Gábor és Anna története (itt a vége:)
2012. 05. 06. 19:51 | Megjelent: 1332x
Gábor hallva ezeket a szavakat és látva az elerőtlenedő testet, lassan kioldozta a lány kezeit, ölébe vette a remegő lábú Annát és újra kivitte a tisztásra, ahol azelőtt feküdtek, letette, majd mellé heveredett és így ölelte őt magához.
- Köszönöm! -suttogta a lány mosolyogva.
- Én köszönöm! - válaszolta a férfi, majd finoman megcsókolta a lányt. Újra és újra...
A finom csókok azonban egyre mohóbbakká váltak. Egy önfeledt pillanatban Anna beleharapott a férfi ajkába.
- Hééé, ez mi volt? - kérdezte Gábor tettetett felháborodással.
- Elnézést, egy kicsit megfeledkeztem magamról. - felelte a lány nevetve, majd néhány pillanatnyi finomkodás után ismét egyre hevesebben csókolta a férfit. Közben keze sem pihent, benyúlt a férfi inge alá, simogatta hasát, mellkasát, akinek mély sóhajai jelezték: nincs ellenére a dolog. De mikor hirtelen a lány ujjai megszorították mellbimbóját, olyan hang hagyta el a torkát, amin maga is meglepődött.
Anna keze végigsimított újra a férfi mellkasán, miközben a fülébe suttogott:
- Látom, még maga sem tudja, hogy ez az iménti jólesett és ezt elismerje, vagy jólesett, de azért felháborodjon rajta.:)
Gábor nem szólt egy szót sem, csak csukott szemmel mosolygott. A lány érezte, hogy minden a legnagyobb rendben, hát folytatta, amit elkezdett. Újra megcsókolta a férfit és a keze is folytatta a kalandozást. Óvatosan elkezdte kioldani a férfi övét, majd nadrágja gombjait és kezét lassan becsúsztatta a nadrág alá. "Nincs rajta alsónadrág, eszem megáll." - futott át rajta hirtelen a gondolat, de hamar egészen más gondolatok cikáztak a fejében, mikor a férfi meredező férfiassága a kezébe került.
Finoman simogatta, nem akart sietni. Közben ismét suttogni kezdett:
- Bízik bennem?
Gábor csak bólintott, továbbra is csukott szemmel.
- Ennek örülök. Akkor csak bízza rám magát. Ígérem, hogy óvatos leszek, nem fogom összetörni a domináns egóját.:) - mondta mosolyogva Anna. - Csak játszom... Addig, amíg Önnek is jólesik, rendben?
Gábor nem tiltakozott. Bár nem tudta, pontosan mi következik, de a lány csókja és finom keze eléggé megnyugtatta és izgatta ahhoz, hogy ne tiltakozzon. És ezt a lány szavak nélkül is értette.
Gábor feküdt hát tovább csukott szemmel, Anna azonban föltérdelt és lassan elkezdte lehúzni a férfi nadrágját, majd kigombolta az inget is a férfi mellkasán. Fölé hajolt, szájon csókolta...majd a fülét, nyakát kezdte csókolni. Aztán a férfi lábai közé térdelt, úgy folytatta. A mellbimbóit finoman érintette nyelvével, majd egyre erősebben...míg már fogait is használta, de csak óvatosan. Mikor Gábor felszisszent, azonnal végigsimította nyelvével újra, hogy megnyugtassa.
Aztán továbbhaladt: imádta a férfi gyönyörű köldökét, amibe élvezettel dugta nyelvét, majd hirtelen felült. Hiába várta a férfi, hogy végre odaér, ahol már nagyon várták a lány nyelvét, ajkait:)...de még nem ez következett.
Anna kezébe vette a férfi két lábfejét és azokat kezdte simogatni, csókolni. Szépnek, férfiasnak találta őket. Nem minden férfilábat talált szépnek, de Gáboré kifejezetten tetszett neki. Erőt sugárzott. A lány számára mindenképp. Aztán letette a férfi lábait, újra feltérdelt és befészkelte magát a férfi felhúzott és széttárt combjai közé. Látta, érezte, hogy a férfi alig várja, hogy végre a lényegre térjen.:) De még mindig nem sietett. Nyelvét végighúzta a férfi belsőcombján, és csak lassan kezdett valóban a lényegre térni. Nem hagyta ki a férfi hátsójának nyílását sem, majd haladt egyre feljebb. De Gábor érezte: még mindig nem kapja meg, amire vágyik. És valóban nem. Anna nem kapkodott, mert a cél még mindig nem a férfi mielőbbi kielégülése volt, hanem izgalmának fokozása. Ezért még nem használta száját, helyette csak a nyelvét. A férfi minden lényeges porcikáját finom nyál borította már. Anna felült és kézbe vette a férfi hímvesszőjét, ujjai finoman siklottak rajta. Gábor örült, hogy végre talán itt az idő, de Anna lassított.
- Nem, még nem akarom, hogy elélvezzen. - suttogta.
Gábor megadóan hallgatott és csak remélte, hogy nem sokáig húzza már a lány az időt.
Na meg az ő idegeit.:)
Anna tovább simogatta a férfi farkát, aztán váratlanul a szájába vette. A férfi nagyot sóhajtott, imádta, hogy végre minden a helyére került.:)
De Anna még nem így gondolta. Minden még nem került a helyére. Miközben nyelve a férfi farkán körözött, keze annak fenekét simogatta, aztán egyszer csak óvatosan becsúsztatta egyik ujját a férfi ánuszába, aki hirtelen felnyögött, de nem tiltakozott. Mert bár új volt számára az érzés, de mégsem kellemetlen. A lány óvatosan kezdte mozgatni ujját odabent, majd ki-be, miközben szája is egyre mohóbban dolgozott a férfi farkán. Aztán ismét föltérdelt, mert látni akarta közben a férfit. Csak a kezeit használta: egyiket itt, másikat ott. Azonos ütemben mozgott egyik a férfi fenekében, a másik a lüktető hímvesszőn. A férfi arca egészen eltorzult már a kéjtől, de Anna gyönyörűnek látta. Hol lassított a tempón, hol gyorsított, majd ismét lassabban kényeztette a férfit.
- Abba ne hagyja! - szólalt meg váratlanul az eddig hallgató Gábor.
- Csssssssss, csak nyugalom! - nyugtatta a lány. - Nemsoká!
És valóban kezdett újra gyorsítani a tempón. Ekkorra Gábor vágya nem tűrt pillanatnyi halasztást sem.:)
- Csinálja, csinálja! - mondogatta.....mígnem hatalmasat üvöltve élvezett.
Anna boldogan nézte végig a férfi örömét, majd óvatosan mellé feküdt. Fejét magához ölelve csókolgatta annak homlokát.
- Remélem, nem volt nagyon ellenére, ami történt?! - érdeklődött a győztesek bizonyosságával hangjában.:)
- Mit is mondhatnék? Imááááádom a kezét, Hölgyem!:) - felelte Gábor még mindig csukott szemmel, mosolyogva.
Neeeem, nem a legyőzöttek, hanem a szintén győztesek mosolya volt ez.
:)
Hozzászólások (11)