Szolgálat egy domináns párnál. 2.rész

-elnézést kérek, hogy megemlítem, de szeretném, ha jobban elfenekelnének, mert ez nem igazán volt hatásos tisztelt Uram és Úrnőm.

Az Úrnő kissé meglepődött, de az Úr mosolygott és megszólalt:

-szedjél ki a hátizsákodból erősebb verőeszközöket, ne félj most jobban kikapsz

Elővettem a cirkuszi pálcámat és egy fehér speciális rugalmas műanyag pálcát. Mindkettő mély nyomokat, kék csíkokat szokott okozni, igazából ritka erős, kegyetlen verőeszközök voltak. Gondolkodtam is azon, nem-e lesz túl erős ezekkel a verés így elsőre, de aztán arra gondoltam, legalább rendesen fájni fog a seggem az út során. Visszatértem bokafogásba és vártam a verést. Az Úrnő szólalt meg:

-állj inkább négykézlábbra, felülről nagyobbat tudok ütni. Úgy is tettem. Az Úrnő kezében a cirkuszi pálca volt, az Úr kezében pedig a fehér pálca. Az Úr kezdte, szépen süvített a levegőben a pálca, már ebből tudtam, hogy erős ütés lesz és az is volt. Na ennek már megörültem, mert fájt rendesen és máris éreztem ahogy nyomában egy hurka alakul ki a fenekemen. Sokat nem tudtam gondolkodni, mert ekkor az Úrnőtől kaptam, szintén rendeset a hajlékony, szupererős cirkuszi pálcával és ebben az esetben sem volt kétség a lila hurka. Szintén huszönöt ütést kaptam külön külön, a végén már nagyon kellett uralkodjak magamon, hogy ne sziszegjek, vagy kiabáljak.

-na tetszett szolga? -kérdezte a Dominám

-nagyon tetszett Úrnőm, köszönöm. Ekkor az Úr megkérdezte: -mit csinálsz Klári? Ennyi nem elég neki, hallottad az előbb, szereti, ha el van verve rendesen. Gyere verjük tovább, nehogy hiányérzete legyen! Adjunk még huszonötöt, csak most én leszek a cirkuszi pálcával és te ezzel a fehérrel. 

Bár szívem szerint beértem volna ezzel a veréssel, mégis tetszett az Úr hozzáállása. Végülis nem árt egy találkozó elején kékre vert szolga seggel kezdeni a munkát. A második ötven ütés nagyon kemény volt, az Úr sokkal nagyobbakat tudott ütni a cirkuszi pálcával, mint a felesége, ezért főleg a bal farpofám mindenütt dagadt és hurkás lett. Ennek viszont egy kicsit örültem, mert általában balról szoktam kapni a veréseket és ezért a jobb farpofám sokkal inkább hurkásodik, én meg szeretem, ha arányosan mindkét fenekem sajog. Abban meg biztos voltam, hogy a jobb félgömb is kap még elég verést a következő napokban. Persze ezt az ötvenet már nem bírtam ki olyan keményen, volt, hogy sikítottam, elkaptam a fenekemet, de mindig megvárták, hogy visszatérjek az eredeti pozicíóba és csak utána vertek tovább

Miután megkaptam az adagomat az Úrnő megparancsolta, hogy vessem le a felsőmet, húzzam le a nadrágomat térdig és álljak terpeszbe, tarkóra kulcsolt kézzel. Úgy is tettem. Mindketten megcsodálták, megpaskolták a csíkosra, hurkásra, liláravert fenekemet, megdicsérték a verőeszközeim minőségét, amit megköszöntem. Ezután az Úrnő kihozott egy dobozt és letette maga mellé az asztalra. Teli volt fémcsipeszekkel. Nem a legerősebb függönycsipeszek voltak, de azért ezeknek is volt fogazatuk.

-telerakom a pöcsödet csípeszekkel, hogy az út során ne csak a segged fájjon szolga! -mondta az Úrnő

-köszönöm szépen Úrnő! -válaszoltam, ahogy kell

Körülbelül húsz csípeszt helyezett fel az Úrnő a farkamra, golyóimra, majd rámparancsolt:

-hajolj előre!

Előrehajoltam és megtámaszkodtam a kezeimen. Ekkor csípeszeket kezdett rakni a gát tájékára egészen a fenéklyukamig. Az egész farkam, a heréim és a gátam égett az erős fémcsípeszektől, a fenekem pedig a hurkás csíkoktól.

-így maradsz! -hallottam a következő parancsot, sejtettem mi következik. Nem is csalódtam, az Úrnő megjelent egy sikosítóval és egy közepesnél kissé nagyobb dildóval, amelynek olyan volt a kiképzése alul, hogy ne essen ki a fenékből. Ezt szépen óvatosan fel is helyezte, feszített, de tűrhetően.

-állj ismét tarkóra tett kézzel -jött a következő parancs.

Felálltam, a mozgásomtól benyilaltak a csipeszek. Az Úrnő a melleimre is tett pár csípeszt, majd a hónamaljára, a felkarom hátsó részére és az oldalamra sorban. Ezután ki kellett nyújtsam a nyelvem és arra is rakott egyet.

-öltözz fel és menjünk! -kaptam a következő parancsot

Óvatosan felvettem a melegítőfelsőmet, felhúztam a nadrágot, a szijammal rögzítettem, visszapakoltam a verőeszközeimet a hátizsákomba és felvettem a hátamra. Négykézláb mentem elől, az Úr fogta a nyakörvemet. Az első emeletről kellett lemennünk a lépcsőn. Hallatszottak a bilincsim zörgései és a feltett csípeszek koccanásai. Nagyon fájdalmas volt így menni, a csipeszek húzták a bőrömet a farkamnál, a gátnál, a hónamalján, az oldalamon és a melleimen, a dildó meg elég nagy volt, hogy az is feszüljön minden mozdulatra.

Folytatása következik