Az első alkalom

Az autóm megállt a megbeszélt helyen, telefonom megcsörrent. Ő volt, rögtön közölte is Velem az első feladatomat. Kicsit megzavarodtam, még nem késő letenni gondoltam, de nagyobb volt a kíváncsiság, a vágy és meghallgattam.
- A parkolóban áll egy autó mondta, menj oda nyisd ki a csomagtartóját.
Letettem a telefont és megtettem amit kért. Az izgalomtól remegő kézzel kinyitottam az autó csomagtartóját, egy vörös rózsa volt benne az odakészített, gondosan kiterített segédeszközök, kellékek tetején. A szívem ekkor már a torkomban dobogott, zavarba jöttem észre sem vettem, amikor mögém lépett, Rám köszönt.
Látta a zavaromat! Kedves volt, bátorító. Az ismerkedés egy kávé és egy narancslé mellett megtörtént.
A Harmatcsepp ami levelezéseink alkalmával többször is szóba került megjelent. Éreztem az izgalmat, a testem rezdülésein. Ő látta, és rá kérdezett:
- Mit szólnál egy mai alkalomhoz?
Igent mondtam! Majd autóba ültünk és a megbeszélt helyre hajtottunk. Az úton egymást kergették a gondolataim. Az izgatottságtól remegő kézzel nyitottam az ajtót, beléptünk.
Gondos, gyakorlott mozdulatokkal felmérte a terepet, majd Hozzám lépet és közölte:
- Innentől kezdve a megszólításom igenis Uram! Értetted?
- Értettem válaszoltam.
- Akkor most menj be a szobába vetkőzz le és állj az ablaknak háttal tarkóra tett kézzel, pár pillanat és jövök.
Azzal beléptem a szobába. Első határom ez volt, hogy meg merem-e tenni? Győz-e a vágy a zavarom és szégyenlősségem felett?
Megtettem!
A ruháimat szépen egymásra hajtottam, egyesével egymás után ahogy lekerültek Rólam. Már csak a melltartó és a bugyi volt hátra, mikor kezem megremegett, tétova mozdulatokkal előbb a melltartót, majd a bugyit is levettem.
Álltam anyaszült meztelen. Karjaimat összefontam magam előtt, lábaim zavartan tettem keresztbe, ekkor megpillantottam az ajtóban.
Háttal az ablaknak tarkóra tett kézzel álltam amint belépett az ajtón.
Közelebb jött, megkerült, mögém állt!
Könyökeimet megfogta, felemelte őket:
- Húzd ki magad!
Azzal laza csókot lehelt a tarkómra, kezeit végig húzta a hátamon a fenekem domborulatáig.
A melleim abban a pillanatban jeleztek, mereven álltak, a bimbóim kiemelkedtek és éreztem a vér lüktetését az ereimben. A Harmatcseppek kialakulását a lábaim között. A nedvességet, amit már nem bírtam uralni a vágyakozástól.
Az Ő keze becsusszant a combjaim közé, megérezte nedves izgalmamat és akkor mikor nem számítottam rá ujjaival megfogta izgalomtól érzékenyen feszülő mellbimbóimat, meghúzta őket. A fájdalomtól összerezdültem. Ekkor a fenekemen éreztem tenyere csattanását.
- Állj egyenesen! szólt Rám. Majd előkerült a kendő, melyet rutinos gyors mozdulatokkal a szememre helyezett.
Innentől ott álltam előtte vakon, tarkóra tett kezekkel anyaszült meztelen, minden idegszálammal a neszeket figyelve vártam mi következik.....
Itt állok és megtörténik amit olyan rég vártam, a gondolatok kavarogtak a fejemben. A vágy, a kiszolgáltatottság, a kíváncsiság, az alázat, amit mutatok felé! Az összes idegszálam várta mi fog történni, a neszek sejtelmessé tették a pillanatot és akkor, mikor már a légzésem szapora és összevissza volt éreztem a hirtelen fellépő fájdalmat. A csipeszek szorítását a bimbóimon. Ez visszarántott a valóságba. A szorítás, mely nem engedte szabadon bimbóimat, melyek az igalomtól lüktetve álltak.
Aztán a korbács csattanását a combjaimon, a fenekemen, a melleimen.
Fájt, de kellemesen, izgató fájdalom volt. Ami csak jobban erősítette a vágyamat. - Hajolj le, kezeidet a bokádhoz, mondta és Én megtettem. pillanatok alatt felkerültek a bőr szíjjak a csuklóimra és a bokáimra. Az ágyhoz vezetett rátérdeltem és éreztem a kötelek neszeit ahogy rögzítette végtagjaimat ezzel is lehetetlenné téve az ellenállást, a mozgást.
Kiszolgáltatottan térdeltem kikötözve az ágyon. A szégyenlősség, ami jellemző Rám ismét zavart okozott lelkemben. De a vágy legyőzött mindent!
Ő uralta az egész helyzetet. Sorban kerültek elő a vibrátorok a csipeszek. Felváltva éreztem a kínt, a fájdalmat, ahogy a korbács csattant a fenekemen vagy épp az vágytól felizgatott nedves szeméremdombomon, a csiklómnál. Majd ismét az izgalom, az izgatás, a simogatása, a kezei érintése.
Szememen lévő kendő miatt a külvilág, mint olyan megszűnt előttem. Csak az érintéseire, a halk neszekre hagyatkozhattam, így vártam a következő, a következő érintést, a folytatást. Az idő csak úgy röpült és Én az átéltek miatt nem is tudtam követni az események mikéntjét. Élveztem és csak úgy szívtam magamba a rengeteg új élményt. Az izgalomtól izzadságcseppek jelentek meg testemen, a jóleső borzongás futott többször is át rajtam. Vágytam minden érintésére, minden kívánságára, mindenre, amit megtett Velem.
Mikor fenekem domborulata kellemes piros színt kapott Ő eloldozta köteleimet és felállított, ekkor bokáim közé bekerült egy rúd, amihez nemes egyszerűséggel rutinosan hozzá is bilincselte a bokáimon lévő bőr öveket. Leültetett az ágyra a bothoz rögzítette a csuklóimat is és a fejem felé húzta az összebilincselt végtagjaimat a bottal együtt.
Ilyen kiszolgáltatott állapotban még soha nem voltam. A kendő alatt a szemeim tágra kerekedtek a háttérben hallható neszek miatt. Majd megéreztem az ujjai érintését a nedves kisajkaim között. Az ujjai csak úgy becsusszantak a hüvelyembe és éreztem azt az izgató érzést, ahogy simogatott az ujjaival. Majd abban a pillanatban a korbácsa csattanását a szeméremdombomon.
Teljes káosz tombolt bennem. Egymást érték a változatos érintések, a kín a fájdalom és az élvezetek. Élveztem, ahogy teljesen az uralma alá kerültem, hogy azt tehetett Velem, amit és ahogyan csak akart.
Nem tudom megmondani mikor mivel ért Hozzám. Rengeteg új érzés ért abban a pillanatban, de azt tudom, hogy minden percét élveztem!
Erre vártam! Ezt az érzést szerettem volna már nagyon-nagyon régen érezni, és most itt volt, átéltem, élveztem!
Az idő rohant, számomra hosszú-hosszú óráknak tűntek a percek amit Vele töltöttem. A rengeteg élménytől testem elfáradt, lábaim remegtek, tenyeremben a körmeim már nyomot hagytak, elfáradtam. Az előre megbeszélt menekülő szó, ami természetesen a Harmatcsepp volt, az eszembe sem jutott. A kimerültségtől, az átélt örömöktől a kíntól elbágyadva csak arra volt erőm, hogy kimondjam, kérjem: - Hagyjuk abba…..
Kértem és kértem újra, de ez nem a menekülő szó volt! Ő viszont figyelt Rám! Biztonságban éreztem magam végig mellette, a kezei között.
Eloldozott. A szemeimen a kendővel feküdtem ernyedten, mikor meghallottam az ismerős neszeket. Egy cipzár lehúzását, egy nadrág földre ejtését, majd éreztem , ahogy a merev farka szétnyitja ajkaimat és a számba helyezte férfiasságát. Finoman, de ellentmondást nem tűrően éreztem nyomulni befelé Őt. Nyelvem finom mozdulatokkal járta körbe merevségét, majd hirtelen térdre kényszerített, fejemet kezei közé fogta és határozottan magáévá tette a számat. Az érzés semmihez sem fogható volt. Talán a legkiszolgáltatottabb helyzetbe éreztem magam az egész aktust illetően. A vágyát érezni egész majdnem a torkomig…. Ez az élmény elmondhatatlan. Szavakat nem találok rá.
Majd elengedte a fejemet, előtte térdeltem egyik kezem bal combján pihent, kapaszkodtam belé. Lerogytam a lábaimra és moccanni sem bírtam.
Ő állt felettem, majd szemeimről levette a kendőt.
Ott ültem és az átélt élmények olyan egyvelege kavargott a fejemben, amit ki sem tudtam volna mondani akkor.
Az egyetlen ami kijött a számon: - Nem bántam meg semmit! Élveztem!
Ültem a földön és a nézése zavarba hozott, most, amikor már mindent látott belőlem, most éreztem magam igazán zavarban. Lassan összeszedtem magam, öltözködtem, de végig magamon éreztem a tekintetét. Melleim a blúzom alatt még mindig mereven álltak, érzékenyek voltak! Még sokáig….. Leült Velem szembe és beszélgetni kezdtünk. Van még mit tanulnom. De jó tanár ként ismétlést javasolt, megegyeztünk egy következő alkalomban. Ezután Ő pakolgatott, Én néztem , figyeltem minden mozdulatát. Boldogság volt Bennem. Vágyakozás a következő alkalomra és Rá!


Átgondolva, újra és újra mind több részlet tisztul ki fejemben. Emlékek, amiket mindig is szerettem volna magaménak tudni, most itt vannak Velem. Megtettem az első lépést, ezen a napon több határomat is át mertem lépni. A nap minden percében várom az újabb találkozást. Az újabb határokat, amiket az Ő segítségével átlépek………..