Orgazmuskontroll a zongoratanárnővel

A partneremmel egy fórumon futottam össze, ahol a BDSM iránt érdeklődők gyűlnek össze. Ő volt az első, aki nem csak játszott a gondolattal, hanem azonnal komolyan vette. A neve Livia: sötét haj, éles tekintet, és egy olyan mosoly, ami egyszerre ígér gyönyört és kínzást. Az első privát üzenet után kávézni hívott egy csendes, félhomályos kávézóba Budapest szívében. Ott ült velem szemben, fekete selyemblúzban, ami épp csak eltakarta a dekoltázsát. Közben beszélt az erényövről, mint a tökéletes eszközről a teljes átadásra. „Két naponta gyere hozzám! A kulcs nálam lesz, és csak akkor nyitom ki, ha megérdemled.” A hangja nyugodt volt, de parancsoló. Azt kérte, hogy a következő találkozás előtt háromszor elégítsem ki magam, de csak gondolatban hozzá kötve. „Azt akarom, hogy az orgazmusod már most az enyém legyen, még mielőtt rád tenném a vasat.” Két nappal később nála voltam. A lakása elegáns, minimalista, középen egy fekete zongora állt. Ő egy mélyvörös, testhez simuló ruhában ült a zongoraszéken, a szoknya felsliccelve a combján. Zongorázni kezdett – Chopin, lassú, érzéki Nocturne. Odaintett, hogy üljek mellé a padra. Mikor közelebb húzódtam, a keze ruhán át megmarkolta a farkamat keményen, de csak egy pillanatra. „Érzed, mennyire feszülsz már most?” – suttogta, majd folytatta a zenét. Pár dal után felállt, elővett egy fekete acél erényövet: matt felületű, szigorú dizájn. „Térdelj le.” Lehúzta a nadrágomat, felcsatolta az övet. A hideg fém a bőrömön, azonnal feszítő érzés. A kis lakat kattant, a kulcsot a nyakláncára fűzte, ahol a dekoltázsában csillogott. „Mostantól két naponta gyere vissza. Addig ez a tiéd.” Az első két nap pokol volt. Alig aludtam. Az öv minden mozdulatnál emlékeztetett rá. Reggelente merevedtem, de a kegyetlen fém nem engedte. Csak a gondolat, hogy Livia kezében a kulcs. A második találkozásnál már várt. A zongorára tett egy laptopot, pornó ment rajta, halkan nyögdécselő hangok. Mellé egy régi fa metronómot. Levette az övet, a megkönnyebbülés szinte fájt. „Most a metronóm szerint fogod verni a faszod. Egy percig egy tempóban, aztán megállunk.” Beállította 60-as tempóra. Egy perc pumpálás, majd stop. Öt kör után a laptopon váltott: furcsa, sötét festmények jelentek meg, lekonyító témák, szenvedés, megaláztatás, középkori kínzókamrák. Tíz perc alatt teljesen lekonyultam. Visszatette az övet, mosolyogva: „Jó fiú vagy.” Azt mondta, hétvégén elutazik. Küldött négy pornóvideót. A feladat: részletesen írjam le mindet, az öv rajtam marad. Minden klipet néha újra kellett néznem, közben az öv szorított. A leírásaimat elküldtem neki, azonban ő csak egy „Jó” választ adott, és küldött egy szívecskét. Hétfőn találkoztunk. Levette az övet, lezuhanyozhattam az intim részem. Mikor visszajöttem, széttette a lábát nem volt rajta bugyi, csak a ruha alatt csillogott a nedvesség. Elindította az általam leírt pornókat. Mikor merevedni kezdtem, egy ideig hagyta, hogy verjem. Aztán kiment a konyhába, és huncut mosollyal hozott egy nagy zacskó mirelit zöldséget. Az ölembe tette. Dermesztő hideg a forró bőrön. „Ha túl kemény leszel, tartsd rajta. Ha puha, vedd le. De csak addig, amíg újra fel nem áll.” Párszor eljátszotta velem ezt a játékot. Közben ő maga maszturbált, néha rám nézett, és nevetett a kínomon. Hosszú, kínzó délután volt. Szerdán ismét nála. Az öv levétele után hagyta, hogy a gyönyörű combját bámuljam. Sima, hosszú, illatos. Merev lettem pillanatok alatt. Elővett két óvszert és egy tubus síkosítót. „Húzd fel mindkettőt egymásra. Dupla biztonság lúzereknek!” Nevetett, ahogy ügyetlenkedtem. „Három perc. Ha elélvezel így, akkor ma szabad vagy. Ha nem, vissza az öv.” Pumpáltam, próbáltam, de a dupla gumi, a sok síkosító miatt nem találtam fogást. Az idő lejárt. „Ügyetlen kis malac” – mondta, és visszacsatolta az övet. A kulcs újra a nyakláncán lógott. Tudtam, hogy ez csak a kezdet. A metronóm ritmusa, a fém hidege, a dupla gumi érzéketlensége, mind az ő eszközei voltak, hogy teljesen az övé legyek. A következő találkozás már szinte elviselhetetlen volt. Amikor beléptem hozzá, az első, amit megláttam, az ő mosolya volt az a fajta, ami egyszerre édes és gonosz. Tudta, hogy szétfeszít a vágy. A farkam már az ajtóban lüktetett az öv alatt, minden lépésnél fájt. „Ülj le arra a székre” mutatott egy alacsony, fekete bőrszékre a nappali közepén. „Kezeket hátra, tenyérrel a háttámlához. Ne mozdulj.” Leültem. Ő lassan körbejárt, ujjával végigsimított a combomon. „Nézd meg, mennyire feszülsz már majdnem sajnálom.” Levette az övet. A megkönnyebbülés szinte fájt, a vér azonnal beáramlott, kőmerev lettem másodpercek alatt. De a kezeim hátra voltak szorítva, nem érhettem magamhoz. Ő leült velem szemben a kanapéra, széttette a lábait. Semmi bugyi, csak a harisnya pereme és a nedves csillogás. Elkezdett maszturbálni, lassan, néha rám nézett, néha a plafonra. Hangosan nyögött, de nem ért hozzám. Csak néztem, ahogy a saját ujjaival dolgozik, miközben én ott ültem, lüktetve, tehetetlenül. „Most hasra fordulok” mondta hirtelen. „És zenét fogok hallgatni, klasszikust. Te pedig nyalod a segglyukamat. Csak azt. Egy ujjal sem nyúlhatsz magadhoz.” Hasra fordult a kanapén, a szoknyát felhúzta a derekára. A harisnya már le volt húzva a combjáig. A zene elindult. Térdre ereszkedtem mögötte. A seggét széthúzta két kézzel, és én nekiláttam. Nyaltam lassan, körbe-körbe, mélyen be, ahogy kérte. Kőmerev voltam, a farkam a levegőben lógott, lüktetett, de nem érhettem hozzá. Fél óra telt el így, talán több is. Imádtam, hogy érzem a rezdülésén, hogy ő is élvezi. A nyálam csorgott, a nyögései egyre hangosabbak lettek, a zene pedig csak fokozta a hipnotikus érzést adott. Minden egyes nyelvmozdulatomnál éreztem, ahogy a saját vágyam még jobban szétfeszít. Végül felült, lihegve, arcán piros foltok. „Elég volt. Ülj vissza a székre.” Kiment a konyhába, és visszajött a nagy zacskó mirelit borsóval. Az ölembe tette ismét, dermesztő hideg csapott a forró, duzzadt bőrömre. Felnyögtem fájdalmamban. „Tartsd rajta, amíg zuhanyzom.” Ültem a székben, a borsó jeges kín közepette, merevedésem lassan alábbhagyott a hidegtől. Mire visszajött, törölközővel a hajában, már csak félkemény voltam. Adott egy csomag papírtörlőt. „Most jön a te szórakozásod. Beteszek egy sissy training pornót. Szép, cenzúrázott lányok, meztelenül, nagy farkakat mutatnak, ajánlgatnak. Te pedig tippeld meg a faszok méretét. 20 fasz lesz. Ha 15-öt vagy többet eltalálsz, akkor elélvezhetsz a papírtörlőre. Ha nem… hát, tudod.” Elindította a videót. A lányok pózoltak, mutogatták a hatalmas, erezett farkakat. Én hetero srác vagyok, megalázó módon próbáltam saccolni. „18 cm… 21… 19 és fél… 22…” Minden tipp után megállította a videót, rám nézett, és vagy bólintott, vagy megrázta a fejét. „Túl kicsire saccoltad… ez legalább 19… na, próbáld újra.” A végén 16-ot fogadott el. „Megúsztad, malac.” A papírtörlőt a kezembe nyomta. „Most elélvezhetsz. De csak ebbe. És utána dobd ki a wc-be, aztán hazamehetsz.” Remegő kézzel vertem ki magamnak, alig kellett hozzá két perc, annyi volt a felgyülemlett nyomás. A papírra spricceltem, ő közben nézett, mosolyogva. „Dobj ki mindent. Egyik héten majd kereslek, várj rám. Nem mondom meg, mikor, bár pontosan tudom. Lehet holnap. Legyen rajtad most egy kis lelki nyomás és várakozás is.” Kiléptem a lakásból, a kulcs újra a nyakláncán lógott, én pedig tudtam: a következő hívásig minden gondolatom az övé.