Első találkozás 2

Az Úr viszont megváratja. A szub nagyon izgul.Már megfordul a fejében, hogy eltévesztette a helyet vagy időpontot és rosszkor rossz helyen van. Épp kétségbeesése közepette lép be a helyiségbe az Úr. A szub számára egyszerűen megszűnik az idő és a tér, csak Urát látja már, aki egyszerűen betölti megjelenésével az egész helyet.

Rajta kívül senkit sem lát. Csak ŐT!

Az Ura leül az asztalhoz. A szubbal szemben. Diszkréten kezet nyújt, a szub megcsókolja.

Aztán beszélgetnek, őszintén. A szub most még Ura szemébe nézhet. Már nem sokáig.

Az Úr egyszer csak hirtelen utasította a szubot, hogy ott a kávézóban, üdvözölje Urát méltóan, ami az érkezésekor elmaradt. A szub jó szubhoz illően letérdelt Ura elé és megcsókolta a lábát. Ráadásul ott is maradt Ura lábánál, felvállalva a kockázatot, hogy valaki belép a helyiségbe és meglátják őt.

A szubot végül visszaültette a fotelbe, mivel a kávézóba lassan újabb vendégek szállingóztak be. Így az intim beszélgetés helyét átvették az asztal alatti érintések. Az Úr lábaival az asztal alatt odanyúlt a szub térdéhez és határozottan éreztette, hogy a szub tárja szét lábait. Az Úr ellenőrzi, hogy szubja bugyi nélkül érkezett-e, ahogy azt megparancsolta számára. A lába a szub lábát lassan simogatva haladt egyre feljebb és beljebb, míg el nem érte a szub pináját. Ez a pina csupán már az Úr látványától benedvesedett, amit a helyzet adta izgalom csak tovább fokozott.

Az Úr elégedett volt. Ezt várta.

Mivel a helyiség megtelt, így tovább nem lehetett folytatni a beszélgetést. Az Úr úgy tett, mint aki indulni készül. Ám megint csak hirtelen utasította a szubot, hogy nézzen a bejárati ajtó felé. Az egyik asztalnál egy férfi ül egyedül. Menjen oda a szub, köszönjön illendően és üljön le az ismeretlen férfi asztalához. A férfi örülni fog a szubnak, tudni fog arról, hogy ő szub és már várja a találkozást. Beszélgessenek, miközben a szub mondja el, hogy az Ura küldte ide, ehhez az asztalhoz azért, hogy kínálja fel magát a férfinak.

Folytatás következik...