A Kísérlet

Klaudia elgondolkodva állt fel a laptop mellől. Fotikus tüsszentési reflex. Szóval még elnevezése is van a jelenségnek. Már gyermekkorában feltűnt neki, hogy némelyek a napba nézve heves tüsszögési rohamokat produkáltak, de csak mostanában kezdett azon gondolkodni, lehet-e ahhoz köze, amit némely szolgáján vett részre a szeánszok során. Azt, hogy az enyhe vagy erősebb fájdalmat sokan izgatónak találták, nem tartotta meglepőnek. Tisztában volt a pszichológiai hátterével is. Mindig is maximalista típus volt, ha a legtöbbet akarja kihozni valamiből, utána kell járnia mindennek, az alapoktól kezdve, sok cikket elolvasott már a témában. Persze nem csak a szolgák miatt, maga miatt is. A szeánsz hangulatához hozzá tartozott, hogy magára erőltetett, szenvtelen arccal fogadta szolgái szenvedéseit, de nem tudta, nem is akarta nem tudomásul venni, milyen izgatott forróságot vált ki belül a magatehetetlen férfiak feletti hatalom mámoros érzése, a fájdalomtól a köteleknek feszülő testek rángatózása, a kipeckelt szájakból előtörő fájdalmas nyögések. Vagy éppen hörgések és sikolyok, mosolyodott el magában. Ezt szerette legjoban, a végletekig fokozni a fájdalmat, belenézni a a könnypárától elhomályosuló, reménytelen tekintetekbe.

A folyosón végigsétálva belelesett a fali tükörbe. Nem tudott nem elégedett lenni a látvánnyal. Sokan, sok féle módon álltak az Úrnőség kérdéséhez. Kollégái közül sokan magas termetüket is kihasználták szolgáik leuralásához, a testükön hűvösen vagy éppen forrón feszülő latex öltözet, az elérhetetlenséget sugalló smink, a kézben suhogtatott korbács már önmagában beindította a szolgák fantáziáját. Ehhez képest a fali tükörből visszaköszönő lány a szemközti kisboltban sem keltett volna feltűnést. Na persze már abban az értelemben nem, hogy a kényelmes sportcipő, a test vonalait követő farmer, a szűk, fehér top önmagában nem kelt feltűnést. Harminc évesen viszont nagyon is tudta, a hosszan leomló fekete haj, az alóla titokzatosan kéklő szempár milyen elementáris hatást vált ki a férfiakból. No és persze az sem mindegy, milyen testre feszül az farmer és az a top. Hiába a szomszédlány öltözet, nem tudott úgy megtenni két lépést az utcán, hogy ne szerezzenek nyaki traumát az utána forgolódó férfiak.

Benyitott a folyosóról nyíló kis szobába, ahol a szeánszait tartotta. A berendezés itt sem a hasonló helyeken szokványos, kínzókamra jellegő külsőségeket követte. Teljesen átlagos lakószoba volt, bár a falra szerelt andráskereszt, a sarokban diszkréten meghúzódó kötöző bak nem minden otthonban képezi az alapfelszerelés részét. Ami miatt viszont a naiv szemlélő számára is letagadhatatlanul nyilvánvalóvá tette a helyiség funkcióját, a szoba közepén tornyosuló, masszív faszék volt, rajta az odakötözött, teljesen meztelen férfival. Kezeit és karját Klaudia a mozdítás legparányibb lehetőségét is kizárva rögzitette a karfákhoz, bokáit, térdeit szélesre tárt lábakkal tartották a szék lábaihoz erősített kötelek, felsőtestét, csípőjét a masszív hátlaphoz szorosan hozzásimult helyzetben tartották a szíjak. Azt, hogy az ülőalkalmatosságot nem valamelyik bajor sörözőből kölcsönözték, a kötélzet rögzítési pontjaiul szolgáló fémkarikák mellet az ülőlapon lévő mély, U alakú kivágás sejttette, amelyen keresztül ernyedt megadással lógott le a szolga farka és heréi, szabad alsó hozzáférést biztosítva a szolga alsóbb fertályaihoz, egészen az ánuszig.

Hát igen, a szolga. Klaudia korábban többször, éjszakában nyúlóan vitatkozott már kolléganőivel, sőt, szolgákkal is arról, hogy a végsőkig vitt fájdalom eljuttathatja-e a nirvánába az arra érdemeseket. Saját meggyőződése az volt, hogy igen, és mióta legjobb barát- illeve kolléganője nyilvánosan kinevette az ötletet, teljesen rácsavarodott a témára. Saját tapasztalatai alapján tudta, hogy a szeánszok során sokaknál a kezdeti fájdalmas nyögéseket perverzen kéjes hangok is kísérik a szadizások során, de olyannal még ő sem találkozott, hogy a szolgák magától a kínzástól, farkuk kézi ingerlése nélkül, elélvezzenek. A mindenhonnan összegyűjtött információ alapján mostanra már biztos volt benne, hogy meggyőződése helyes. Az utolsó morzsa, a napba néző tüsszentés hátteréről frissen szerzett tudás méginkáb valószínűsitette ezt. Ha ott elő tud fordulni, hogy az egymás mellett futó idegek közötti áthallás miatt a fény a orr csiklandozásának érzését váltsa ki, akkor arra is lehet példa, hogy a fájdalmat közvetítő idegek az elélvezéshez segítsék az illetőket. A mai nap egy hosszadalmas folyamat végső állomása volt, a Kísérlet napja, a nap, amikor Klaudia bebizonyítja, hogy igaza volt. A székhez kötözött szolgát hosszas mérlegelés után kérte fel, hogy legyen segítségül. Régóta ismerte, kedvelte is nagyon, de a kiválasztás szempontja az volt, hogy az esetében többször úgy látta, a szeánszok végén nagyon kevés extra stimuláció kellett neki az elélvezéshez. És hát, igen, ő volt az, akiről tudta, annyira rajong érte, hogy nem fog nemet mondani neki, még akkor sem, ha kiderül számára, a kínzás milyen formájával kell szembe nézzen. Hát igen, a kínzás... Klaudia végignézett a szék melletti kisasztalon, tekintete átfutott a mai szeánsz kellékeiül szolgáló cigarettás dobozokon, gyufásdobozokon. A viták során többször felmerült, hogy ha egy szolga el is élvez a kínzás közepette, az csak azért van, mert a kézzel, lábbal, bármiféle eszközzel való ütlegelés, rúgdosás során hasonló igerlést is kap at illető, mintha kézzel segítenének neki, és ettől a mechanikai ingertől élvez el, nem a fájdalomtól. Klaudia úgy gondolta, a szadizás ezen eszközeit használva végre lezártnak ítélheti majd a vitát. A tűz, a cigaretta okozta fájdalom brutálisan nyers, és semmi olyan jellegű plusz inger nincs, mint más kínzási formáknál. Kézzel, egyéb eszközzel hozzá sem kell érnie a farkához. Csak hát... Klaudiának bőven volt már tapasztalata a kérdést illetően, tudta, hogy ennek a szeánsznak nyoma marad egy darabig, nem csak a szolga lelkében, a farkán is. Semmi extra persze, minden működőképes marad, de a szeánszot követően a néhány napig-hétig az a farok nem fog szép látvány nyújtani.

Ahogy Klaudia előrébb lépett, a szolga felemelte a fejét. Klaudia rámosolygott. -"Nos, felkészültél? Kezdhetjük?" A szolga kissé feszengve nézett végig a kellékeken, de gyorsan és határozottan bólintott. Klaudia hozzálépett, gondosan kipeckelte a száját, aztán felhelyezte rá az egész arcát eltakaró maszkot. A kínzás formáján kívül ez volt még a másik feltétel, ami miatt nem volt könnyű kérdés az alany kiválasztása. Igazát bizonyítandó, mindenképpen dokumentálni szerette volna a történteket, és a felvételen így volt biztosítható a diszkréció, hogy se arcról, se hangról ne lehessen felismerni az illetőt. Más részről, ez az a lépés, amihez teljes bizalom kell a szolga részéről. Innentől nincs visszaút, nincs módja hogy megváltoztassa vagy leállítsa a történéseket. A szeánsznak akkor van vége, amikor Klaudia befejezi, úgy, ahogy Klaudia befejezi.

Klaudia a kis asztal melletti állványhoz lépett, és bekapcsolta rajta az előzőleg gondosan beállított kemerát. Kezébe vette az egyik öngyújtót, és nyugodt mozdulattal, törökülésben a szék elé helyezkedett. A szolga farka egyelőre petyhüdten csüngött alá, de Klaudia elégedetten konstatálta, hogy golyói hatalmasra voltak duzzadva. Semmit nem akart a véletlenre bízni, a mai napot hosszadalmas felkészülés előzte meg. Az utóbbi időkben olyan szeánszokat tartott a szolgának, ahol gondosan, folyamatosan keverte a fájdalmas és kéjes ingereket, figyelve arra, a szeánsz végi elélvezés során valami intenzív fájdalom is érje a szolgát, remélve, hogy így pszichikailag is összekeveredik benne a két érzés. Az utolsó héten három szeánszot is tartott neki, ahol viszont megtagadta tőle az elélvezés lehetőségét, és azt is megtiltotta, hogy otthon segítsen önmagán. Az eredmény szemmel látható volt.

Hiába számított rá, a szolga összerezzent az öngyújtó sercenésére. Klaudia lassú mozdulattal a heréi alá mozgatta a lángot, kissé távolabb, lassan ide oda mozgatva. Igazi warm-up volt, a szolga ebből a távolságból még fájdalmat nem, csak különböző fokú forróságot érzett, de Klaudia örömmel vette észre, hogy az igzatottságtól már így is elkezdett duzzadni a farka. Klaudia megkönnyebült. Mindig az első lépés a legnehezebb, és ha már az elején ilyen jó a reakció, az mindig jó érzés. A lángot még mingig lassan mozgatva, időnként kicsit megállt egy-egy helyen, és addig várt, míg a szolga összerándult vagy felszisszent. Aztán elkezdte volt a kedvenc részei egyikét. Ahogy az összerezzenések után egy-két pillanatig még ott tartotta a lángot, a szolga kezdte realizálni, hogy a bemelegítésnek vége. Klaudia élvezettel nézte, ahogy izzadni kezd, és teste egyre feszültebb. A lángot elkezdte hátrébb, a gát irányába is mozgatni, időnként már az ott maradt szőrzetet is megperzselve vele. Lassan, fokozatosan egyre tovább tartotta ki a lángot, ez már egyáltán nem forróság volt, az égető érzés időnkét durván belemart a szolga testébe, a sziszegések helyett pár másodperces hangos nyögéssel jutalmazva domináját. Klaudia érdekes dolgot vett észre. Ahogy a szolga farkáról és golyóiról hátrébb mozgatta a lángot, az égető érzéstől a teste összerándulása mellett időnként a szolga ánusza is viccesen összeszorult. Ezt nem tervezte előre, de annyira mulatságosnak tartotta, hogy onnantól már a a lyuktól a farka végig futtatta a tüzet. Időközben a farok már nem csak duzzadt, vérrel megtelve ágaskodni kezdett, a lángot is egyre hosszabb úton kellett mozgatni. Klaudia úgy számolt, innen lassan át kell térnie a következő szakaszba, amikor már közvetlenül a legérzékenyebb területet kell ingerelnie, de úgy döntött, az újonnan felfedezett jelenséggel még egy kicsit kiszórakozza magát. A lángot a szolga golyói alatt megállítva megvárta, míg annak teste összerándol, és hangos hörgésbe kezd. Innen lassan, nagyon a szolga folyamtos rángatózása közepette lassan végighúzta a lángot az ánuszáig, majd hirtelen mozdulattal az összeszoruló lyukhoz préselte az öngyújtó átforrósodott fejét. Áldotta magát a szájpecekért. A szolga teste, mintha fel akart volna pattani a székről, ívesen megfeszült, farpofái önkéntelenül ráfeszültek a forró fémre, és éktelen, fejhangú visításban tört ki. Klaudia el is engedte az öngyújtót, de kellett pár másodperc, míg a szolga teste elernyedt, és le tudott esni a földre.

Hát, ez nem volt megbeszélve... fürkészően nézett a férfira, aki verítéktől csillogó testtel, hangosan zihálva ült a széken. No de van ez így, most jön a szeánsz lényege, a fénypont, amiért is összeszervezte ezt az egészet. Az asztalhoz lépett, és levette róla az odakészített vékony kötelet. Ha minden terv szerint alakul, ebben a fázisban lesz csak arra szükség, hogy a szolga farkát kézzel megérintse. A kötözőeszközt többször áthurkolta a már teljesen meredező farok tövénél, majd a kötél végeit a szék alatt áthúzva a szék hátsó oldalához ment, és határozottan megrántotta. A szolga felszisszent, de Klaudia továbbra is feszesen tartva a kötelet, kirögzítette azt a szék hátuljához. Miután végzett, a férfi vállai felett előre nézett, hogy szemre vegye a végeredményt. Tetszett neki, amit látott. A férfi farkán kidomborodtak az erek, a kötél a bőrt feszesen hátrahúzva teljesen szabadon tartotta a lilán duzzadó makkot. A fő attrakció kellékei így készen is álltak, de Klaudia nem arról volt híres, hogy ne akart volna megfűszerezni bármely eredeti tervet. Leemelt az asztalról egy nagyon vékony, rugó formájúra összehajtogatott drótot,és egy cigarettát. Az utóbbit finoman megsodorgatva belehúzta a rugóba, majd a szolga farkához lépve, a makk pereme köré tekerve összekötötte a rugó két végét. A művelet végén hátralépett, és elégedetten szemlélte a végeredmény. Mint egy gallér valami kőzépkori képről szalasztott kopasz uralkodón.

Elővett a dobozból még néhány cigarettát, és rágyújtott egyikre. A füstöt hosszan kifújva, kiváncsian meredt a szolgára. Minden készen állt a nagy Kísérlere. A szolga farka gránitkeményen meredt előre, mintha ő is egy slukkra várt volna. Egy utolsó pillantást vetett a kamerára, majd meggyőződve arról, hogy minden a látómezőben, a szolga farka mellé kuporodott. Imádta ezt csinálni. A cigivel a kézben minimális erőfeszítéssel tudott maximális fájdalmat okozni, szerette a látványt is, ahogy kecses ujjai közt a végzet eszközévé válik a parázsló rudacska. Finom mozdulattal, a alig éritve, az öngyújtó lángjától már megperzselt részeket kikerülve végighúzta a heréken a cigi végét. A szolga felszisszent. Túlságosan lenyugodott már a kötözés közben, Klaudia ezért kicsit visszafogva magát kezdte a kínzás második szakaszát. Finoman húzta, görgette a bőrön a parázsló véget. Időnként megállt, visszafordult a golyók felé, de lassan egyre előrébb került a farok törzsén. Ahogy haladt előre, egyre többször állt meg, és hagyta a parázs okozta hirtelen szúró érzés égető fájdalommá váljon. A férfi újból verítékezni kezdett. Minden egyes összerándulásnál kicsit hosszabb ideig égette a farkát, majd látva, hogy lassan a végére ér a cigarettának, egy utolsót beleszívott, majd lassú, de határozott mozdulattal, szorosan elnyomta a férfi heréjén. Na ez megint nem sziszegés volt, a szolga hangos hörgés közepette összarándult, és még a cigi kilvása után is másodpercekig rágatózott.

A ráhangolódás már teljes mértékben a adott volt, így Klaudia, miután rágyújtott a második cigarettára, a legérzékenyebb részt vette célba. Sok szolgát kínzott már meg, sokakat juttatott élvezethez, tudta, ha van esély a tervét keresztülvinni, azt a makk kínzásával lehet elérni. Ugyanúgy kezdte, mint a többi helyen, finoman görgetni kezdte a cigarettát az érzékeny testrészen. Aztán egyszer csak ahogy kicsit erősebben szorította oda a cigaretta végét, a szolga összerándult ugyan, de mintha a hörgésébe egy Klaudia által kéjesnek vélt nyögés felhangjai is beleszűrődtek volna. Érezte, hogy elönti a belsejét a forróság. Persze, a videó a lényeg, meg a bizonyíték, de mégis... Izgatottan próbálta váltogatni az égetés módját, hol lassan húzta végig a parazsat a makkon, hol röviden, de erősebben böködte vele a bőrt, és minden egyes próbálkozás után látszott, hogy jó úton halad. A férfi egy idő után már egyáltalán nem elhúzódni próbált a cigarettavég elől - bár nem is tudott volna - hanem nyögdécselve várta a tüzes érzés újabb hullámát. Klaudia, tartva attól, hogy megszakad a varázs, remegő kézzel próbált rágyújtani egyszerre két cigarettára is, miközben igyekezett, hogy a másik kezében tartott cigivel folyamatban tartsa a szadizást. Már ott tartott, hogy a cigaretta parazsa másodpercekig égette ugyanott a bőrt, a férfi rángásai gyakorlatilag folyamatos rángatózásá váltak, és teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy már egyáltán nem menekül a cigarettavég elől, ellenkezőleg, mintha megdugni akarná, szinte igyekezett minél közelebb kerülni hozzá.

Aztán eljött a diadal pillanata. Amikor a hamuval borított makkon egyetlen tisztán hagyott felületként a húgycső nyílását találta meg a parázzsal, a férfi nyögései egy összefüggő mormogássá álltak össze, és a teste mellett a farka is önálló rángatózba kezdett, Klaudia tudta, hogy megyerte a meccset. Diadalmasan a kamerába nézett egy pillanatra, de aztán villámgyorsan a szolga farkához hajolt, és a kezében tartott cigaretta parazsát izzóvá szívva meggyújtotta vele dróttal gallérként odarögzített cigarettát is. Csak most lépett hátra.

A legjobb pillanatot így a páholyból látta. A férfi farka ütemes rángatózással lövelni kezdte magából az ondót, miközben az odadrótozott cigaretta folyamatosan kezdte égetni a makkját. És ez lehetett az, amikor a kölönböző receptorok jelei már annyira összeolvadtak az agyban, hogy végül egy vakító, végtelen orgazmusba torkolltak. Egy idő után a férfi testének rángatózása ugyan abbahagyott, de a farka folyamatosan pulzálásban maradt, es bár néhány lövellet után az ondó fő folyama elapadt, időnként újabb és újabb adag szivárgott ki a farkán, miközben ő önkívületi állapotba esve mormogott maga elé folyamatosan. Klaudia döbbenten nézte. Percek teltek el így, míg a cigi lassan körbeégett, aztán hogy az utolső füstpamacsok is felszálltak, megszűnt a fájdalom, a farok pulzálása abbamaradt, és lassan a férfi is felemelte a fejét.

Klaudia csendesen a kamerához lépett, és kikapcsolta. Lenézett a szék alatti ondótócsára, aztán amikor óvatosan kikerülni próbálta, észrevette, hogy hiába a vastag farmer anyag, így is teljesen átázott ágyékán a nadrág. Elgondolkodva nézett végig a szolgán. A farka egy ideig tropa, de a nyelvének elvileg semmi baja...