Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Tom Úr kisbabája 9.

Törölt felhasználó
2012. 03. 11. 19:35 | Megjelent: 962x
Érintése kellemes volt. Nem kapkodott, a pántok helyét ujjai simították át gondoskodón. Majd útjára engedte a nőt. Ő a fürdőbe lépett, a tus alá állt, megnyitotta a meleg vizet, mert majdnem tűzforrón szerette. Ám most élesen sikkantott, ahogy a forró víz a fenekére csapódott. Keze lesimította a büntetett félgömböket és felületükön máris kemény hurkákat érzett. Az érintés is fájt még, tudta jól, fájni is fog jódarabig.
Hűvösebbre állította a zuhany vizét és alaposan lefürdött, hajat mosott. Majd kilépve a tus alól megtörölközött. Keblét és fenekét épp csak leitatta óvatosan. Haját törölközőbe csavarta. Fogatmosott és körbenézett. A mosógép tetején egy papír ajándékzacskót pillantott meg. Óvatosan belepillantott. Testápolót sminkkészletet parfümöt látott benne. A szatyor fülén a kis papírkártya rajta a név „Greta”
Így bátran kipakolt és használta is az illatszereket, a sminkkészletet kinyitva felmérte tartalmát. Minden volt benne ami kellett. Mosolyogva élvezte a gondoskodás kellemes érzetét. Hajat szárított, sminkelt. Majdnem boldogan sietett vissza a szobába.

Az ágyon ott hevert egy kis top, egy farmer nadrág kiskabáttal és az ágy előtt egy tűsarkú szandál.
Meglepetten pillantott a fotelben türelmesen várakozó férfira.
- Hozd ide a holmikat! – utasította Tom.
Greta felnyalábolta a ruhákat és kézbe vette a szandált. Odavitte. Tom elvette az összes holmit. Majd két térde közé állította Gretát. Keze végigsimított a testápolótól puha és illatos bőrön. Elégedetten bólintott. Majd a csípőjére fogva megfordította és megszemlélte igencsak kicsíkozott fenekét. Teli tenyérrel simított végig a keményedő hurkákon. Greta felkiáltott. Ám nem lépett odébb.
- Csend legyen! – szólt Tom keményen és a másik oldalon is végig simította a félgömböt. Érezhetően, a tulajdonos erélyével tette. Greta ajkát beharapva nyüszkölt fel.
Tom nem szólt rá csak visszafordította.
Kezébe adta az apró felsőt. Ő felvette és szisszent, ahogy meggyötört bimbóihoz ért az anyag. A férfi keményen ráfogott formás melleire. Figyelte a reakciót, de most is csak egy halk levegőbeszívás volt az elfojtott fájdalom jele. A bimbók máris hegyesen, keményen, érzékenyen bökték a vékony anyagot.
Tom a zsebébe nyúlt és két csipeszt vett elő. Greta megrémült kissé, ám a férfi keze kertjére simulva finoman emlékeztette az iménti szeretkezésre, s ő vágyódva nyalta meg az ajkát, akaratlan is. Tom felnevetett a válasz jelzés láttán.
- Itt maradsz! – szigorodott a hangja s keze a kertre markolt kicsit keményen, de nem fájdalmat osztva. Greta maradt, nem tudta miért, de úgy maradt.

A csipeszek a nagyajkakra kerültek. Fejük nem lapos volt, hanem gumírozott és recés. Nem okozott igazi fájdalmat ez sem.
- Csak hogy szokd a kis játékokat! – jött a válasz, a fel sem tett kérdésére.
Tom kézbevette a nadrágot és átdugta kezét a szárakon. Greta értetlen figyelt. A férfi elkérte az egyik, majd a másik lábát, s ő maga bújtatta bele a nadrágba. Csak később derült ki a turpisság. A csipeszekhez vékony damil volt kötve. Ezek a szálak a nadrágszárakban futottak le és a bokájánál bukkantak ki. Mikor a szandál is a lábára került, ...és ezt is Tom csatolta fel … akkor a damil vége a szandál sarkára hurkolódott.
Ha lépett, akkor a csipesz meghúzódott. Így felváltva húzta meg az ajkakat minden lépéssel.
Tom begombolta, majd bezippzározta a nadrágot.
- Bugyi? – kérdezte félősen Greta.
- Nyár van, nem fogsz fázni! – jött a válasz szinte kedvesen.
Megkapta a kiskabátot, amit rögtön felvett és be is gombolt volna, hogy takarja a nyomakodó bimbókat, ám Tom a kezére fogott, s nem hagyta. Greta zavartan pirult el, amin a férfi megint jót nevetett.

Majd felállt felkapta a zakóját s kézen fogta Gretat.
- Menjünk! Vár a doktor! – magával húzta őt. Greta lépett, de későn és nagyot. Meg is bánta, mert a kis kényelmetlen játék, máris keményen meghúzta kertjének jobb oldali kapuját. Méltatlankodva kiáltott fel és megállt.
Tom azonban nem engedte meg az ácsorgást. Húzta magával és Greta gyorsan rájött, ha kicsiket lép, akkor kevésbé húzza meg a zsinórt és a csipeszt. Mókás volt ahogy tipegett. Tom azonban gyorsan lépkedett és ezáltal Greta elfáradt, le lemaradt. A férfi szemrehányóan nézett rá.
- Még a kapunál sem vagyunk, s pár utcasarok a villamosmegálló! Sosem érünk oda ha gésamód tipegsz! – pirított rá.
- De…- védekezett volna ám a férfi belefojtotta a szót.
- Kényelmetlen? Lesz ez még jobb is idővel! Mondtam szokjad! – ismételte meg önmagát, komolyan gondolva a dolgot.
Greta váltott és nagyobbakat lépett lassabban, nem rángatva a zsinórokat. Mire a villamosmegállóhoz értek tökéletesen belefáradt a koncentrálásba.
- Csak odáig lesz rajtad, hazafele nélküle jöhetsz! – vigasztalta Tom.
Beállt a jármű és felszálltak.

folyt.

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.