Térdre, most. Ne szólj, csak nézz rám,
A vágyad a kezemben reszket, mint lánc.
Megfogom az állad, érzem, hogy remeg,
A szemed könyörög, de tudod, mit jelent.
A bőröm parancs, a hangom parázs,
Egyetlen szó, és tiéd a varázs.
Megforgatlak lassan, kezem rád simul,
Majd csattan a tenyerem — mélyen, vadul.
Feneked ég, de nem könyörögsz még,
Minden ütés után több leszel, nem elég.
A tested nyelv, amit értek vakon,
És minden mozdulatod nekem vallom.
Én döntöm el, mikor ér véget az éj,
Mikor kaphatsz csókot, mikor nem, csak a kéj.
A vágyad az én kezemben rab,
És csak akkor szabadulsz — ha én akarom. 🔥
Hozzászólások (0)