerű, megsemmisítő élvezetet akart okozni a férfinek, amit ő kapott tőle először.
Agnes jó tanítvány volt. Hagyta magát vezetni, és az együtt töltött időben férjét annak teljes megelégedésére szolgálta.
Élvezettel szopogatta a lüktető, fényes makkot, kezével a heréket becézgette. Látni akarta a férfi szemét, ezért kioldotta a kendőt. Jól gondolta, a csodás kék szemek őrjöngő vággyal telve néztek rá. Nem követeltek, inkább kértek.
Agnes a férfi arca fölé hajolt, mellbimbóival körberajzolta a száját. Hagyta, hogy mohón bekapja, és szívja a telt melleket. Amikor a férfi gyengéden, majd egyre erősebben harapdálni kezdte a mellbimbóit, nem bírta tovább. Felegyenesedett, és lassan ráereszkedett a meredten várakozó hímtagra. Apránként fogadta magába, minden centijét élvezni akarta. Érezte, ahogy végül teljesen kitölti. Lassan nagyon lassan mozogni kezdett, érezte a férfi lüktetését, de még várni akart. Egyenként leszedte a csipeszeket a férfi mellbimbójáról, és nyelvével becézgette.
- Gyere, te boszorka! Nem bírom tovább. –hörögte a férfi, és csípője vad mozgásba kezdett. Agnes átvette a ritmusát, és hajszolták egymást a kielégülésig.
Ralph soha nem fogja elfelejteni ezt a látványt. Ahogy a szeretett nő fejét hátravetve, kezét a tarkóján összefonva önfeledten lovagol a csípőjén, és gyönyörű, telt mellei izgató táncot járnak.
Egyszerre jutottak a csúcsra. A férfi csípője megfeszült, és egyetlen hatalmas lökéssel szétáradt az asszony testében. Agnes ráborult, fuldokolva csókolták egymást, és csak akkor vált ketté ismét a testük, amikor a gyönyör hullámai egészen elhalkultak.
Agnes eloldozta a köteleket, megdörzsölte a férfi bokáit, csuklóit, mélyen a szemébe nézett, és egyáltalán nem félt a büntetéstől….


Folytatása következhet… amennyiben igény kerekedik.