Úrnőm parancsára írom le az egyik napját a szolgájával:
Miközben Úrnőm előtt térdeltem a szokásos szeánszunkon, egyfolytában az járt a fejemben, hogy vajon milyen lesz az általa már előre bejelentett meglepetés...
A szeánszunk eleje mindig arról szól, hogy Úrnőm használ a saját élvezetére, hiszen az Ő orgazmusa a LEGELSŐ és LEGFONTOSABB. Úrnőm ilyenkor hanyagul a kanapéra ül, lábait széttárva, én pedig előtte térdelek meztelenül, nyakörvben – és persze a szinte állandóan rajtam lévő, lakattal lezárt farokketrecben. A farokketrecem egyébként rózsaszínű, Úrnőm punciketrecnek hívja, a kicsi, haszontalan farkincámat pedig kizárólag puncinak... Nem is használhatom, nem is használom semmire, Úrnőm tulajdona, aki többnyire elzárva tartja.
Mindig alkalommal addig kell engedelmesen nyalnom Úrnőmet, illetve használni a kedvenc, lila vibrátorát, amíg el nem élvez. Ha közben úgy érzi, hogy nem igyekszem eléggé, keményen meg szokta ütni a fejem, esetleg fel is pofoz, vagy – ha a keze ügyében van – egy pálcával is nógat, hogy jobban, ügyesebben tegyem a dolgom. Ez alkalommal viszont Úrnőm szerencsére eléggé gyorsan a csúcsra ért, így hamarosan már pihegve pihentette a lábait a hátamon – ahogyan mindig szokta élvezés után. Ilyenkor egyáltalán nem foglalkozik már a szolgájával, akit csak lábtartónak használ, közben elégedetten hátradől, esetleg olvasgat, telefonozgat...
Nem sokkal ezután már kopogtatott is Úrnőm „meglepetése”... Ritkán éreztem magam annyira megalázottan, mint akkor, amikor benyitott a szobába egy számomra teljesen ismeretlen férfi, én pedig ott várakoztam meztelenül, négykézláb a földön. Úrnőmmel köszöntötték egymást, a vendég pedig hamarosan le is vetkőzött. Először csak a lábát kellett megcsókolnom, de Úrnőm igen gyorsan a tárgyra tért, és megparancsolta, hogy vegyem a számba a vendég farkát.
A férfinak nagy és erőteljes farka volt, én pedig próbáltam a legjobb tudásom szerint kényeztetni, nehogy szégyent hozzak az én Úrnőmre.
– „Jól teszi a dolgát az én szánalmas szolgám?” – hallottam Úrnőm kérdését.
– „Nagyon-nagyon jól, jobban szopja, mint egy nő...”
– „Nem is csoda, hetek óta egy műfaszt kell szopnia, úgy gyakorolt a mai napra” – mesélte szinte nevetve az Úrnőm.
Éreztem, hogy szégyenemben mennyire ég az arcom, mennyire megaláz ez a helyzet, de Úrnőm tudta még fokozni is.
– „Fordulj meg és hajolj le!” – utasította a férfit – „te pedig szolga, szépen nyald tisztára a seggét!”
Gondolkodás nélkül szót fogadtam, és pillanatokon belül már a férfi seggében volt a nyelvem. Soha nem tettem még ilyet, nem is gondoltam, hogy egyszer megteszem... De én mindig, minden körülmények engedelmeskedem Úrnőm parancsainak. Ezután egy időre még visszakerült a számba a férfi nagy és lüktető farka, egészen addig, amíg Úrnőm be nem parancsolt a ketrecembe.
Kicsi ketrecem van, négykézláb éppen beleférek, alig tudok benne megmozdulni. Sietve bemásztam a ketrecbe, a férfi pedig elégedetten állapította meg, mennyire kitűnően be vagyok idomítva...
– „Vajon befér a farkad a ketrec rácsai között?” – kérdezte érdeklődve Úrnőm a férfit.
– „Talán éppen... megpróbálhatjuk...”.
Újabb szint a megalázásomban, ahogyan ketrecbe zárva szopom egy számomra teljesen ismeretlen férfi farkát.
Úrnőm ezután magához hívta a férfit, leültette a kanapéra és beleült a farkába. Én csak a ketrecből figyelhettem, ahogyan izgatottan közösülnek.
– „Lábhoz, kutya!” – hallottam egy idő után a határozott, de nem bántó parancsot. Hallottam Úrnőm hangján, hogy nagyon élvezi ezt a mai játékot.
– „Gyerünk, nyald a golyóit közben!”
Kimásztam a ketrecemből, próbáltam hozzájuk odaférni a fejemmel, miközben ők csak folytatták a dugást, majd engedelmesen nyalogatni, szopogatni kezdtem a vendég himbálózó heréit.
Végezetül Úrnőm elégedetten felállt a vendég duzzadó farkáról, hiszen az is természetes, hogy egy férfi a szolga szájába kell, hogy élvezzen, a szolgának kell utolsó cseppig mindent lenyelnie... Hiszen a szolga csak egy játékszer, egy használati tárgy, aki csak azért van, hogy Úrnő mindig jól érezze magát, mindig élvezzen, minden öröme meglegyen...
Hozzászólások (1)