Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Az Úrnő karmai közt 3.

Törölt felhasználó
2012. 05. 13. 20:10 | Megjelent: 931x
Ujjai a heréiddel játszanak s ha elhallgatsz beléd marnak a karmok lágyan, figyelmeztetőn.
- Megkértem hadd kössem ki…- Úrnőd szemöldöke az egekbe szalad, meglepve simít végig meggyötört farkadon, talán öntudatlanul, majd körmei a golyóidra kapnak, fel kell szisszenned. Észbe kapva folytatod.
- Megdugtam a lukát, majd leszopattam magam és végül seggbe dugtam és a mellére élveztem! – hadarod, reménykedve abban, hogy kínjaid véget érnek.
- Nocsak! Hát ennyit ér a szavad! – fog rá keményen a farkadra hogy felüvöltesz, ám nem törődik vele.

Már bánod hogy megtörtént, nem mered elmondani hogy Őt képzelted a nő helyébe és szinte mindegy is, hogy kivolt a kezeid közt tegnap éjjel.
- Nos meglátjuk a jövő hét jobb belátásra bír e! – mondja elgondolkodva s felállva terpeszbe áll feletted, karcsú ujjai az arcod felett juttatják a csúcsra. Száddal el nem érheted, ízét nem kóstolhatod, csak az illat mi rettenetesen ingerel. Mikor a csúcsra jut, az édes nektárt testeden csurgatja végig. Érzed, ennyit érsz csupán. Majd magadra hagy megalázottságodban. Percek múlva egy vödörrel tér vissza.
Leoldoz a padról, segít felállni. Lábad remeg, szédülsz, de érzed, vigyáz rád még így is. Farkadból kikerül a katéter. A feszítő folyadék a vödörben végzi. Majd segglukad is szabaddá lesz, s robbanva jön ki a felkavarodott tartalom. Még kétszer átöblíti a bensőd, immáron kíméletesen. Már alig állsz a lábadon. A szégyen, az önvád, az összetört lelked és a meggyötört tested a semmibe kívánkozik, végre pihenést áhít.

Ám nincs vége a napnak.
Úrnőd az asztalra egy nagypárnát tesz és arra dönti felső tested. Így valamivel könnyebben vagy.
Lábaid terpeszbe rakja. Ujjai a lukadnál simítanak, s végül besiklanak. A prosztatádat érintik ingerlőn. Felnyögsz, de ez már csak a test létrehozta hang. Végigszenveded, ahogy testedből kinyeri a spermát. A kéj még megérint, de a fáradtság, a kimerültség erősebb.
Csak épp felfogod hogy a fehéres váladék egy tégelybe került.
- Többet vártam! – csap a seggedre Úrnőd, hangja becsmérlő. Leoldja rólad a pántokat, de nem veszi le a nyakörvet.
- Eredj fürödj meg! – utasít keményen, s tudod vége a gyötrelemnek …mára. Mintha tudná érezné, hatalmas pohár teát nyújt feléd s segít meginni. Úgy szívod magadba, mint száraz szivacs a vizet. Csak utóbb érzed az aromás ízt. Egyszerre édes és keserű, ám nem számít, mert szomjad a múlté.
Kínlódva jutsz el a fürdőig. A váltott, hideg meleg víz épp csak lelket ver beléd. Arcod nyúzott, szemed vörös a sírástól. Mintha épp lábadoznál egy halálos kórból.

Kijövet a szoba már tiszta rendezett újra. Kínjaid nyomai eltűntetve.
Testeden jól látszanak a szántott karmolások. Lábad rogyadozik még kissé.
A nyakörvednél fogva az asztalhoz húz és az otthagyott párnára fektet hanyatt. Két kezed a nyakörvedre fogatja.
- El ne engedd! – parancsol rád és tudod, míg az örv rajtad van, engedelmeskedni vagy köteles.
- Igen Úrnőm! – mondod fáradtan.
Farkadra fog, immáron gyorsabban jön és megy a fájdalom. Valami rád feszül, farkad hideg fémhez ér. Felállít. Lenézve látod, hogy altested erényöv tartja rabságban és a katéter is visszakerült. A cső végén kis dugó.
Arcodon rémület cikázik át.
- Segítek megtartani a szavad! – simít arcodra puhán Úrnőd keze.
- A katéter maradós! Csak hogy ne kelljen szenvedned minden nap, mikor elém járulsz a jövő héten és gyakorlunk kicsit, hogy mind többet elviselj! – zeng a gondoskodás a hangjából. Akaratlan is rémülten nyögsz fel.
- Úgy van! Lilian! – mondja ki a nevet s gyomrod görcsbe rándul.
- Meddig büntetsz még Úrnőm? – kérded bátran és dacosan immár.
- Míg úgy nem érzem, hogy megtanultad a leckét! Egy évre eladtad a lelked nekem! – emlékeztet mosolyogva.
S tán most bántad meg ezredszerre is amit ellene tettél....

folyt.köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa