Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Reggeli ébresztő

Törölt felhasználó
2012. 05. 20. 19:36 | Megjelent: 717x
Reggel. A férfi álmosan, laposakat pislogva nézi az órát, miközben az ágyban fekszik. “Fel kellene kelni” - gondolja határozatlanul, miközben a hűs reggeli levegő elől még igyekszik a takaró alá húzódni. Tekintete valahová a távolba mered, és öt perc után kap észbe, hogy még mindig az ágyat nyomja. Nagyot fújva ledobja magáról a takarót és felül, testét borzongatja a hideg. “Ma nagyon szemét hangulatom van” - konstatálja, miközben a fürdő felé ballag. Lelki szemei előtt máris pörögnek a filmkockák…

Fürdés után visszaérkezve a szobába halkan az ágyhoz lopakodik, mint egy prédáját becserkésző ragadozó. Óvatosan előveszi a köteleket, lassú mozdulatokkal köt a csuklókra és bokákra béklyót majd az ágy négy sarkához rögzíti, közben vigyázva igazgatja a végtagokat, nehogy áldozata idő előtt felébredjen. Amint elkészült, a lány fölé térdel, ágaskodó férfiassága centikre van a csábító ajkaktól. Finoman elkezdi simogatni az alvó szépség arcát, és közben ádáz mosollyal figyeli a reakciókat. Áldozata kezd ébredezni, arcára mosoly költözik, ahogy megérzi a kéz puhaságát arcán. Mosollyal nyitogatja szemét, még szinte félálomban, majd mozdulna… de nem tud. Szeme nagyra tágul, próbálja felfogni a helyzetét… A férfi ebben a pillanatban ragadja meg haját, egyetlen mozdulattal csavarja ujjai közé és tolja meredező ékességét a lány meglepetéstől szétnyílt szájába. A lány az első sokkból még nem tért magához, tágra nyílt szemén látszik, hogy egy pillanatra pánik vett erőt rajta, majd ahogy a férfi vadul mosolygó szemébe néz, ráébred a helyzetére, és már hálás pillantásokkal kezdi elernyeszteni testét, és csak arra koncentrál, hogy minél jobban magába fogadhassa Urát. A férfi most nem kegyelmez: heves csípőmozdulatokkal kíméletlenül tövig tolja férfiasságát a lány torkába, szinte megerőszakolva azt. Áldozata engedelmesen tűri, hogy Ura kedvét töltse rajta, aki hamarosan mélyről jövő hörgések kíséretében lövell torkába. Az extázist követően lassan kihúzza magát a lány szájából, kicsorgó nedvét élvezettel kenve szét annak arcán, majd hagyja, hogy az nyelvével még kicsit kényeztesse kielégült ékességét. “Jó reggelt, kis kurvám” - suttogja mosolygó subja fülébe, majd kezével végigsimít annak haján, míg végül eltakarja a szemeit. A ledobott törölközőt teríti a lány arcára, majd csak csupasz léptei csattogása hallatszik. Csörgés, fiókzörgés hallatszik - talán a konyhában lehet. Folyadék csorgása, fém evőeszköz koppanása, víz zubogása… Percek múltán ismét közelednek a léptek. Az ágy megmozdul, leült a férfi. Kortyolás hangját, majd harapás neszeit hallja a lány. “Te már kaptál reggelit, most én következem” - mondja szélesen mosolyogva a férfi, miközben jó étvággyal falatozik. “De neked is jut azért valami” - folytatja, és a törölközőt kicsit felhajtva valami hideg, sima, hosszúkás dolgot dug a lány szájába. “Ne harapd, szopjad” - hangzik a felszólítás, és a lány érzi, hogy egy banán héját kényezteti éppen. “Jó, elég lesz, még a végén banánpüré lesz belőle” - nevet a férfi, és kihúzza a nyáltól csillogó gyümölcsöt. Újabb kortyok, a kávé illata felerősödik. Váratlanul valami kemény hatol combjai közé, teste riadtan rezzen össze. “Finom a banán?” - kérdezi a férfi incselkedően mosolyogva. “Igen Uram!” - sóhajt a lány, miközben a gyümölcs cuppogva mozog ki s be puncijába. “Kicsit hideg ez a kefír, meg kellene melegíteni…” - hallja újra a kárörvendő hangot, majd felszisszen, ahogy mellbimbóira ráhullanak a kanálról a jéghideg cseppek, és borzongás fut végig egész testén. Alig lélegzik fel, újabb jeges cseppek hullanak, ezúttal a másik bimbóra, majd lassan egyre lejjebb, a hasra, köldökre, végül a csiklóra, a felhevült bőrnek olyan érzés, mint egy-egy tűszúrás. “Remélem felmelegítetted már!” - jön az újabb incselkedő mondat, majd mellén érzi a férfi lélegzetét. A férfi kínzóan lassan kezdi el lenyalogatni a lehullott kefírcseppeket, hosszasan elidőzve a bimbók környékén. “Aúúú!” - szisszen fel a lány, amikor váratlanul megharapják a mellét. “Hoppá, azt hittem ez egy érett alma” - nevet fel a férfi, majd folytatja lassú és érzéki felfedezőútját virgonc nyelvével. Végigbarangolja a mellkast, a hasat, a köldököt, míg végül leér a csiklóhoz, ahol a banánról már csöpög a lány kéjnedve. Először lassan, szinte alig érintve kezdi meg táncát a nyelve, majd ahogy áldozata sóhajai egyre erősödnek, vált ő is magasabb fokozatba. A lány teste táncol, szinte lebeg az ágy fölött, ahogy a vágy és a kéj édes feszültsége végigjárja minden porcikáját, és észre sem veszi, hogy a férfi szabad kezével közben kioldozta kötelékeit. “Gyere!” - csattan a parancs. Lekerül a törölköző, és a lány rogyadozó lábain indul a fürdőszoba felé, Urába kapaszkodva. “Állj a kádba, hajolj előre, kezek a falon” - szól az újabb utasítás. Nem is nagyon van tudatában már a környezetnek a lány, csak szó nélkül teszi, amit kérnek tőle. Víz csorgását hallja, majd mély sóhaj szakad fel belőle, ahogy megérzi a férfi merev szerszámát, ahogy betölti lucskos punciját. Érzi, hogy ujjak nyitják szét szeméremajkait és aztán korbácsként vég végig testén az édes érzés: a csiklójára irányított vízsugár lüktető csodája. Már csak lihegni van ereje, a külvilág kifakult, a színek eltűntek, csak érzések lebegnek a magasban. “Uram… Ahh… Uram, kérem, elélvezhetek?” - nyögi, sikoltja a lány, miközben tetőtől talpig remeg egész teste. A válasz hosszú pillanatokig nem érkezik meg, a kéj perzselő leheletétől már szinte nyüszít - mikor egy hang súgja fülébe: “Élvezz, te kis szajha!”. Robbanás, extázis, forró tűzoszlop, megfeszülő izmok, összeránduló test, sikolyok, felakadó szem… A szinte alélt testet erős karok fogják körül, szinte bilincsben tartják, míg újra elő nem tűnnek a színek, illatok és fények. Remegő testtel bújik a férfihoz, aki szelíden simogatja, becézgeti. “Jól van Kincsem…” hallja a csendesen fülébe súgott mondatot és megszűnik a világ körülötte, csak ő és Ura létezik pár pillanatra, kettejük összefonódása és az a mérhetetlen szeretet, ami közöttük létezik.

Hozzászólások (2)

A hozzászólások belépés után olvashatók.