Első találkozás 1

Első találkozás.....

Hosszú időszak előzte meg az első találkozót. Több hét beszélgetés zajlott Uram és szubja között. Ezalatt Uram „kifaggatta” leendő szubját, hogy mennyire alázatos, mennyire engedelmes. Vajon divatszub-e vagy a lényében benne van egy jó szub legfontosabb tulajdonsága. Jól nevelhető-e? Izgalmas időszak ez, a szub engedelmeskedik-e, hol vannak a határai, milyen alapokra lehet építeni? A szub tudattalanul cselekszik és válaszol, teljesíti Ura kéréseit. Izgatott, fél, remeg minden alkalommal, amikor Ura jelentkezik. Elönti a forróság, hogy vajon Ura milyen feladatot ad neki, ami egyik pillanatról a másikra felborítja a lelkivilágát és a napját. Aztán nekiáll és teljesíti a az Ura által adott feladatot a tudása legjavát beleadva. Aztán elkeseredik, amikor Ura nem elégedett és újra meg kell csinálni a feladatot, de feláll és újra csinálja. Amikor pedig sikerül, Ura dicsérő szavai minden nehézséget feledtetnek. ..........

A hosszú idő alatt egyetlen fotó cserélt gazdát az Úr és a szub között. A szub naponta többször megnézte a fotót és alig várta, hogy az Ura mikor kéri az első szolgálatra. És egyszer csak ez a nap is elkövetkezett. Ők ketten elég messze laknak egymástól, így tulajdonképpen a szub első nagyobb élőben történő megmérettetése, hogy vajon Ura szolgálatáért megteszi-e ezt a távolságot. A szub számára pedig igazi kihívást jelent eljutni Ura elé, de még nagyobb izgalom csak ezután kezdődik, vajon milyen lesz a szolgálat.

Mivel első alkalomról van szó, így az Úr még engedi, hogy a szub maga dönthesse el, hogy mikor legyen a találkozó, de ez az utolsó eset. A jövőben, ha a szub Ura mellett dönt és az Úr ezt elfogadja, az Úr lesz az, aki megmondja mikor kívánja szubja szolgálatát..........

A találkozóra így egy tavaszi, szép napsütéses napon került sor. Az Úr úgy kérte, hogy félúton találkozzanak egy csendes kis kávézóban, ahol feltűnésmentesen tudnak beszélgetni. A szub pontos, keres egy eldugott diszkrét helyet a kávézóban.

Folytatás következik...