Megint későn ettél és edzeni is lusta voltál. Ez az elmúlt napokban az ötödik alkalom. Most előttem térdelsz és várod, hogy mi fog következni.
– Vedd le a ruháid, az összeset! – Felakarsz állni, hogy levetkőzz, én csak kérdő, de szigorú tekintettel nézek rád. Ebből érzed, hogy nem állhatsz fel a ruháid levételéhez. Mikor lekerült rólad az összes ruha megvonom tőled a látás szabadságát egy szemkötővel. A kezeid hátra kötöm.
– Állj fel! – Teszed amit mondok. Fejed lehajtod és vársz. Erősen megfogom a karod és oda vezetlek az ágyhoz.
– Hasra! – Tudod, mi a dolgod, hason fekszel az ágyon. Látom rajtad, hogy félsz. Először csak végig simítok a hátadon és amikor a fenekedhez érek rácsapok. Most még nem használok semmilyen eszközt.
– Miért kapod a büntetést? – határozott hangon kérdezem.
– Későn ettem és nem voltam edzésen. –Hangodból hallom a félelmet és az izgalmat. Majdnem helyesen válaszoltál.
– Nem felejtettél el valamit? – Gondolkozol, nem szólalsz meg. Egy kevésbé fájdalmas eszközzel egy nagyot csapok a fenekedre. Felszisszensz.
– Úrnőm. – Elmosolyodok.
– Szóval, hogy van helyesen egyben a mondat?
– Későn ettem és nem voltam edzésen Úrnőm! – Hangod remeg.
– Pontosan.
Folytatom a büntetésed, a fenekedre egyre nagyobbakat csapok. Aztán eszközt váltok.
– Most jön a kedvenced! – Hallod az iróniát a hangomban. A légzésed felgyorsul.
– Számolnod kell! – És te elkezded számolni. Égeti a fájdalom a bőröd. A huszadik csapásnál megállok. Elkezdelek simogatni.
– Elég? – A kérdésen meglepődsz. Hezitálsz a válaszon.
– Nem, tudom, hogy nagyobb büntetést érdemlek Úrnőm. – Helyes válasz.
– Így igaz. – Folytatom a fenekelésed. A feneked szépen pirosodik.
– Fordulj meg! – Átfordulsz a hátadra. Elkezdem simogatni a melleid, tudod mi fog következni. Határozottan megcsípem a mellbimbóid és megcsavarom őket. Kicsit meg is húzom. Ezt többször megismétlem. Egyre hangosabb vagy. Elmezdek lefelé haladni, a kezeim végig simítanak a hasadon és a péniszeden megáll. Megfeszül az egész tested, remegsz. A kezed is kezd már zsibbadni. Csak gyengéden simogatom a férfiasságod, mikor érzem, hogy kezdesz ellazulni rácsapok egy nagyobbat a combodra, ez váratlanul ér téged. Összerezzensz, a másik combodra is csapok egyet.
– Mára ennyi, megértetted a lényeget? – Határozott, de lágy hangon kérdezem.
– Igen Úrnőm, nem fogok későn enni és elmegyek edzeni rendszeresen! – Tetszik a válaszod.
Leveszem a szemkötőt és a kezeidről a kötelet. Oda fekszek melléd és simogatom az arcod, néha meg is puszillak. Hosszú napod volt, látom, hogy fáradt vagy. Hagyom, hogy pihenj.
folyt.köv.
Hozzászólások (0)