Tom a főnöknél

Tom a főnöknél

Már megint péntek van, ráadásul késő délután, mit akarhat a főnök gondolta Tom, míg az iroda felé tartott kezében egy hatalmas iratcsomóval?
Tom már hónapok óta dolgozott a fejlesztésekért felelős osztályon, de eddig még csak távolról látta és hírből ismerte a főnököt.
Jó pasi volt, kicsit őszes, kis pocakkal. Rendkívül szigorú tekintettel.
Ja és hát a nadrágja dudorja arról árulkodott és egy mosdóbeli „találkozás” után valószínűleg az átlagtól nagyobb a szerszáma, finom elegáns ruhákban járt, aromás dohányillat lengte körbe, de egyáltalán nem tolakodó.
Vajon miért hívat és személyesen.
Tom sem volt már túl fiatal 40-es éveit taposta, de igyekezett karban tartani magát, ám az utóbbi csalódása mesterében nagyon megviselte, hónapok óta nem mert kezdeményezni, így aztán már régóta vágyott arra, hogy jól elrakják a seggét és aztán meg is dugják.
Az iroda kettős volt az első szobában a titkárnő ült, éppen telefonált csak a kezével intett a hatalmas vörösszínű ajtóra, mely belülről párnázott volt, hogy bemehet.
A férfi kopogott majd belépett az ajtón.
A főnöke az íróasztal mögött ült és azt a statisztikai adatsort böngészte, melyet tegnapra kellett leadnia.
Kezében a hírhedt lila toll. Éppen egy hatalmas lendülettel húzott át egy fél oldalt.
Úristen kirúgnak, mit hibázhattam el, de elvégre csak a kisfőnök utasításait követtem…
Tom homlokáról megindultak a verejtékcsöppek…
Köszönt. Jó estét igazgató úr!
Aha szóval itt van…
Hát ez nem valami jó fogadtatás…
Na ide figyeljen mi ez???
És már dobta is a papírköteget, amit nem tudott elkapni, hiszen tele volt a keze.
Hülye lyukasmarkú dühöngött a főnök.
Tom azt se tudta mit csináljon letette a kezében lévő kupacot a földre, míg a másikért lehajolt, a főnök felállt az íróasztal mögül és az asztal elé lépett, közvetlen Tom elé, aki így viszont nem tudott teljesen kiegyenesedni, s épp majd az orra hegyével súrolta a főnök sliccét, és hatalmassá duzzadt szerszámát.
Ebben a nem épp kényelmes pozitúrában a főnök végre megszólalt,
de abban se volt sok köszönet:
Ezt jól elbaszta!! Mit csináljak most, holnapra kell az egész rohadt projekt és maguk itt szarakodnak velem, de majd rendet teszek én:
Ez még vészjóslóbban hangzott.
Tom érezte a farkán és a heréin lecsurgó izzadságot, a hasa is mintha csikart volna, és alig- alig észrevehetően a térde is remegni kezdett, nem szólva a még mindig meghajolt derekáról.
Na ide figyeljen, vagy kirúgom, vagy elintézzük ezt itt és most, magán áll, hogy mit választ, de annyit mondhatok megemlegeti a mai napot.
A hibákat így is úgy is ki kell javítania megértette? Na mit választ, kicsit visszább lépett, Tom felegyenesedett épp farkasszemet néztek. A főnök szeme mint egy tigris szempárja olyan szigorú és villogó volt .
Mit ért azon igazgató úr, hogy elintézhetjük??
Na, idefigyelj te kis gennyláda, én egy angol bentlakásos iskolába jártam,ahol még divat volt a testi fenyítés, egyszóval a verés, hát én is elverlek, de biztos, hogy napokig nem tudsz majd ülni utána, pedig még dolgoznod is kell és hétvégenként elkísérsz a vadászatokra felszolgálni, meg más egyéb…, szóval a szolgám leszel megértetted.
Tom nem sokat gondolkodott, most vagy soha, érezte, hogy szükség van az irányításra, és főleg arra, hogy kezelésbe vegyék a seggét.
Igen uram, megértettem, és ha lehet a büntetést választom és engedelmeskedni fogok Önnek.
A főnök nem szól semmit, majd egy kemény faszékre mutatott a sarokba: majd azt mondta üljön le, és rakja már le az a sok papírt.
Tom leült, a főnök kiment, becsukta maga mögött az ajtót.
Tom várakozott érezte újra elönti a verejték most meg hugyoznia kellett, de moccanni sem mert, eszébe jutott az első verés, amit kapott…
Folyt. köv….