Sára hazaútja

Sára fáradtan dőlt hátra a 2-es metró üres kocsijában, este 8 körül, július vége, fullasztó 35 fok, a légkondi rég bedöglött. Egy nagy palack vizet ivott meg útközben, mert szomjas volt, és a hőségtől izzadt mindene. A bézs, vékony harisnyanadrágja (20 denes, fényes) tapadt a combjára, a fekete szoknya alatt, blúz nyitva a felső gombok, mellei izzadságtól csillogtak.

A vonat hirtelen megállt a Deák és Astoria között, teljes sötétség, blackout. Csak pár perc, de Sára érezte, ahogy a hólyagja kezd tiltakozni. „Na ne már, most ne…” – gondolta, de a kocsi újraindult, és ő megnyugodott.

Az Astoria után, ahogy kiszállt, és elindult gyalog a Wesselényi utca felé (kb. 15 perc séta a lakásáig), a nyomás hirtelen robbanásszerű lett. Minden lépésnél érezte, ahogy meleg csík szivárog a bugyijába. „Baszki, mindjárt összecsinálom magam!” – lihegte. Próbált szorítani, de hiába: egy erős lökésnél elengedett egy adagot. A harisnya azonnal nedves lett a combja belső oldalán, meleg patak futott le a bokájáig, be a szandálba. Megállt egy pillanatra a járdán, szétnyitotta kicsit a lábát és akkor jött a fő hullám.

Hatalmas sistergő sugár tört elő, a harisnyán keresztül spriccelt le a földre, tócsát csinálva a járdán. A szoknya alja ázott, a harisnya sötét foltokkal telt meg a puncijától lefelé, a bugyija teljesen átázott, tapadt a szeméremajkaira. Sára undorodott, megalázottnak érezte magát – de közben valami furcsa történt: a csiklója bizsergett, kemény lett, a mellbimbói merevedtek a blúz alatt. „Mi a fasz van velem? Pisilek a nyílt utcán, és… izgat?”

Futásnak eredt hazafelé, de már nem tudta visszatartani: újabb adagok jöttek, a harisnya combján patakzott, a járdán csöpögött. A kapuban megállt, felhúzta a szoknyát, hogy ne ázzon tovább – de ekkor már csak spriccelt, a tócsája terjedt a lépcsőházban.

Bent a lakásban lerúgta a szandált, letépte a szoknyát, a harisnyát és a bugyit – a harisnya cafatokban lógott, ragadós volt a pisitől és az izzadságtól. A tükör előtt megállt: a puncija csillogott, a vörös fanszőr nedves, a combjai fénylettek. Megérintette magát – és azonnal nyögött. A mellét markolta a melltartón keresztül, a csiklóját dörzsölte, a térde megroggyant. Az átázott bugyit az arcához nyomta, belélegezte a szagát – sós, meleg, izgató. Orgazmus jött gyorsan, remegve, a konyha padlóján térdelt, a harisnyát még mindig a kezében szorongatta.

Utána a fürdőkádba ment, teleengedte langyos vízzel, vitt egy üveg bort. Ivott pár kortyot, de a hólyagja megint jelezte. A kádban hátradőlt, szétnyitotta a lábát, és lassan elengedte: a pisi sistergett a vízbe. Megérintette a csiklóját, dörzsölte, miközben pisilt – a kombináció elektromos volt. Felhúzta magát a víz főlé, a sugár ívben ment a mellbimbóira, az arcára, a szájába. Megkóstolta: sós, kicsit kesernyés, de nem undorító – inkább izgató. Nyelt belőle pár kortyot, közben ujjazza magát vadul. A második orgazmus rázta, a teste ívben feszült, a kádban loccsant a víz.

A borosüveg üres volt. Sára kivette, a száját a puncijához nyomta – még nedves volt a saját pisijétől és a nedvességtől. Lassan benyomta: a vastag nyak kitágította, mélyen bement. Elkezdte baszni magát vele, gyorsan, keményen, a másik kezével a csiklóját dörzsölte. A harmadik orgazmus jött, sikítva, a teste rángott, az üveg cuppanva jött ki belőle, nedvességgel borítva.

Kimerülten feküdt a kádban, lihegve, amikor kopogtak az ajtón. A lakótársa, egy pasi (akit eddig alig említettünk, de most jön elő): „Sára? Jól vagy? Hallottam a zajt…”

Sára szíve hevesen vert. A kádban még mindig csillogott a teste a saját pisijétől, az üveg mellette, a harisnya cafatok a földön. Mit mondjon? Hogy épp felfedezte, mennyire izgatja, ha összepisili magát? Vagy hívja be, és mutassa meg élőben?

„Igen… mindjárt jövök!” – kiáltotta remegő hangon, de közben már érezte, hogy a csiklóját újra bizsergeti a gondolat, hogy esetleg nem egyedül marad ezzel a titokkal…