Vágy

Van úgy, hogy az ember különösebben elrugaszkodott gondolatok nélkül tudja élni mindennapjait. Munka, kötelességek, szükségletek.

Mint egy beprogramozott robot.

Van, mikor él az ember elméje, fantáziája cikázik egy másik világban, vizuális látképe elfedi akár az iroda asztalán heverő dokumentumokat.

Én egy határozott, erős férfinek tartom magam, kinek tán gyengesége az is lehet, hogy nem adja át magát igazán annak, amit szeretne megélni, nem pedig az a szerep, amibe ekkor bújhatna.

Pedig igenis lenne olyan, mikor ez a határozott, felnőtt énem szeretne egy kicsit más lenni!

Aki találkozik egy domináns nővel és átformálhatja őt!

Ez a nő megzaboláz és amikor vele vagyok, már az illatától kisebbnek, sebezhetőbbnek érzem magam!

Akivel elmennék egy randevúra, aminek végén végül csak úgy nézne ki, mintha egy Babysitter vigyázna egy kisfiúra! Ahogy a telik vele az idő, egyre átalakulnak a szerepek! Nem is randizunk, hanem felügyel, megnevel, hatalmába kerít! Amint realizálódik bennem a sorsom s az, hogy teljes mértékben átadom magam neki:

~~~

MD: -Nos akkor kicsi fiú, gyere szépen fel anyucihoz!

Levetkőztet és előkészíti a dolgokat.

MD: -Anyuci most tisztába tesz, feltöltőztet és el elmegyünk sétálni, bevásárolni!

LB: -Na azt már nem… - próbálnék ellenszegülni még…

Anyuci a térdére fektet és elfenekel!

LB: -Kérlek ne, szót fogadok!

Hanyatt fekszem az ágyon! Alám csúsztatja a pelenkát!

MD: -Még szép, de mivel nem fogadtál szót, viseled ennek következményeit!

Behintőporozott és rám adta a mintás pelust, majd egy gyerekes bodyt rám adott és egy kezeslábas rövid szárú overállt is!

MD: -Gyere kisfiú, megyünk bevásárolni!

Nagy pelenkámban és ebben az öltözékben alig tudtam rendesen sétálni, ha maga a megjelenésem nem lett volna elég zavarba ejtő!

Anyuci egyik kezével tolta a bevásárlókocsit, másikkal a kezem fogta és közben pakolászott be mindent a kocsiba ami kellett neki! Észrevettem, hogy tett be cumisüveget, harisnyanadrágot, cumit és egyéb kiegészítőket!

A kasszánál jelezte is, hogy mindez nekem lesz és közben megpaskolta a pelenkás popsim.

MD: -Hogy van a pelusod, nem kell még tisztába tegyelek?

Megszólalni nem tudtam, annyira szégyelltem magam!

Vásárlás végére érve:

MD: -Azt ugye tudod, hogy mire hazaérünk produkálnod kell valamit a pelenkába? -és a már megtöltött cumisüveget a kezembe nyomta és az utolsó cseppig megkellett igyam!

Mielőtt hazaértünk volna sétáltunk egyet a parkban, mire én:

LB: -Anyuci, azt hiszem, bepisiltem!

MD: -Hogy micsoda, bepisiltél? -hangosan. Ezt nem hiszem el, na most szépen hazamegyünk és anyuci ezért megbüntet, majd utána szépen újra bepelenkáz!

~~~

A további csodákat már anyucimra bíznám, hogy ő mit tartogatna számomra! De biztos, hogy nagyon jó lenne egy ilyen nőt megtalálnom és megélni vele valami újat, valami izgalmasat!