Ahogy a nagylábujját ízlelgettem, az elégedettség, amit a mesterből kiváltottam, szinte tapintható volt. A zene továbbra is lüktetett körülöttünk, ám számomra megszűnt a világ, csak a mester és a lábának illata, érintése maradt. A számban tartottam a lábát, és éreztem, ahogyan a mester mosollyal nyugtázza tevékenységemet.
Ez a mai este különleges. Olyan szolgára leltem, aki igazán értékeli azt, amit én adni tudok. Miközben újra meg újra ajkaimhoz húzta a lábát.
Én, mint hűséges szolga, folytattam a megkezdett kényeztetést, nem törődve mások jelenlétével. A mester és a lábai imádata töltötte ki a gondolataimat.
Egyszer csak felpattant és megfogott.
Szorosan követtem, és amikor a bárpulthoz értünk, megállt és rám nézett. „Térdelj le” – parancsolta határozottan. Én azonnal engedelmeskedtem, a földre ereszkedtem előtte.
Ahogy a földön térdeltem, a mester lassan a lábát az arcomhoz emelte, és finoman elkezdte taposni egyre-egyre mélyebre, s mikor már a földön feküdtem, úgy taposta szét az arcom, mintha csak egy apró bogár lennék… Néha persze megállt, felemelte a csodálatos talpát, mosolygott és minden alkalommal egyre erősebben és erősebben taposott.
Ahogy a mester tovább élvezte a pillanatot, eszébe jutott, hogy talán éhes lehetek. Intett a pultosnak, és kikért egy banánt. Itt az ideje, hogy egy kis energiához juss– mondta, miközben a kezében tartotta a gyümölcsöt.
Előbb lassan lehajolt, majd a banánt a fejemre helyezte, és határozott mozdulattal széttaposta a sarkával. Csak mosolygott, miközben tekintetével jelezte, mit vár tőlem. Nem haboztam; engedelmesen lenyaltam a banánt a talpáról, mesterem elégedettségére.
Ezután újra intett a pultosnak, és kért egy extra sajtos hamburgert. Ez a kedvencem– szólalt meg vidáman, majd ugyanúgy széttaposta a fejemen, mint előzőleg a banánt. A hamburger ízei keveredtek, amint lenyalhattam a mester talpáról, miközben ő csak elégedetten figyelt.
Nagyszerűen csinálod– mondta elégedetten, és éreztem, hogy minden egyes nyalással egyre boldogabbá teszem.
folyt kov..
Hozzászólások (0)