Bdsm fantázia, aminek a megvalósulása fantasztikus eredményt hozott (1)

Azzal kell kezdenem, hogy adott egy gyakorlott bdsm mester és a vagy harminc évvel fiatalabb, de legalább másfél fejjel nálánál magasabb subja, akik fogadtak valamiben és hamarosan kiderült, hiába állította a mester, hogy biztosan állítja, amit állít, mégis kiderült, hogy az nem volt igaz, fals eredményt mutatott.

Együtt voltak éppen, mikor ez kiderült.

A mester magába roskadt, összeomlott, de a sub ragyogott.

Lassan ráemelte a tekintetét a mesterére, aki viszont nem mert rá nézni. Ekkor azt mondta a mester a subjának:

1. Nyertél, igazad volt. . mondta, majd lassan hozzátette: - Vesztettem, hibáztam, büntess meg! – ejtette ki lassan a száján a mester.
2. Mit, hogyan, mit tegyek mesterem? – hüledezett a subja. – Büntessem meg?
3. Igen, így van rendjén. Hibáztam, büntetés jár érte. Neked kell azt kiszabnod. – mondta a mester.

A sub tovább hüledezett, majd lassan megértette, hogy így helyes, ezért – kis idő múlva megszólalt:

1. Térdre, most! – parancsolta és odaállt mestere mellé, aki lassan leereszkedett a székről és térdre esett a subja előtt. Ezt hallotta: - lefele nézz, a földet, nem nézhetsz rám! – parancsolta, majd kis idő múlva hozzátette: - Vetkőzz! Le a pulóverrel, pólóval, de még az alsóinggel is! Igyekezz! – sürgette (élvezettel).
2. Igenis, Uram! – hallotta a mesterétől, aki már kapott is le magáról mindent fentről. Mikor ezzel meg volt, újabb parancsot kapott:
3. Most le a szabadidőnadrággal is, de úgy, hogy közben nem állhatsz fel és le sem ülhetsz! – figyelmeztette a subja.
4. Igenis, Uram, bár ez kicsit nehezebb lesz. – hallotta a mesterétől. Nevetett a sub:
5. Igen, tudom, de tedd! – parancsolta és figyelte, hogyan próbálja lehúzni magáról a szabadidő nadrágját a mestere térdelve. (sikerült)
6. Most a zoknijaidat is vedd le! - jött az újabb parancs a subjától. Azt is megtette s már csak egy bőszárú vászon boxer volt a mesterén, szokás szerint rövid szárú.

(Azt is szinte hallani vélte, ahogyan kattognak a mestere fejében a gondolatai, hogy most a gatya fog következni. Még sohasem volt a subja előtt meztelen, pontosabban volt, de akkor rövid időn belül meghágta azt, vagy kardélére húzta. Remegve várta az újabb parancsot. de nem az jött, amire várt.)

1. Állj fel, kis terpesz, kezek tarkón, húzd ki magadat! A földet nézd! – hangzott az újabb utasítás és a mester rájött, hogy miért. (Hiszen már kezdett is meredezni előre a farka, ami felállt, lehúzódott a makkjáról a bőr és a csupasz makkja vége ki- ki kandikált a bő szárú boxerből, mikor) – Táncolj, táncoltasd meg a testedet! – utasítást hallotta.
2. Igenis, Uram, teszem. – és tette, mintha tényleg táncolt volna, de a merev farka himbálódzott ide-oda a gatyában és néha azon kívül is.
3. Most feküdj a hátadra a szőnyegen! – hallotta az újabb parancsot és a mester most már teljesen felfogta a subja célját, hiszen a fizika törvényszerűségei szerint, hanyatt fekve, a boxer anyaga rátapad a testére, de a mereven felfelé álló farka a boxer egyik szárán ki fog jutni és ott fog meredezni a csupasz makkja az álló dárdája végén.

Így is lett.

Most a subja odaült mellé a szőnyegre és elnézte mestere testét, ahogyan ott fekszik hanyatt a szőnyegen felfelé meredező farokkal.

Egy ideig nem szólt, majd közelebb hajolva ráfújt a mereven álló farokra, makkra, mire a mestere felsóhajtott, de más nem történt. Végre a sub megszólalt:

1. Te tudod Uram, hogy én sub vagyok, szolga, csak szolga. Én nem tudlak dominálni Téged, erre képtelen vagyok. Ezért azt találtam ki, hogy keress magadnak egy náladnál fiatalabb mestert, aki lehet homo, de heteró is, és annál szolgálj két óra hosszat. Teljesítsd a parancsait! Én nem akarok ott lenni, majd úgy is elmondott, hogy ha teljesült. Viszont azt tudom és megértem, ha három tabudat a büntetést végrehajtó mesterrel is közlöd, hogy fogadja el és tartsa meg:
2. semmi analitás nem lehet.
3. semmi maradó nyomok, mikor eljössz rajtad.
4. oral lehet, de annak vége sem mehet a szádba, csak legfeljebb a mellkasodra.

Van még valami, amit szeretnél?

1. Nincs, Uram, ez jó lesz. – válaszolta a mester, még mindig csukott szemmel.
2. Most már kinyithatod a szemeidet, rám nézhetsz! – mondta a sub, de hozzátette: - Amíg a büntetésedet le nem töltöd, nem jövök Hozzád. – mondta.

Így is lett.

Jó fél év is eltelt, mire sikerült – többszöri próbálkozás után – megfelelő, alkalmas és hajlandó mestert is találni, de végre sikerült.

Igaz, vele is több egyeztetett időpontban elmaradt a büntetés végrehajtása, mert a mester nem tudott eljönni, mire végül maga helyett egy subját küldte el a büntetés végrehajtására, így:

A megbeszélt időben Tamás sub felcsengetett, majd feljött és már bent a szobában azt parancsolta a mesternek, hogy szolgai köszöntéssel üdvözölje, ami kéz- és lábcsókot, majd a nadrágra farok csókot jelentett térden állva. Utána azt parancsolta, hogy vetkőzzön meztelenre, majd szerelje fel magát csukló-és bokabilincsekkel bőrből, tegyen fel nyakörvet és arra pórázt, majd így járuljon elé és nyújtsa fel a póráz végét.

Azt kézbe fogva körbe-körbe sétáltatta a mestert a szobában és felemelt lábakkal jeleztette vele a sarkokat, miközben a kezébe fogott lovaglópálcával meg-megcsapkodta a mester farkát és tökeit, már amikor és ahogyan hozzájutott.

A mester persze néha- néha sziszegett, ha rosszul kapta az ütést.

Tamás sub gondolt valamit, lecsatolta a nyakörvről a póráz végét és annak markolati részét áthúzta a mester farkán és golyóin, majd a lábai között hátra vezette és most onnan irányította a további négykézlábon mászást.

Végre odaállt elé és ráparancsolt, hogy újra alkalmazza a farok csókot, de most előtte szabadítsa ki a farkát a nadrágjából. Így hát a meztelen, merev farkára kellett már adnia a mesternek a csókot és közben Tamás sub a hajába markolva megdugta a száját, de úgy, hogy tövig nyelje be azt.

A mester nem volt ehhez szokva, még nem mélytorkozott soha, így öklendezni kezdett.

Ekkor Tamás sub már óvatosabban szopatta a mestert, de szopatta tovább.

Végre már kezdett rángatózni Tamás sub teste, mikor eltolta a mester száját és magjait annak mellkasára szórta.

(folyt. köv.)