Szolgálat egy domináns párnál. 1.rész

Előzetes egyeztetés alapján pénteken délben jelentkeztem egy középkorú domináns párnál. Megbeszéltük, hogy a városi lakásukban átöltözök takarító-rabszolga ruhába, majd kivisznek az erdei házukba, ahol három napig dolgoztatni, csicskáztatni, verni fognak. Izgatottan nyomtam meg a csengőt. Egy kedves, ötvenen túl levő hölgy nyitott ajtót.

-gyere be –mondta

Illedelmesen köszöntem és bementem a lakásba.

-vetkőzz le, hadd nézzünk meg, hallottam a következő parancsot. Erre előjött a férje is, szintén ötven felett lehetett ő is.

Levetkőztem meztelenre.

-fordulj lassan körbe -mondta a hölgy

Többször körbefordultam, a hölgy mosolygott, majd odajött és megfogta a farkamat, meghúzta egy párszor, megmarkolászta a golyóimat és rácsapott a fenekemre.

-szép szolga vagy-mondta

-köszönöm szépen -válaszoltam.

Ezután az Úrnő bement a szobába és kihozott néhány cuccot. Elővett több tüskés erényövet és a farkamat méregetve nézte melyik lesz jó, majd az egyiket felpróbálta és megállapította, hogy az megfelelő. Ezután elővett több bőr herezacskót, amikben belül szintén tüskék voltak és abból is felpróbált egyet. Fel is szisszentem, amikor a herémiet megszúrták a tüskék. Ezután két különböző tüskés bugyit csatolt rám, az elsőnek csak elől voltak tüskéi, a másodiknak elől, hátul és alul is, összesen több száz szög szúrt egyszerre meg, amikor rámszíjazta. Mivel ezeket is megfelelőnek találta, a kiválasztott eszközöket egy zacskóba tette.

Vedd fel a takarítóruháidat, bilincseket és vedd elő a lovaglópálcádat, amit hoztál az első veréshez-érkezett a következő parancs

A hátizsákomhoz mentem, kivettem a szakadt, mocskos, foltos, fenekénél rojtos rabszolga-takarító nadrágomat és felhúztam. Amint felvettem, máris felállt a farkam, annyira szeretek ebben lenni, szenvedni, dolgozni. Annyira megalázóan néz ki, ami egy olyan szolgának mint én már izgató. Utána felvettem a szintén viseltes felsőmet, majd feltettem a bilincseket, nyakörvet és átadtam a lovaglópálcát az Úrnőmnek. Ő odajött hozzám és egy elég nagyot ráhúzott a farkamra.

-ki engedte meg, hogy felállítsd?

-elnézést Úrnő-mondtam, csak a rabszolgaruhám felizgat.

-hát borzalmasan nézel ki benne -állapította meg.

-na bokafogás! Előrehajoltam és vártam az első ütést. Erre odajött az Úr is és megkérdezte: nincs még egy lovaglópálcád?

-de van Uram, azzal felegyenesettem, odamentem a hátizsákomhoz és kivettem a másik lovaglópálcát is. Ez hosszabb volt és rugalmasabb. Az Úr kezébe adtam.

-akkor ketten verünk el –modta

-köszönöm szépen, válaszoltam. Igazából ezt a verést én kértem még amikor megbeszéltük a találkozást. Azt szeretem, ha minél hamarabb legalább vörösre vagyok fenekelve, az beindít és könnyebben rá tudok hangolódni a szolgaságra. Azzal ismét felvettem a bokafogás pozicíót. Az Úrnő balról, az Úr jobbról vert. Mindketten eléggé közepeseket ütöttek, éreztem, hogy bemelegedek, de nem fájt eléggé a fenekem. Huszonötöt kaptam fejenkét, tehát összesen ötvenet, ám eléggé csalódott voltam. Tudtam, hogy autóval fogunk kimenni a vidéki házhoz (a megbeszéltek szerint én a csomagtartóban összebilincselve) és azt szerettem volna, ha az úton sajog a fenekem, márpedig tudtam, ezt a kis verést negyed óra múlva már nem fogom érezni. Ezért a következőt mondtam:

-elnézést kérek, hogy megemlítem, de szeretném, ha jobban elfenekelnének, mert ez nem igazán volt hatásos tisztelt Uram és Úrnőm.

Folytatása következik