Első játék

A falnak fordulva fekszem az ágyon. Hallom, hogy Mesterem megáll az ágy mellett, megsimogat, fölém hajol és megcsókol. Imádom a csókját.

Állj fel - mondja nekem.

Megállok előtte, várom, hogy mit szeretne.

Játszani szeretnék veled, rendben? - kérdezi.

Megremegek, először fogom megtapasztalni az igazi erejét.

Természetesen igent mondok.

Kézen fog, elindulunk az emeletre, van ott egy szoba, ami tökéletesen megfelel arra a célra, amit Mesterem tervez.

Félúton megtorpanok, de a hajamba markol és nem enged, kénytelen vagyok követni.

Belépünk a szobába, becsukja az ajtót mögöttünk, és ráfordítja a kulcsot.

Megállok, kifelé nézek az erkélyen, gyönyörködöm a tájban. Legalábbis ez a látszat, de minden idegszálam Mesteremre figyel, bár nem látom, de hallgatom a neszeket, pakol.

Elém áll, megkérdezi, hogy készen állok-e. Igen, felelem.

Megcsókol, végigsimít a melleimen. Tudom, hogy fájni fog, de annyira szeretnék neki örömet okozni, hogy bármit megtennék.

A hátam mögé lép, hallom a kedvenc bilincsem csörgését. Csend van, én sem szólok, és ő sem beszél, csak teszi a dolgát. A bal csuklóm a hátam mögé húzza, már kattan is rajta a bilincs, majd a jobb csuklóm is a hátam mögé kerül, és máris harcképtelenné tett.

Elővette a csipeszeket, és elkezdi a melleimre feltenni azokat. Nagyon fáj, a mellbimbóm nagyon érzékeny már. Utána a puncimra is feltesz néhányat. Néz, csodálja a művét. Előveszi a pálcát, és egyesével leveri a csipeszeket. Nem mindegyik akar lejönni, van, amit a tenyerével üt le, az fáj a legjobban.

Újra elém áll, int egyet a föld felé, megértem, hogy azt szeretné, hogy letérdeljek. Óvatosan térdre ereszkedem. A hátam mögé lép, a nyakamra csatolja a nyakörvemet. Izgató a helyzet, a lábam köze máris nedves.

Előredönt, a homlokom a földet érinti, a fenekem az égnek mered. Hallom a pálca suhogását, és már záporoznak is az ütések a fenekemre a lovaglópálcájával. Nagyon fáj, beharapom a szám szélét, de végül néhány sikoly kiszakad belőlem, de tudom, hogy élvezi, ha szenvedni lát.

Hanyatt fektet a földön, elővesz egy gyertyát, és meggyújtja. Rácsöpögteti a melleimre, a mellkasomra, a hasamra, a puncimra. Megfogja a lovaglópálcát, és azzal üti le rólam a rámszáradt viaszt. Nagyon fáj, utána a melleim szorosan megfogja, és a mellbimbóimra csap a pálcával. Felsikoltok, nagyon fáj, de továbbra sem mondom ki a menekülőszót, mert azt akarom, hogy élvezze a fájdalmamat.

Szétrúgja a lábaim, és a puncim is elkezdi ütni a pálcával.

Szakad rólam a víz, már nem tudom, hogy hol vagyok, magával sodor a fájdalom.

Pár perc után azt érzem, hogy oldalra fordít, és a bilincseket kinyitja. Nincs erőm felkelni, ezért felhúz, és lesegít a fürdőszobába. Együtt állunk a zuhany alá, finom tusfürdővel megfürdet, és megcsókol.

A szemembe néz, és ennyit mond: Köszönöm Cicám!