Kiszálltam és a parancsnak megfelelően letérdeltem.
-Jobban!
-Őő, hogy érti?
Csattant a pofon.
-Hogy érti Úrnő?
-Nyald végig a cipőimet. Az orrtól kezdd!
-Tessék?
Durr.
-Igenis Úrnő!
Nekiláttam. Mire végeztem már el is fáradt a nyelvem. Közben valami megváltozott bennem. Talán a szégyen miatt. Vagy ez valami izgalom?
-Jó elég lesz. Nézz fel rám!
Felnéztem.
-Nem kell félned, nálam biztonságban leszel!
Megsimogatott. Jól esett. Sőt. Annyira jól, hogy már lent is éreztem.
-Szállj vissza a kocsiba, már nem vagyunk messze.
Valóban így volt. Pár perccel később elértük a faluba vezető utat.
-Szép idő van igaz?
-Igen, Úrnő!
-Szerintem is Kedvesem! Gyere, veszek neked egy kávét. Kapsz bele cukrot!-mosolygott és megfogta a kezemet.
-Ő, ezt hogy érti Úrnő?
-Szeretném ha meginnánk együtt egy kávét. Ne aggódj, ez a kávé nem fog kiborulni. Jól esne ha együtt tölthetnénk ezt a néhány percet.
-Ő, rendben Úrnő!
-Elég lesz a Dorina!-nevetett fel-Gyere!-és megcsókolt szenvedélyesen.
-Köszönöm Dorina!-jött ki a számon. Váratlanul ért, ez az igazság.
-Jól érzem magam Veled!
-Dehát, semmit se csinálok.
-Még..
Odaértünk a kocsmához.
-Na gyere! Mit szólnál ahhoz ha kiülnénk a teraszra?
-Tökéletes, Dorina!
Kivittem a megrendelt kávét és azt a habos micsodát neki. Szerettem volna fizetni, mire Dorina:
-Jaj, hagyd csak!-mosolygott és elégedetten kifizette kártyával a két italt. Hát igen, rájöttem, hogy az én pénzemet költi.
-Ne aggódj, ez a kártya működik!
Kétségbeesett arccal néztem rá.
-Semmi baj, gyere üljünk le, oda az árnyékba.
Megcsókolt. Az asztalnál megfogta a kezem. A jobb kezemmel megsimogattam az óráját és az arcát.
-Adtam rá engedélyt?-kérdezte csillogó szemekkel.
-Öhm, nem Dorina. Elnézést!
-Nem. Valóban. De jól esett! Csókold meg az órámat!
Megcsókoltam az órát.
-Most bemegyünk a wc-be!
-Hogy tessék?
-Na, ne kéresd magad, gyere!
Behúzott a toalettre. Bezárta az ajtót és nekem esett. Levetkőztetett, csókolgatta a nyakamat, harapta a fülemet, popómat, lábamat, mindenemet. Amikor elérte a férfiasságomat..
-Levesszük!
Ezután elkezdte szenvedélyesen kényeztetni a falloszomat. Nem sok kellett hozzá, be is helyezte. Elég hamar elélveztünk mind a ketten. Ezután újra megcsókolt, majd kinyalatta velem a kinyalatni valót. Visszavitt az asztalhoz, majd:
-Finom a kávé?
-Igen, Dorina, tökéletes!
Folyt.köv.
Hozzászólások (0)