Attila1980 (43)
Switch
Férfi, Hetero
  • Van nyilvános albuma 
  • Van nyilvános őt ábrázoló képe 
  • Van blogja 
Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Egy nyugalmas este.

2012. 05. 13. 20:11 | Megjelent: 672x
Megérkeztem hozzá behódolással tisztelem.Eltakart testrészeim levetkőzve előtte felfedem.
Térdre roskadva köszöntöm.Előttem áll,némán figyeli mozdultaimat.
Tekintetem leszegem várom további utasítását.Lassú határozott mozdulattal pórázra köt.
Este van és látszik rajta kimerült,hosszú nap állt mögötte.Nem szól,csak csendben maga után invitál a pórázzal.
Fáradtságában is oly kecsesen,büszkén lépeget.A fürdő felé veszi az irányt,beérve érzem rózsa illatú habfürdő illatát.
Megáll a habbal teli kád előtt,lassan leengedi pórázom lába mellé,végre hangját is hallom.
Maradsz itt amíg visszajövök!
Kis idő múlva visszatér egy üveg borral,pohárral kezében,leteszi a habzó kád szélére.
Elkezdi levenni lassan ruháit,mit sem törődve jelenlétemmel.
Nézem némán,vágyakozva, érinthetetlen testét.Kecses lépésekkel belép a habok közé,majd ismét takarásba kerülnek formás bájai.Ellepi a fehér hab gyönyörű,formás testét.
Megfogja poharát,rám néz,tudom mit kíván.Közelebb mászva,töltök poharába.
Kóstolgatva nagyokat sóhajt,hátradőlve kiemelve lábát a habok közül,felém néz ismét.
Tekintetéből,mozdulataiból,némán is értem mit szeretne. Masszírozzam lábfejét.Lehunyt szemmel élvezi a rátelepedett nyugalmat.
Kis idő elteltével kiemeli lábát kezemből,és a másik emelkedik helyére.
Kortyol ismét a borból és újból elpihen.Közben teste látványa mereng előttem.
A formás kerek idomok melyekhez nem nyúlhatok.Ha tudná mennyire vágyom testének ízlelésére.Már szinte fáj minden pillanat,amit vele tölthetek.Nem testi fájdalom,inkább lelki.
Bizonyára érintésemből érzi,csak hidegen hagyja.Ma nagyon megviseltnek tűnik,még szólni is fáradt.
Ahogy ott pihen,olyan békésnek,nyugodtnak látszik.Pedig erős nő,nagyon is erős és határozott.
Kinyitja szemeit,visszaküld a fürdőszoba közepére egy intéssel.
Felül,szivacsot fog kezébe,habosra masszírozza testét a tusfürdővel átitatott szivaccsal..
Epekedve nézem,titkon egyre jobban kívánom testének érintését.
Lemosva habfürtöket testéről,csillogón,vízcseppek folynak bársonyos keblén.
Irigykedve nézem,ahogy lassan,minden percét kiélvezik útjuknak.
Talán még lassabban is mint szoktak.Még a vízcseppek is gúnyolva teszik ezt velem,talán tudják számomra érinthetetlen.
Majd kiemelkedve fehér habzó hullámok közül,testén apró habfoltok vándorolnak köldöktől lefelé.
Minden domborulatot bejárva,simogatva hagyják el testét.A fürdőlepedő felé mutat szemével,kezébe adom.
Simogatva,óvatos mozdulatokkal törli illatos,puha bőrét.Vágyom rá,hogy megérinthessem,csókokkal halmozzam el testének minden részét.De csak vágy maradhat.Ő az Úrnő,én csak a szolgája vagyok, kivel játszik ahogy kedve tartja és nem viszonoz érzelmeket.Nem érinthetem,csókolhatom testét,mint egy szerelmes férfi.Csupán parancsára cselekedhetek.
Testének édes kívánatos látványát,pillanatok alatt körbeöleli a fürdőlepedő.Most először láttam teljes testét ruha nélkül.A szívem heves dobbanásokkal jelezte e látvány ünnepélyes hangulatát.
A vörösbort,ami maradt még a pohárban elfogyasztja.Majd a pórázt fogva elindul kifelé.Hátrahagyva rózsaillatú,vízpárától
gomolygó levegőt.
Szobába érve kiköti pórázom,majd nesztelen léptekkel visszaindul a fürdőbe.
Visszatérve,borosüveg és pohár már kezében,leteszi az asztalra.A polcról leemel egy könyvet,átlépve pórázom az ágyra ül.Rám néz ,eloldja pórázom,szemével az asztal felé mutat.Némán is megértem töltsek újra.
Megtöltöm poharát,oda nyújtom kezébe.Érzéki szájához emelve egy kortyocskát lenyelve,leteszi az éjjeli szekrényre.
Hátradől a párnák közé,kényelembe helyezi felfrissült testét,és olvasáshoz emeli könyvét.
Fürkészem szorgalmas tekintetét,látom boldogság önti el kényelmét.
Kintről mást nem hallani,csak a természet zenéjét,ami nyugtatóan beáramlik.Tücskök kezdték meg esti szerenádjaikat,békák énekel a holdnak.
Nyugodtan figyelem testének minden rezzenését.A mai este más mint a többi.Nem játszik velem,csak élvezi jelenlétem.
Végül álmosság ül szemére,leteszi könyvét a borospohár mellé az éjjeli szekrényre.Felkel az ágyról,utolsó kortyot megissza a pohárból.Fogja poharát és a maradék bort,elindul velük kifelé a szobából.
Víz csobogása hallatszik be a fürdőből.Mikor visszatér a sarokban lévő ketrec felé néz.Elindulok némán szomorú szívvel nyughelyem felé.Leveszi rólam a pórázt és a nyakörvet, majd becsukja a ketrec ajtaját.
Az ágy felé veszi útját,leül rá és lassan elfekszik rajta,leteszi fejét a párnák ölelésébe.
Bekapcsolja a televíziót és leoltja a villanyt.A televízió pislákoló fényében látom,tekintete rám mered egy kis ideig,majd bágyadtan lecsukódik.Nyugodt arcán meg-meg villan a halvány fény,keveset mutatva belőle.
Én lehajtva fejem kezemre nézem,ahogy nyugodtan elszenderedik.Ahogy nézem,egyre nehezebbé válnak szemhéjaim,míg végül feladják a küzdelmet és lent maradnak.Éjjel megébredek,felnézek,hogy megbizonyosodjam róla nem csak egy álom volt az egész.És megnyugvással látom ágyát,amin nyugodtan alszik ő.
A hold bemászik mellé,lassan végigsimítva lábát feljebb kúszik ágyában,majd átöleli pihenő testét.
Nem elégszik meg ennyivel,hosszú göndör hajába beletúr,végig simítja bársonyos arcát és rám nézve mosolyog,hogy nem érhetek hozzá.
Majd újból vissza vonz az álom,már csak a kelő nappal ébredve látom.
Mohón beszökik az ablakon,cirógatja bársonyos bőrét.Megvilágítja előttem teljes testét,most már tisztán látom arcát.
Kinyitja szemét,kedvesen mosolyog felém.Mintha tudná mit éltem át,ahogy figyeltem és irigyeltem a hold és nap cselekedetét.
Nyújtózkodás után kikelve ágyából,csendben hozzám lép.Kinyitja börtönöm ajtaját,mosolyogva az ajtó felé mutat.
Ebből tudom mennem kell,és bánt is ez a tudat.Ismét ruhát öltök az ajtónál,majd kilépve házából szól hozzám.
Elköszön tőlem,szépen csengő hangján.Pár lépést haladva eszméltem rá,itt kint vagyok ahol más világ vár.
Borús égbolt,eltakarva a reggeli napot,esőcseppekkel áztatta bánatos arcom.Visszatekintve házára,összeszorult szívem.Hazaindultam,pedig visszahúzott a szívem.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.