Dúdolom

Most minden olyan nesztelen.

Egyedül vagyok s meztelen,

Láncom hideg testemen,

Végigsiklik mellemen…

Rabod vagyok s szolgállak.

Szeretem, ha formálnak,

Ha lábad alatt csúszhatok,

Ha nem csak csicskád, nőd is vagyok.

Neked mindent megteszek,

Feladatok? Tetszenek!

Büntetés is jutalom,

Nyoma van már, egy halom!

Minden nyom egy szép kis emlék,

Testem van, hogy nagyon verték!

Volt, hogy sírtam- zokogtam,

Mint bűnös lélek a pokolban…

Nem volt nekem irgalom,

Hisz bármit kapok, jutalom!

Uram öle oltalom,

Érte mindenem adom!

Lelkem mélyén szolga vagyok,

A büntetésért odavagyok!

Szeretem, ha csíp, vagy fáj,

Imádom, ha ok a muszáj!

Kényszeríts, hogy szenvedhessek,

Alázz meg, hogy élvezhessek!

Mert egy, csak egy örömöm van énnekem,

Ha megélhetem rab életem!

Mikor bármit tehetsz, elviselem,

Hogy boldog legyél meg is teszem!

Nincs és nem is lehet

Akaratom, csak egyetlenegy:

hogy bárhogyan is akarod,

szolgállak én, mint rabod!

Neked mindent megteszek,

Hadd lássák az emberek, hogy

mennyire is szeretlek-, tisztellek és retteglek,

szenvedéssel s alázattal élvezlek!