Cikkek idő szerint
2022. 06. (60)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Az ígéret

Törölt felhasználó
2009. 01. 04. 20:45 | Megjelent: 554x
Odakint hideg volt, és üvöltött a szél, de odabent a szobában kellemes meleg és félhomály uralkodott.
A nő kezei a feje fölött, egy mennyezetről lelógó kampóhoz voltak erősítve. A lábai alig érték a földet, lábujjhegyen kellett állnia, hogy valahogy megtartsa magát. Nem jajgatott, halkan behunyt szemmel sírt,
ahogy számolatlanul érték a korbácsütések a teste minden pontján.
Sokáig eltartott ez, aztán kis szünet. Hirtelen hűvös csend töltötte be a szobát, és a falióra kattogása elvegyült a gyönge, elfojtott sírás hangjaival. Tökéletes volt a pillanat.
A férfi gyönyörködve nézte rabnőjét, kinek hófehér, sovány testén forrón lüktettek az ütések nyomai. Aztán folytatta. De már nem olyan erősen, nem olyan vadul. Az órára nézett.
-Még tíz perc. Tíz átkozott perc. Suttogta maga elé, nagyon halkan. De tovább tette amit kell, és ez a tíz perc egy örökkévalóság volt mindkettőjük számára. Nehezen ért véget. A nagy falióra hangos kondulással jelezte az idő végét. A férfi felsóhajtott, eloldozta, majd a karjaiba vette a remegő, félájult nőt, és ez a kis, törékeny nimfa boldog volt, hogy végre hozzábújhatott Urához.
-Jól van, sírd ki magad, szépséges Naphercegnőm! Sírj csak, kedvesem!
Szólt a férfi, majd felemelte, és óvatosan az ágyra fektette a nőt, kinek hosszú fekete haja szétterült az ágyon, és forró, meztelen testét elborította az édes fájdalom, amit sebei okoztak. A férfi gyengéden ráterítette a takarót kis tulajdonára, majd megszólalt:
-Aludnod kell kincsem. aludj most!
A nő könnyes, gyönyörű szemeivel Urára nézett.
-Köszönöm Uram, hogy megtetted! Mondta.
-Megtettem, mert megígértem. De nem volt könnyű. Hidd el, nem volt könnyű.
-Kérlek, maradj most mellettem! Szólt a nő, és gyengéden megérintette Ura kezét. Az hozzábújt, és valami földöntúli, mély katarzist éltek meg mindketten, mielőtt elaludtak volna egymás karjaiban.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.