-Elmegyünk?-kérdeztem dühösen, de már halkabban.
-Mi nem világos? Öltözz!
Összerámoltam magam, táskám, kulacsom, irataim (na persze, főleg a bankkártyám mi?), telefo..
-Bocsi, de nem láttad-a..?
Csattant a pofon.
-Hogy tessék?
-Nem látta Úrnő vagy miaszösz..
Megfogta a bal fülemet és megráncigált..
-Jó-jó, szóval Dorina Úrnő nem látta a telefonomat?
Felvonta a szemöldökét.
-Miért? Nem lesz rá szükséged. Ne aggódj, nálam van, biztos helyen. Itt a kulcs, zárd be az ajtót.
Megszólalt a kaputelefon.
-Vársz valakit?
-Nem.
-Intézd el!-utasított Dorina.
Kiderült, hogy a futár jött Eszter csomagjával. Kimentem elé a kapuhoz. Szegény Eszter, milyen helyzetbe került. Illetve, milyen helyzetbe kerültem. Illetve, tényleg megcsalt? Igazából nem érdekel. De érdekel. Mármint nem a megcsalás. Hanem az, hogy hogy tud ennyi mindent eltitkolni? Vagy ez az egész egy nagy átverés. Mit itatott velem Dorina? Hogy tiltatta le a bankkártyám? Kezdek megbolondulni?
-Üdv, Eszter néven jött csomag.
-Igen, köszönöm. Szép napot!
Olyan ismerős volt a srác. Vagy nem? Mennék be a kapun, amikor ráeszméltem, hogy a kulcsom meg fent maradt. Istenem. Ekkora balek is csak én lehetek. Hogy jutok be?
Hirtelen kinyílt a kapu és egy igazi bombázó állt velem szemben. Köpni nyelni nem tudtam. Dorina teljes átalakuláson ment keresztül.
-A kulcsot fent hagytad!
-Ő, igen, tudom, ő, most vettem észre.
-Itt a kulcs, pakold le a csomagot, zárd be a lakást. Várlak a kocsinál. Itt állok szemben. Kapsz két percet. Sipirc.
Siettem, akaratlanul is igyekeztem megfelelni az elvárásoknak. A kocsinál megálltam majd beültem hátra.
-Kivételesen ülj mellém kérlek!-szólt határozottan, de kedvesen Dorina.
-Rendben!
-Elviszlek hozzám, jó?
-Öhm, hozzád? Mármint.. Önhöz?
-Igen. Egyébként az italban bódító szer volt némi ezzel és azzal összekeverve. Van itt normál víz, igyál kérlek. Nyugi, tényleg víz van benne. Ha nem hiszed el szagold meg.
-Rendben, köszönöm Úrnő!
-Szeretnél beszélni Eszterrel?
-Tessék? Miért?
-Szerintem igennel és nemmel lehet válaszolni erre a kérdésre. Gondolom aggódik. Vagy nem akarsz hallani felőle?
-Őszintén? Fogalmam sincs.
-Értem. Nézd. Szeretném ha boldoggá tennél a jövőben. Az anyagok nálam maradnak, biztos helyen. Ha elfogadod a kereteket és bízhatok benned, senki nem fogja megtudni. Korrekt vagyok én is ezt várom el. Rendben?
-Rendben Úrnő!
Ekkor a jobb kezét rátette a bal combomra.
-Tetszem?-Olyan szépen mosolygott, úgy ragyogott, hogy alig tudtam megszólalni.
-I--iigen. Úrnő.
Ekkor vettem észre, hogy minden körme ízlésesen ki van festve, a haja kibontva, a bal kezén pedig egy szép ezüstóra.
-Hova megyünk Dorina Úrnő?
-Hamarosan meglátod. Ide viszont bemegyünk tankolni. Tankolj, addig bemegyek mosdóba.
-Tessék?
Csattant a pofon.
-Van öt perced!
Megtankoltam az autót. Vártam Dorinát. Kijött a wc-ről, majd valami volt a kezében. Láttam, hogy sokan megbámulták, ami végülis érthető. Lenyűgöző ez a nő.
-Nem csak a GLS hozott ma csomagot. Bemegyek, kifizetem a benzint, aztán megyünk tovább. Ezt meg vedd fel a kocsiban.-majd elviharzott.
-Beszálltam a kocsiba. Kinyitottam a csomagot, majd.. szólni se tudtam. Egy fém erényöv volt benne. Most ugye viccel? Folyt.köv.
Hozzászólások (0)