Új élet-6.rész

Úgy döntöttem, hogy megiszok egy pohár vizet. Sőt, talán be kellene vennem egy fejfájáscsillapítót. Meg is történt. Kicsit nyugodtabban, higgadtabban átgondoltam a helyzetet. Igen, nem kattantam meg. Ott volt a kulcs, de.. á, Eszter elvitte, mert elhagyta a pótkulcsát. Istenem, hiszen teljesen szétszórt a szentem. Na, igen, de.. nincs több kulcs. Mi a megoldás? Végülis a wc ablakon ki tudok menni. Összeraktam a felmosóvizet, és indultam az ablakhoz. Kimásztam az ablakon, elindultam a lépcsőházba. Ekkor belebotlottam Teri nénibe.

-Aranyom, mi történt itt? Tudsz erről valamit?

-Jaj, nem, de menjen csak be, megoldom.

-Mit oldasz meg? Már jelentették a közös képviselőnek!

-Ő.. mire gondol?

-Elvileg valaki hangoskodva bekopogtatott minden lakásba és közölte, hogy most már új életet kezd. Biztos valami drogos járt erre. Most már végre lépni kellene. Régóta mondom, hogy egyszer hozzánk is beférkőznek, ha nem lépünk.

-Menjen csak fel Teri néni, minden meg lesz oldva.

-Meg lesz oldva, meg lesz oldva..

Egy óra alatt végeztem a takarítással. A fejem se fájt már. Indulnék fel, mire megjelent Dorina a kapuban. Rám mosolygott. Nem volt most szigorú, hanem csak határozott, erős, de mégis természetes. Beengedtem, majd elindultunk együtt felfelé.

-Látom végeztél.

-Igen. Neked is sikerült elintézni?

-Mit?

-Hát, azt mondtad, hogy találkozód van. Az édesanyáddal?

-Látod, tudsz te kedves és figyelmes is lenni. Igen, mindent sikerült elintéznem.

-Na, ennek örülök!-mosolyogtam rá.

-Nyiss ajtót!-közölte határozott, kifejezéstelen arccal.

-Rendben. Ideadnád a kulcsot?

-Milyen kulcsot?-vonta fel a szemöldökét.

-Na, ne viccelj. Elvitted a kulcsot. Add ide, mert különben itt állunk napestig!

-Valóban?-kérdezte már szigorúbb hangon.

-Igen.

-Tudod, minden lakásban kell, hogy legyen tartalék kulcs. Érdekes, hogy neked ez nem alapvető.

-Az, de Eszter..

-Eszter?

-Igen, Eszter elvi..

-Szóval a barátnőd tehet arról, hogy felelőtlen vagy?

-Nem, de.. különben is, most egy értelmetlen dologról vitatkozu..

-Én nem vitázom. Főleg nem veled!-erre kinyitotta az ajtót és bementünk.

Elkezdtem pakolászni. Dorina nem zavartatta magát. Természetesen járt-kelt a lakásban. Mikor már vállalhatónak értékeltem a viszonyokat, megszólítottam Dorinát.

-Nincs kedved leülni a kanapéra?

-Gyere, üljünk le. De megkínálhatnál valamivel.

-Ő, igazad van, bocsánat. Esetleg egy kávét? Limonádét?

-A kávé jó lesz.

-Cukor, tej, bármi?

-Feketén.

-Feke.. mint a kocsmában? Ahol még cukrot se szolgálnak fel, mert még azt se tartanak ott?

-Hát igen. De náluk legalább van tartalék kulcs.

Nagyokat nyeltem. Felszolgáltam a kávét.

-Ahogyan néhány órával ezelőtt említettem behajtom rajtad a segítségemet.

-Mármint?

-Ne aggódj, mondhatsz nemet!-váltott kellemes és nőies hangnemre. Kicsit szomorkásan és meggyötörten folytatta:

-Anyám megöregedett. Kellene neki egy kis segítség. Bevásárlás, beszélgetés, esetleg egy kis takarítás. Az a baj, hogy a munkámból kifolyólag nem tudok eleget ott lenni.

-Ó, értem. Nos, persze, megpróbálok segíteni. De miért engem kérdezel? Alig ismerlek. És már itt vagy a lakásban. Nem is értem mi történik.

-Esztert régóta ismerem.

-Tessék?

-Ő volt a főnököm.

-Állj, ne szédíts. Sose volt vezetőbeosztásban sehol se. A saját dolgait nem képes rendezni. Ő küldött rám?

-Ő. Volt. A. Főnököm. Volt. Megértetted?-kérdezett vissza élesen Dorina.

-Ezt most miért meséled el? Tud róla, hogy itt vagy?

-Miért tudna? Na de a lényeg. Szeretném ha számíthatnék rád néha.

-Ez mit takar? És nem értem, hogy mi a szándékod. Eszternek akarsz visszavágni? Vagy valami bosszú?

-Szeretném ha hozzám lennél lojális és nem Eszterhez.

-Te beteg vagy. Figyelj, menj el és vizsgáltasd ki magad!

-Mostantól hozzám leszel lojális. Természetesen nem kell mindig találkoznunk. Éled az életed tovább Eszterrel. Nem kell fenekestül felforgatnod mindent. Édesanyámat nem kell istápolnod ha nem fér bele, de örülnék neki.

-Édesanyádnak szívesen segítek. Nem erről van szó. Nem értem mire jó ez. Minek kell ilyen gyerekes dolg..

-Gondolom jól jött Eszternek az a kedves kis összeg. Kimentettelek. Most pedig irány mosogatni! Folyt.köv.