M parancsára I. - kezdetek

I. rész. - kezdetek

Nos, ami azt illeti, elég korán kezdődött. Talán túl korán is. Még gimnáziumban.

A következő években is többnyire a női nem, a lányok csodálatával töltöttem időmet. Rajongtam értük, szerelmes voltam mindegyikbe, és furcsa módon még az is jól esett, amikor cserébe csak egy-egy grimaszt, netán pofont vagy ritka kivételes alkalommal egy tökönrúgást kaptam viszonzásul.

Első munkahelyemen, egy marketing ügynökségnél az egyetem alatt kezdtem el gyakornokoskodni. Imádtam a függetlenséget, a munkát, a kreatív környezetet, és a kor újdonságát, az internetet. Egy alkalommal pornót nézve vertem a farkam munka után, egyedül az irodában, mikor a harmincas főnök asszony visszajött a kulcsaiért. Nem vettem észre, amint hangtalanul belépett és megállt a hátam mögött... Mikor megpillantottam az alakját a sötét ablaküvegen tükröződni, azt hittem, elsüllyedek szégyenemben. Hátranéztem, közben kínosan takargattam a farkam, próbáltam valamit kinyögni, de a torkom kiszáradt és egy szó sem jött ki rajta.

- Folytasd! - mondta halkan, de ellentmondást nem tűrően. - Élvezz el! Látni akarom.

Megtettem. Zavartan, remegve, de soha addig nem érzett izgalommal élveztem a markomba.

- Remélem, most jobban érzed magad. Ez azért elég disznó dolog, ami nem marad következmények nélkül, ugye tudod? Menj és tedd tisztába magad a mosdóban! - utasított.

Alaposan lepucoltam a farkam, közben a nadrágom csurom víz lett. A mosdóból kilépve láttam, hogy ég a villany az irodájában. Gondoltam jobb ezt most tisztázni, ha már egyszer ki fognak rúgni. Mert ki fognak rúgni, ebben biztos voltam.

Beléptem hozzá, elnézést kértem az iménti viselkedésemért, megígértem, hogy többet nem fog megtörténni. Hebegtem-habogtam.

Ő meg csak nézte, ahogy verbálisan szenvedek. Mikor kifogytam a szóból, néma maradt.

Lassan, szinte centiről centire kigördült az asztala mögül a székkel. Közben engem nézett, az átázott nadrágomat, zavaromat.

Majd szinte még lassabban elkezdte széttenni a lábait, felhúzni hosszú szoknyáját... A combja közepénél, úgy hogy akár be is lehetett látni, de még nem mutat szinte semmit, csak a mesés lábakat, megállt a mozdulattal. Majd rám nézett, és a nyelvével félreérhetetlen mozdulatot téve így szólt:

- Tedd a dolgod!



Ő volt az első és eddig egyetlen úrnőm. Egy évig tartott és annak már vagy 15 éve. Azóta többnyire uralkodtam, pedig szüntelen kerestem a Nőt, az Igazit. Hiába.

Mindeddig hiába.