Megalázva a feleségem előtt 1.rész

A csengő hangja éles és tolakodóan vág bele a konyha csendjébe. Kinga épp a kávéját issza, a reggeli újság elterítve előtte a márványlapon. Felhorkan, egy kortyot iszik a fekete, forró folyadékból, majd leteszi a csészét. A köntöse laza a testén, a haja kontyban van, de néhány tincs már kiszabadult és a nyakába hullik. Lassan, szinte sajnálkozva hagyja el a meleg konyhát, és a folyosón végig sétál a bejárati ajtóig.

Néz ki a kukucskálón, de csak a futár hátát látja, egy nagy, barna kartondobozt cipel. Megnyitja az ajtót. A férfi egy elektronikus eszközt nyomogat a kezében.

– Kinga néni? – kérdezi röstelve, mintha az idő szorítaná. – Igen, az vagyok – feleli Kinga, míg aláírásra váró táblát nyújtják neki. – Egy csomag Krisztián úrnak. Kinga szemöldöke felcsillan. Krisztián nem szokott csomagot rendelni, főleg nem egy ennyire gyanús, felirat nélküli dobozt. A futár már tolja is felé a súlyos kartont. Kinga belekarol a papírba, a súlya meglepi. Köszön nélkül elballag a nappaliba, és a dobozt a nagy üvegasztalra teszi le. A doboz sarkai enyhén meggyűrődtek, a szalag olyannak tűnik, mintha utólag lett volna ráragadva.

A konyhába megy, befejezi a kávéját, de a gondolatai már a nappaliban járnak. Mi lehet benne? Új technikai kütyü? Talán egy meglepetés neki? A remény lassan a kíváncsiságba csap át. Tíz percig próbálja ignorálni, de a doboz mintha sugározna a szobából. Végül feláll, és a nappaliba megy. Leül a kanapéra, és szembenéz a rejtéllyel. A körmével elkezd szedni a szalagot, a papír szakadozva jön le a kartonról. Félrehajtja a doboz tetejét.

Az első dolog, amit meglát, egy rózsaszín anyag. Kihúzja. Ez egy body, felnőtt méretben, a mellkasán felhők és kis napocskák mintájával. Az anyag puha, a cipzár a háton van. Kinga homlokát ráncolja. Ez micsoda? Egy vicces ajándék? A doboz mélyére néz. A body alatt egy átlátszó zacskóban valami fehér és puhaszerű dolog hever. Kihúzta. Egy csomag pelenka. Felnőtt méretű, rajta ugyanazok a babás minták, mint a body-n. A levegő megfagy a tüdejében. A pelenka plasztikja halkan recseg a kezében.

A hitetlenség lassan fagyos rémületbe csap át. A dobozban turkál tovább, a keze már remeg. Előkerül egy fém tárgy, egy kis lakatocskával a végén. Egy erényöv. A fém hidege szinte égeti a bőrét. Ismeri a dolgot, félreérthetetlen a formája. Mellette egy csillogó, rózsaszín szilikon dildó hever, egyértelműen anál használatra tervezve, a vége széles, alakja gömbölyű. A doboz alján még több dolog van. Egy pár fekete bőrbilincs, csattal. És végül, a legabszurdabb elem: egy felnőtt cumi, rózsaszín szív alakú pajzsal.

Kinga a kanapéra rogy. A tárgyak szétszóródnak előtte az asztalon, mint egy perverz piknik kellékei. A punci, a fasz, a baszás – ezek a szavak járják a fejét, de ez valami más. Ez mélyebb, betegesebb. A titok, mint egy rosszul elírt sor egy Excel-táblában, most hirtelen az egész oldal hibáját okozta. A közös életük, a meghitt esték, a kuncogás a fürdőszobában – mindez most hazugságnak tűnik. A tenyerébe markol, a körmük a bőrébe fúródik. A düh forr benne, forró, savanyú lávként emelkedik a gyomrából. A férje, Krisztián, az az ember, akivel gyerekeket terveztek, titokban ilyesmivel játszik?

Megfogja a dildót. A súlya, a sima, hideg felülete undorral tölti el. Majdnem elhajítja, de megáll. Az agya pörög. A kétségbeesés és a harag helyett egy új, hideg és éles gondolat vág az agyába. A tekintete megkeményedik. A remegés megszűnik. Lassan feláll, és a tárgyakat sorba rendezi az asztalon, mintha egy tárlatot készítene elő. A pelenka a középpontban, körülötte a többi. A cumit a pelenka tetejére helyezi.

Ha ő ezt akarja… ha valóban ez a mélyen rejtett vágya… akkor megkapja. De nem a maga módján. Hanem az őén. Kinga módján. Egy feszült, csendes erő tölti el. Ez nem lesz megbocsátás. Ez nem lesz megértés. Ez lesz leckéztetés.

A kulcsfordulás az ajtóban hallatszik. Krisztián lép be, a táskája a vállán, a napfény utoléri a haját. Felnevet, amíg belép. – Szivi, itt vagyok! Milyen napod volt? – kiáltja be a nappaliba, de a szava megakad a torkában, ahogy meglátja a jelenetet.

Kinga az asztalnál áll, a karját a mellkasán összefonva. Az arca kővé keményedett, a szeme sötét lyukakat üt a férfi testébe. Az asztalon a pelenka, az erényöv, a dildó, a bilincsek és a cumi várakozik, mint egy ítélet. Krisztián arca elsápad, a szába kiszárad, a társa leesik a válláról a padlóra halk puffanással. A csendben csak a pelenka recsegése hallatszik, ahogy Kinga ujjai végigsimálnak a plasztikján.

– Úgy tűnik, megérkezett a csomagod, drágám – mondja Kinga, a hangja mély, hideg és veszélyesen nyugodt. – Gyere, nézzük meg együtt, mit is rendeltél pontosan.

Folyt.köv...