Parducvadasz (44)
Fetisiszta, Switch
Férfi
  • Van nyilvános albuma 
  • Van blogja 
Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Sex, drugs & rock ‘n roll - Lábfétissel fûszerezett ragadozó-préda történet

2012. 04. 15. 19:39 | Megjelent: 1180x
Egy rockkoncerten találkoztam a lánnyal, a közelemben pörgött-forgott és tombolta végig az egészet. Imádok önfeledten ugráló és táncoló lányokat nézni, pláne ha frankó a muzsika és olyan a csaj mint õ, vékony, tele élettel és energiával, kicsit kattant és mintha egy eget-földet rengetõ villám összes ereje dolgozna benne. Egy órával és három kör további tequilával a koncert vége után a Városligetben találtam magam, vele együtt a fûben heverészve, a fényesen vigyorgó Hold ránk vetülõ ragyogásában. Sûrû bokrok takarták el minket a sétánytól, az utolsó részeg punkok keltette lárma is elhalt addigra.

“Nem félsz?” kérdezte. Kissé rekedtes volt a hangja, hosszú ujjai között felparázslott a füvescigi, megbabonázva bámultam meglepõen hosszú, feketére festett körmeit.

“Kellene? Netán vámpír vagy?”

“Talán. Lehet, hogy hamarosan egy szárazra szívott hulla leszel, fõszereplõ a holnapi hírekben.”

“Lesz ami lesz. Ha már el kell hullanom akkor az legyen egy ilyen fasza estén, és nyírjon ki egy olyan lány, mint Te. Ennél szebb halált ki akarhat?”

Kuncogott egyet és cigijét feketére rúzsozott ajkai között tartva lehúzta a a nyitott orrú, tekergõ kígyókat imitáló csizmáit, hófehér lábujjait mint virág szirmait szétnyitva a Hold fényébe mártotta õket. Mohón figyeltem, és izgalmamban nagyot húztam fogyatkozó sörömbõl.

“Tudom, hogy egész este a lábaimat figyelted? Tetszenek?” kérdezte kajánul, és jobb lábát a bal térdére fektetve az arcom elé tartotta lábfejét. Harcostársam, avagy ahogy még gyakrabban hivatkozok rá, a faszom méginkább megmerevedett, eddig sem volt éppen puha, de a hirtelen vérlöket szinte fizikai fájdalmat okozott. Öt karcsú, alabástrom lábujj nyílt és zárult az orrom elõtt, ízlésesen hosszúkás, feketére lakkozott körmökön csillogott a Hold sejtelmes fénye.

“Bassza meg…” nyögtem fel és megnyaltam a szájam szélét. Szeretem a sört, de akkor és ott valami egészen más ízre áhítoztam.

“Ezt igennek veszem. Mit akarsz velük? Maszírozni, nyalni? A faszodon vagy a seggedben érezni õket?” hangzott az újabb kérdés, nekem pedig rugózni kezdett az alhasam a brutális hormonlökettõl. Rájöttem már, hogy szabadszájú a lány, de ezek a szavak mégis hirtelen csattantak el.

“Igen, mind! Én…” válaszoltam bénán, ennél azért lényegesen gazdagabb a szókincsem, de a metálos boszorkányom deleje a gégémet sem kímélte. A lány kissé részegen elröhintette magát, és leoldotta nyakáról a halálfejes sálat.

“Oké, de van egy feltételem. Megkötözlek. Polót le, kezeket hátra. Most!” hangzott a parancs, és mintha nem is egy filigrán kiscsaj, hanem egy vampírúrnõ õsöreg szellemi hatalma állt volna mögötte. Szinte letéptem magamról a vékony anyagot és oldalra fordulva szabad utat adtam neki. A sálat gyakorlott kezek hurkoltám csuklóim köré és olyan erõvel szorult meg a csomó, hogy felnyögtem a fájdalomtól. Mindezt leírva örültségnek hangozhat, és az is volt. Mentségemre legyen szólva, hogy részeg voltam, továbbá mire az ember fia elhagyja a harmadik ikszet ráébred, hogy néha kurva jó õrültnek lenni. Átvillantak aggódó godolatok a fejemben akkor is, de leszartam. Bíztam benne, hogy nem öl meg, amúgy meg párezer forinton meg a telefonomon kívûl úgyse zsákmányolhatott volna sokat. Viszont nem is arra utazott, hamar kiderült. Talpra pattant és nekem esett, ilyen gyorsan még nem távolítoták el rólam a teljes alsóruházatomat, pedig nem elõszõr esett meg velem hasonló. Sokat magával sem bíbelõdött, repült a farmer és a bugyi, és a gótikus szexbomba máris a hasamon ült, deréktol lefelé meztelenül. “Vén” koromra eresztettem kis pocakot ugyan, de a régi izmok még ott feszültek, könnyedén megtartva karcsú testét. Nedvességet éreztem a köldökömön, a csaj is alaposan fel volt húzva.

“Nyalj, tisztán akarom õket látni!” parancsolta és megtámaszkodott kezeivel a combjaimon, két gyönyörû talpa betöltötte az szemem elott az eget. Arcomhoz nyomta a bársonyos bõrét, végighúzta estére borostás képemen, lábujjaival szétfeszítette nem éppen ellenkezõ ajkaimat. Isteni íze volt. Édes és sós, kissé izzadt, egy egész estés önfeledet tombolás után ilyennek is kellett lennie, de nem undorító, ó dehogy. Mennyei és vad. Körmeivel megkarcolta a nyelvem és a torkom felé erõltette egyik lábfejét, míg a másik lábának nagyobbik lábujjaival befogta az orromat. Kitartóan nyomkodta gyönyörû lábát a torkomba körbekenve ujjait a nyálammal, és engem hamarosan elkapott a légszomj. Ösztönösen hánykódni kezdtem, hörögtem és fuldokoltam, a lány pedig élvezettel vihogva tartotta magát rajtam, hosszú körmei mélyen a combomba vájtak. Kétségbeesve haraptam bele a lábába, mire végre kirántotta a lábát a számból, majd talpával megpofozva gúnyosan kérdezte.

“Na mi van, bikuci? Ilyen gyorsan betörtél? Gyia, álló faszú pacikám, gyia!” nevetett miközben én szenvedve köhögtem, talpaival beterítette az arcom.

“Örült vagy, ezt ne!” hörögtem, de nem hatotta meg túlságosan.

“Könyörögj! Hallani akarom, ahogy könyörögsz!” lihegte, hangjában keveredett a élvezet és a vészjóslóan szadista kéj. Pinája mintha sugárban lövelt volna valamit a hasamra, nem tudom, hogy elélvezett, rámpisilt vagy szimplán ennyire nedves volt, de ilyen romlott nõvel még sosem volt dolgom korábban.

“Kérlek ne, ez fájt, és nem bírom, kérlek.” nyögtem, ahogy a nyálam bõszen fojt még mindig, és közben, önkéntelenül is nyaltam és szoptam a lábujjait, melyek egy pillanatra sem álltak le, ott köröztek a szám körül, kihívóan ingerkedve nyelvemmel.

“Baszdmeg, nem is tudtam hogy ez ilyen kurva jó. Még! Még akarom!” válaszolta megint befogta számat és orromat, miközben kezei feljebb csúsztak és az éles körmök a tökeimet kezdték markolászni. Fájdalmas kiálltásom a talpába fulladt, a lány keményen megmarkolta a faszomat és olyan erõvel húzta le a bõrt, hogy azt hittem menten megnyúzza a sziklakemény kistesót.

“Váá, kibaszott izgatóan szenvedsz, drágám!” nevetett jókedvûen majd hirtelen erõsen a fejemnek feszült lábaival, tarkómat a földhöz szegezte. Azt hittem itt a vég és eldöntötte, hogy elroppantja a nyakam, de csak támaszt keresett. Nedves puncija felemelkedett a hasamról, majd újralandolt, egyenesen az ágaskodó farkamra.

Úgy csusszantam bele hogy egy pillanat alatt összeért a medencénk, lucskos cuppogás hallatszott de hamar megszünt, mert a lány rekedt sikolya minden mást elnyomott, végigzengett a Városliget üres sétányai között és szerintem még az Asztórián is összerezzentek az alvó galambok. Sajnos nyálas talpai elhagyták az arcomat, de cserébe izmosan karcsú lábain a földön támaszkodva olyan van lovaglásba kezdett, hogy elsötétült elõttem a világ. Nem tudom milyen hosszan basztunk és azt sem, hogy vajon hány szakasznyi rendõr indult el egy tömegmészarlást megakadályozni, a csaj sikolyai ugyanis olyan élesen vágták miszlikbe az éjszaka csendjét, mintha egymaga adott volna egy “Kéjsikolyok” címû extravagáns koncertet. Körmei a mellkasomba vájtak, arcát az enyém felé tartva villogó szemekkel baszott, mint egy megszállott nõsténydémon. Nyála az arcomra csorgott, és amikor végül kifacsaradó gyümölcsként elsültem és minden létezõ csepp nedvemet a testébe löveltem, száját az enyémre tapasztotta, és így üvöltöttünk bele a gyönyörûségtõl egymás torkába.

Miután eloldozott hosszasan feküdtünk a nyári éjszakában átkarolva egymást. Finoman letörölgette a vért egy zsebkendõvel, nem volt sok de a körmei itt-ott feltépték a bõröm, én pedig élvezettel círógattam isteni lábait és örökké nedves, forró punciját. Mikor hajnali négy körül elváltunk nem adta meg a számát, de eltette az enyémet. Gondolkodnia kell, mondta, én pedig nem tudtam rámenõs férfiként követelni. Ez a nõ bizonyítékát adta, hogy hol is van a helyem a táplálékláncban. Egy lábimádó kis mazochista lettem, aki csak reméli, hogy egyszer majd megcsörren a telefon.

Utószó:
A történet, õszinte sajnálatomra, csak a fantáziai szüleménye. Ugyanakkor nem szoktam olyan részeg lenni, hogy védekezés nélkül szexuális interakcióba bonyolódjak bárkivel, továbbá a helyzet kétség kívûl izgalmas volta ellenére is elõnyben részesítem az intimitást, azaz egy lakást a belváros kellõs közepe helyett.
Remélem van olyan az olvasók között, akinek örömet okozott rövidke estimesém, minden kritikát és megjegyzést örömmel fogadok.

Hozzászólások (2)

A hozzászólások belépés után olvashatók.