Szonja Úrnő,(és az ő pincsi-) kéje

Szonja Úrnő,( és az ő pincsi-)kéje

1.rész


1. nap




Péntek este van..
Megszólal a telefonom; egy üzenetet kaptam: „Reggel 5-re itt vagy és elszórod a havat az utcán és az udvarban! A lapát a garázsajtó mellett van.” Izgatottan veszem tudomásul Istennőm első parancsát.
Kissé váratlanul ért, azt hittem, hogy többet pihenhetek, hiszen elég fárasztó hét áll mögöttem, de sem egy percig, sem egy gondolat erejéig nem bánkódom, mert egy Álom, a Világ 8. csodája vár rám egy Úrnő képében. Úgyhogy gyorsan el is végzem még az enapi teendőim és próbálok egy kicsit pihenni, de természetesen az izgatottságtól képtelen vagyok elaludni.Egymást követik a gondolatok és a képek a fejemben.. Már lehet két óra; – de lassan telik az idő – és még csak a plafont vagy épp a kinti hóesést bámulom, mígnem egyszer csak Szonja csíkos zoknijára nem téved a szemem;- ez jól eső érzéssel tölt el és ezzel a képpel a szemem előtt el is alszom.
Megcsörren az ébresztő: negyed négy van!!
Szinte kiugrok az ágyból; ilyen frissnek már hónapok óta nem éreztem magam. Gyorsan elkészülök és iszom egy kávét, majd négy előtt pár perccel elindulok. Kint elég csípős idő van és tiszta fehér minden – talán ez is egy jel, hisz évek óta nem volt ilyen fehér január, – de rövidesen tudatosul bennem, hogy autóval lehetetlenség lesz lejutnom innen ezért gyors léptekkel nekiindulok az útnak és közben hívok egy taxit ,hogy el ne késsek. Szerencsém van ,5 perc múlva fel is vesz. Bediktálom a címet és elindulunk…
… 40 perccel később az utca elején izgatottan szállok ki és elindulok életem első szolgai ösvényén, hogy remélhetőleg bebocsátást nyerjek egy Úrnő birodalmába.
Megérkezem Fenséges Istennőm házához és halkan nyitom a kaput, hogy még csak véletlenül se zavarjam meg az álmát. A megjelölt helyen megtalálom a lapátot és gyorsan nekilátok a feladatnak, hiszen nem tudom mennyi időm van, míg Úrnőm fel nem ébred. Kint kezdem az utcán. A vártnál több hó van, de igyekszem... Hat óra felé végzek a lapátolással ekkor egy kisebb dobozra leszek figyelmes a nevemmel az ajtó előtt, amit eddig a hótól nem vettem észre. Izgalommal, vegyes félelemmel nyitom ki.
Egy levél és egy kis tasak van benne. Kibontom a levelet és olvasni kezdem:
„Ha végeztél a lapátolással, akkor hátramész a hátsó ajtóhoz ott kinyitod a tasakot és értelemszerűen használod őket, majd ha végeztél letérdelsz az ajtó előtt – nem ülsz!!! – és vársz Rám! A szabályokat már tudod, ahhoz tartsd magad! Ha esetleg megijedtél ez az utolsó lehetőség, hogy önszántadból távozz!! Ha maradsz, akkor csak az Én engedélyemmel távozhatsz legközelebb!
"Szonja"
Gondolkodás nélkül elindulok hátra a ház hátsó bejáratához. Mikor odaérkezem, szinte remegve tépem ki a tasakot, amibe egy bilincs, egy szemmaszk, egy füldugó és legnagyobb meglepetésemre egy erényöv van. Itt 20, vagy talán 10 másodpercre meginogtam, hogy ajjaj, de gyorsan elkezdtem Úrnőm utasításai szerint eljárni. Kicsit nehezen, de az erényövvel is sikerrel jártam majd a füldugó és a szemmaszk is a helyére került. Végül letérdeltem, és a hátam mögött összebilincseltem a kezeimet és várni kezdetem….
Vártam…..
Vártam…..
Vártam…..
Nem tudom mennyi idő telhetett el, de már kellően kezdtem fázni, mikor egy finom simítást éreztem az arcomon majd ugyanabban a pillanatban két óriási pofont kaptam. Éreztem, hogy valaki hozzáér az erényövemhez a lábaival. Remélhettem csak ,hogy az én szexy Istennőm tüntetett ki ilyen keggyel. De aztán nem történt semmi. És én újra csak vártam….
És vártam…..
És vártam…..
Közben kezdtem elbizonytalanodni, hogy mire is vállalkoztam én,- de hát visszaút már nem volt ,ezt világossá tette az reggeli levél.
És én csak vártam….
És vártam…. – közben a hideg teljesen átjárt már, de tehetetlen voltam. Valójában, mindennek ellenére nem bántam, hiszen Istennőmnek való megfelelés volt a célom és tudtam hogy ez egy próba,.( illetve csak reméltem.)
És vártam…. – egyre csak azt bizonygattam magamban, hogy ez Szonja óhaja és nekem az Ő elvárásainak kell megfelelnem.
És csak vártam….
És én csak türelemmel vártam…..
Egy örökkévalóságnak tűnő idő telt el, mikor újra egy kéz érintését éreztem magamon és ez melegséggel és megnyugvással töltött el. Ekkor éreztem, hogy valaki hátulról egy nagyot taszít rajtam. Majdnem orra estem és elkezdett maga után húzni. Én próbáltam felállni, de Ő egy határozott mozdulattal visszanyomott. Ekkor kivette a füldugót és meghallottam Istennőm csodálatosan lágy és kellemes hangját, ahogy határozottan közölte:
Ki mondta, hogy fölállhatsz?! Térden jössz utánam értetted?! – mondta.
Igenis Domina Szonja! –válaszoltam azonnal.
Elkezdett húzni maga után, de ez elég nehéz volt hisz már teljesen át voltam fagyva és a lábaim is el voltak zsibbadva. Amikor viszont kicsit lassítottam, Ő ellentmondást nem tűrően rántott egyet rajtam.
Egy rövid, de számomra nehézkes séta után megálltunk ekkor,s Istennőm rámparancsolt:
Vedd le a kabátod, a pulóvered, és a cipőd!!
Én azonnal teljesítettem az utasítását ,majd utána újra térdre ereszkedtem. Ekkor egy hideg láncot éreztem magamon a nyakam körül.
Ezt, ha Velem vagy állandóan viselned kell, és csak Én vehetem le rólad, és persze csak Én rakhatom vissza is!! – közölte.
Pár pillanattal később négykézlábra parancsolt és az előbb felcsatolt pórázon vezetett maga után. Kezdtem kissé átmelegedni ,ám ekkor hirtelen egy finom, kellemes illat kezdte ingerelni az orrom és rájöttem, hogy ez Istennőm utánozhatatlan, és semmi máshoz nem fogható illata. Egy nagy rántást éreztem. Fenséges Úrnőm térdre rántott és pár pillanat múlva jött a kérdés hogy:
Nem gondolod, hogy illendően kellene köszöntened Fenséges Dominádat?
Pár tétova mozdulatom után két nagy pofon kíséretében erélyesen megkérdezte:
Meddig várjak?
Igenis Únőm! – válaszoltam azonnal.
Abban pillanatban négykézlábra ereszkedtem és próbáltam megtalálni Istennőm lábait – ;ami elég nehéz volt eltakart szemmel; – hogy Őfenségének kijáró alázatos és illedelmes lábcsókkal köszönthessem. Miután sikerült megtalálnom őket – az illatának segítségével – hosszú és szenvedélyes csókokkal halmoztam el bársonyos bőrű lábfejeit. (Azon kicsit meglepődtem, hogy reggel mezítláb volt, de aztán eszembe jutott, hogy említette egy beszélgetésünk alkalmával hogy padlófűtése van ) Véletlenül hozzáértem a bokájához is , ott egy láncot éreztem az arcomon. Istennőm is felfigyelhetett erre, mert gonosz hangon megjegyezte:
Érezted? Ott lóg a szabadulásod kulcsa ,kis talpnyalóm – és nevetett.
Pár perc után megunta és elrúgott magától,majd a pórázon rántva egyet odavetette:
Elég volt! Van ma még egy csomó dolgunk!
Elindult és szorosan mögötte maradva próbáltam követni, persze, csak ha egy kicsit lemaradtam a nyakam bánta. Egy lépcsőn mentünk föl ahol megállított és levette a szememről a maszkot ekkor teljes életnagyságban megpillantottam Istennőmet.Azonnal rám parancsolt:
Fejet le!
Én szomorúan, de engedelmeskedtem.
Akkor kezdjük a napot! Először megmutatom a fürdőt és a konyhát! Csinálsz nekem egy meleg frissítő fürdőt, majd ezután elkészíted a kávém és a konyhába fogsz várni a kávémmal a kezedben! A fürdőben jól jegyezz meg mindent, hogy mi hol van, mert legközelebb oda már csak a maszkoddal léphetsz be, amíg mást nem mondok. Érthető voltam??
Igen, Úrnőm! – felelem gyorsan.
Akkor lódulj, te féreg!
Szonja megmutatta a fürdőt és a konyhát, és hogy mit hol találok.
Akkor most takarodj a fürdőbe és készítsd, el a vizemet ,10 perc múlva ott vagyok, de ajánlom, hogy addigra te már a konyhába légy !! És közben mosogass is el!!Annyi időre felállhatsz, míg fő a kávém! Világos csicska?!
Igenis, Fenség! – válaszolom és már sietek is a fürdőbe.
Ott gyorsan megnyitom a kád felett lévő csapot, és szemügyre veszem a tusfürdőket és a fürdősókat. Kiválasztok egy finom rózsa és cseresznyevirág illatú tusfürdőt és kellemes, nyugtató sót teszek a vízbe, majd ellenőrzöm, hogy kellő meleg e a víz ,majd sietve elhagyom a helységet és a konyhában folytatom tovább a feladataimat. Nekiállok a kávé elkészítésének, és miközben az fő gyorsan elmosogatok.A kávé levétele után a tányérokat és a poharakat eltörlöm ,és megkeresem helyüket a polcokon. Mikor ezzel is végeztem kitöltöm a kávét , egy tálcára helyezem és az ajtóval szembe lévő szék mellett letérdelek és várok…..
Pár perc múlva belép Szonja, és leül az egyik székre:
Lábhoz! Kérem a kávém! Hogy csináltad? – kérdezi.
Egy cukorral és kis tejjel, Istennőm! – felelem.
Na, látom figyeltél Rám! Bár úgyis ez a dolgod! Akkor most masszírozd meg a lábaim, de finoman! – utasít.
Azonnal, Fenség! – válaszolom.
Miközben masszírozom a csodálatosan puha és ellenállhatatlanul gyönyörű Istennői lábakat ,sikerül végre egy-egy apró pillantást vetnem Fenséges Úrnőmre.Hosszú,vörös haj öleli körbe a világon semmihez sem fogható ragyogóan sugárzó zöld szempárt .Orra finom,ívelt,ajkai dúsak.Rajzolni sem lehetne ennél tökéletesebb, és szebb arcot! Tekintetének pillantása is már a fensőbbrendűségéről árulkodik. Ahogy a kávét kortyolgatja már abból árad a Tökéletesség ,az Elegancia.
Akkor egy-két dolgot még most tisztázzunk! – közli természetesen.
te, a mai naptól kizárólag az Én tulajdonom vagy. Én rendelkezem veled. Elsőként most szépen idehozod a személyes dolgaid: személyi igazolvány, telefon, kulcsok, bankkártyák meg ilyenek,.. Mindent, Azonnal!!! – utasít és a nyomaték kedvéért farba rúg.
Sietve megyek a dolgaimért előveszem őket a kabátom zsebéből, és máris rohanok vissza Istennőmhöz. Közben persze átfut az agyamon, hogy biztos ez kell- e nekem, de már az első pillanat óta Szonja rabjává váltam és tudom, nincs visszaút.. Mikor visszaérek a dolgaimmal Szonja további masszírozást parancsol.
Lábhoz, és folytasd a dolgod! Előtte add ide a holmid!! – kapom a parancsot.
Helyes,- ezekre többé nem lesz szükséged. Kapsz majd egy olcsó kis telefont, amit havonta feltöltök neked pár ezer forinttal, de mást nem hívhatsz csakis Engem!! Ha esetleg mást valakit szeretnél, arra engedélyt kérsz Tőlem! A kártyáidat, és persze a pénzed is Én kezelem. Kapsz majd zsebpénzt ,meg a háztartásomra valót,- elvégre eztán ez is a te dolgod lesz. A lakásodról később döntök. Ezentúl a saját magad által rendelkezett idő az a munkaidőd lesz, persze a munkanapokról és szabadságodról is Én döntök. De ezeket meg még a többit délután írásba foglaljuk – közli, mintha misem lenne természetesebb, mint az eddigi életem teljes feladása.
Lassan el kell mennünk a boltba bevásárolni, mert pár barát jön át ebédre és úgy döntöttem, hogy te fogsz főzni. Remélem, örülsz? – kérdezi megvető nevetéssel.
Ahogy parancsolja – felelem.
Mondjuk, úgy sincs más választásod – közli teljes természetességgel.
Utána elmegyünk táncolni, addig te kitakarítasz ,letörölgetsz ,felporszívózol, felmosol .Van pár ruha is,amiket ki kell mosni és olyan is,amit ki kell vasalni, azt megcsinálod! Más egyéb most nem jut eszembe – közli.
Értettem – válaszolom.
Elég lesz, most te is ihatsz, biztos átfáztál kint.. Kapsz finom meleget.. – lök el magától miután megitta a kávéját.
Négykézláb! –utasít.
Indulás a fürdőbe!!- hallom parancsát, miután csodás testével elfoglalta a megillető helyét a hátamon.
Késlekedés nélkül elindulok a fürdő irányába ,közben Istennőm az egyik polcról egy pálcát kapván le ,út közben azzal ösztönöz gyorsaságra. Mikor beérünk a fürdőbe Istennőm egy kutyatálka felé irányít, amiben, mint kiderült a házi kedvencének,Kleo cicának szánt víz van:
Igyál, biztosan szomjas vagy! – mondja ,miközben néhány pálcával kísért ütés következtében feláll.
Azt mondtam, igyá!l – rivall rám, mikor látja, hogy tanácstalan vagyok.
Hogy parancsának nyomatékot adjon, az egyik lábát a fejemre helyezi.Az ellenállasomat leküzdve sűrű suhintások közepette belenyomja a fejem a tálba, így nincs más választásom, mint szürcsölve elkezdek inni.
Jobb, ha hozzászoksz, mert ezentúl te fogod elfogyasztani mindig,ha a macskám meghagyja!! Semmi sem veszhet kárba, elvégre válság van spórolni kell! – tudatja hangos, megalázó nevetés kíséretében.
Mikor elfogyasztottam,Úrnőm leellenőrizte majd szárazra nyalatta velem a tálat. Utána egy fogkefét dobott elém a földre:
Moss fogat, de előbb tedd rendbe a fürdőt,talpnyaló!! – utasít.
Igenis, Fenség – válaszolom.
Utána az előszobába mész ,és ott találod a lépcső előtt a fekete csizmám, fényesítsd ki. De ha jót akarsz magadnak, akkor olyan ragyogó legyen, hogy az arcomat láthassam benne. 15 perced van – kapom az újabb utasítást.
Értettem, Istennőm – válaszolom.