Megérkeztem a régies, úri kertesház kapujához, csengettem, majd bementem a házba. A domina lenge ruhában, tűsarkú papucsban fogadott. Első alkalom volt vele, beszélgettünk. Ő a fotelban ült, én előtte a padlón. A papucsát billegtette, néha az orromra nyomta, vagy megpusziltatta velem a talpát. Amíg beszélt, a számba nyomta a tűsarkait. Elmondta, hogy miket szeret nagyon, és a szekrényre mutatott. "Ez jó lesz?" - kérdezte. Igen, feleltem. Fekete, bársonyos csillogású, éksarkú papucs volt ott, ahova mutatott, amit én kértem.
"Én cipővel nem taposok meg senkit, ezt el kell fogadnod!" - mondta.
A hátamra fektetett az ágy mellett, és mezitláb, tantrikus masszázs-szerű, ashiatzu módszerrel végigtaposta a mellkasomat és a hasamat. Ráállt az ágyékomra, kicsit elidőzött, majd leült egy székbe. "Gyere, beszélgessünk!" - mondta. Lefeküdtem a padlóra az ágy végénél, a fejem egy szék előtt volt. Felrakta mindkét meztelen talpát az arcomra, és beszélgetni kezdtünk. Néha megszakította a mondandóját: "Nyújtsd ki a nyelved!", és alaposan vêgigtörölte mindkét talpát rajta, majd a nyálas talpakat az arcomra helyezte. Egy idő után annyit mondott, hogy "Most felveszem a zoknimat, mert hideg a lábam a nyáladtól." Ez így is volt, a kezemmel nem érhettem hozzá, nem tudtam melegíteni a lábujjait. Vékony fehér zokniban volt egy ideig, majd annyit mondott, hogy "jó, akkor most fotózzunk!".
Átkúsztam hason a kanapéhoz, közben párszor átgyalogolt rajtam úgy, hogy a hátamra lépett, ezzel megakadályozva a tovább kúszást. "Mi van, nehéz vagyok?" - kérdezte. Sikerült picit úgy kúsznom, hogy közben a hátamon állva "lassan szörfözött". Olyan 10-20 centit.
A padlóra ültem szétterpesztett lábakkal, a hátamat a kanapé ülőkének támaszva, közben a kezembe adott egy babakendőt, hogy tegyem a lábaim közé a padlóra a farkam alá.
Levette az éksarkú papucsát a polcról, a kezembe adta, hogy amíg ô felveszi a harisnyáját, nyaljam tisztára a talpát. Belebújt, majd az előre megbeszélt képeket elkészítette arról, ahogy a farkamat a padlóba tapossa a papucsával.
"Ez volt a könnyebbik része." - mondta. Most jött az, amit külön én kértem. "A harisnya azért kell, mert szadista vagyok." - mondta. Jeleztem, hogy nem értem, erre mosolyogva annyit mondott, hogy "Mindjárt megérted, kicsit alakítunk a játékon".
Felemelte a sarkát egy picit, ês annyit mondott, hogy "dugd be a makkod a sarkam ês a papucs közé!". Megtettem, de nem volt elég hely. "Mintha punci lenne, dugd meg többször!". Megtettem, talán tizedikre rendesen hátra is húzódott a fitymám. Ráhelyezte a súlyát a csupasz makkomra, és annyit mondott, hogy "Húsz percig el ne mozdítsd innen!". Leült a székre, ami mellettem volt, keresztbe tette a lábát, és beszélgetni kezdtünk.
Néha elemelte a papucs orrát a talajtól, néha fejő mozdulatokat tett, vagy előre-hátra mozgatta a lábát a papucsban. Az elejên még kellemes volt, de kezdett fura érzésem lenni. Ezt látta rajtam, és gonosz hangon felkacagott. Felállt, ráhelyezte a teljes súlyát, majd kicsit hátrébb húzva a papucsot, a ferde, boltív alatti részhez görgette a makkomat, amitől a félkemény farkam kicsit elcsavarodott. A másik lábát a vállamra rakta a fülem mellé közvetlenül, egy lábon állva a csupasz, kicsit elcsavarodott makkomra helyezve a teljes testsúlyát. "Na ez a satuzás!" mondta. "Ugye, hogy fáj? Miért nem látom az arcodon?" - kérdezte. Mondtam, hogy bírom, de nem volt őszinte a mosolyom. Visszaült a székre, és elkezdett beszélni: "Tudod, az a helyzet, hogy ennyi idő alatt a makkod kicsit kiszárad, érzêkenyebb lesz, és minden apró mozdulat sokkal jobban fáj a harisnya miatt. Megmutatom a különbséget, a másik lábamról vedd le a harisnyát!" - mondta. Megtettem, átdugtam a makkomat a csupasz talpa alá a papucsba, nagyon kellemes érzés volt. Kihúzta a lábát a papucsból, a lábujjaival megcsípkedte a makkomat, és a földre nyomva kicsit megtaposta, ahogy a csikket szokás.
"Most van a játszma félidei szünete." mondta. Ittam egy kis vizet, majd visszaültem a helyemre. Visszadugtam a harisnyás sarka alá a makkomat, de utasításra majdnem élvezet határig kellet ki-be húzogatnom az érdes, harisnyás sarka alatt. Amikor érezte, hogy keményedik a farkam, ráhelyezett több súlyt és annyit mondott: "Húzd ki, ha tudod!". Természetesen nem sikerült, többször is próbáltam, és elkezdtem sziszegni a dörzsölő érzet miatt erősödő fájdalomtól. "Butuska, megsmirglizted magadnak!" - mondta vigyorogva.
"Màsodik félidő! Azt mondtad, hogy bírod a fájdalmat, lássuk!". Elkezdte görgetni a makkomat, jobbra-balra mozgatta a lábát, ki-be húzogatta a papucsban, minden apró mozdulattal fokozva a fájdalmat, közben gonosz kacajok közepette élcelődött velem.
Tíz percig játszott velem, fogcsikorgatva tűrtem. "Most már érted?" - kérdezte nevetve. Éretettem. Abbahagyta, és annyit kérdezett: "Értesz a női cipőkhöz?" Természetesen nem értettem. "A súly nagyrésze nem a sarokra nehezedik, ezért tudunk benne sokáig menni." - mondta. Kilépett a papucsból, kicsit hátra húzta annyira, hogy a makkom pont ott legyen, ahol a papucs pánt része véget ér.
"Most megmutatom, hogy miért bírtad idáig, ez a papucs ugyanis kicsit nagy rám, nem véletlenül. Eddig kegyes voltam veled." - mondta. Beledugta a harisnyás lábát a papucsba, a boltív és a talppárna között volt a makkom a talpa alá szorulva a ferde papucsrésznél. "Vegyél egy mély levegőt, bátor férfi!" - mondta, majd a teljes súlyát arra a lábára helyezve benyomta a lábát a helyére a papucsba. Nagyon kemény érzés volt, mert a papucs pánt miatt nem tudott tovább gördülni a farkam, de a lába csúszott tovább. Pár milimétert csak, de az is elég volt.
Rátámaszkodott a szék támlájára, a meztelen lábát a kanapé pereme alá rakva csiszatolta a padlón a talpát. Amikor kihúzta, kicsit koszos volt, és filmszerűen a talpredőkhöz tapadt a kosz. A számhoz emelte a koszos lábát, és annyit mondott, hogy: " Rajtad múlik, hogy meddig lesz a makkod a harisnyás dörzsi-satuban. Nyald tisztára a talpam! Ha kész vagy és tényleg tiszta, kiveheted a farkad." - mondta.
Kb. öt perc volt tisztára nyalni a talpát, addigra már majdnem piros pöttyöket láttam a fájdalomtól. Sérülést nem okozott, tudta, hogy mit csinál.
Azóta kicsit többet értek a női cipőkhöz.
Hozzászólások (0)