Új élet 9. rész

Egy hónap telt el, mióta szolgája lettem feleségemnek. Ez alatt az egy hónap alatt teljesen megváltozott az életem. Mindenben kiszolgálom, megaláz, mindent úgy csinálok, ahogy neki jó. Már nem kérdőjelezem meg, hogy mit miért kell csinálnom. Ez a dolgom, ezt csinálom. Sokkal egyszerűbb. Büntetést is jóval kevesebbet kapok. A korábbi verések közül pár soha nem fog elmúlni. Az ostor elég mély sebeket hagyott. A munkahelyemen már nem okoz kellemetlenséget, hogy nyakörvben vagyok. A többieket sem érdekli túlzottan, elfogadták, hogy nekem ez tetszik. Tomival nem nagyon beszélünk. Volt még pár alkalom, amikor Úrnőmnek képet küldött rólam, de egyébként semmi kommunikáció nincs. Az elmúlt 1 hónapban Úrnőm sokszor találkozott Zoltán Gazdával. Hetente több éjszaka is itt van. Van amikor végig kell néznem ahogy szexelnek. Nagyon nehezemre esik. Azért mert ilyen életformát szerettem volna, attól még szeretem Úrnőmet, és nem jó azt nézni, hogy más dugja meg. Pontosan tudja, hogy nekem ez fáj, ezért csinálja. Mióta a szolgája lettem, egyszer sem szexeltünk. Sokszor kinyaltam, de nem dugtunk. Az elmúlt egy hónapban nem élveztem el. 3-szor használt azóta Béla Gazda, de egyszer sem engedte, hogy elélvezzek. Valamivel kevesebb fájdalmat kell átélnem, de továbbra is teljes a megalázásom. Az életben, és a szexben is.

Egyik csütörtök délelőtt Úrnőm szólt, hogy takarítsak ki, mert vendég jön, ne legyen koszos a lakás. Tudtam, hogy megint Zoltán Gazda fog hozzánk jönni, és megint jó pofát kell vágnom ahhoz, hogy előttem dugja meg a feleségemet. Elhesegettem a gondolatot, és elkezdtem takarítani. Délután, pont végeztem, mikor csöngettek az ajtón. Odamásztam az ajtóhoz, és kinyitottam. Majd azzal a lendülettel be is csaptam. Tomi és a felesége Andi állt az ajtó előtt. Én pedig erényövben, nyakörvben és combfixben nyitottam ajtót nekik. A szerződés értelmében más nem lehet rajtam, ha otthon vagyok, még akkor sem, ha ajtót nyitok valakinek.

- Így kell fogadnod a vendégeket Ádám? -kérdezte Tomi az ajtón keresztül.

Igaza volt, baj lenne belőle, ha ezt megtudná Úrnőm! Tomi igazából már úgyis látott így engem többször. Kinyitottam az ajtót.

- Elnézést, csak annyira meglepődtem, hogy titeket látlak az ajtóban. - mondtam.

Betessékeltem őket és becsuktam az ajtót. Befelé jövet Andi nagyon megnézett, ő még nem látott engem így. Biztos vörös volt az arcom a szégyentől. Nem is Tomi miatt, inkább Andi előtt. Újabb ember aki így lát.

- Sziasztok! - köszöntötte őket Úrnőm. - Akkor jól hallottam, hogy csengettek.

- Igen, Ádám szívélyesen beengedett minket. - válaszolta Tomi.

Hálás voltam, hogy nem szólt a kis bakimról, mert nem szerettem volna büntetést kapni érte.

- Helyes, tudja, hogy mi a dolga. - mondta Úrnőm.

Puszit adott mind a kettőjük arcára. Én elkértem Andi táskáját, és felakasztottam a fogasra.

- Hogy üdvözli egy jó szolga a vendégeket? - kérdezte Úrnőm felvont szemöldökkel.

Letérdeltem, odamásztam Andi elé, és megcsókoltam mind a két cipőjét. Majd oda fordultam Tomihoz és az ő cipőjére is adtam 1-1 csókot. Segítettem levenni a cipőket, és az ajtó mellé raktam őket.

- Menjünk be a nappaliba. Amíg beszélgetünk, te nyald a talpam kiskutyám.

Leültek a kanapéra, én pedig elkezdtem nyalni Úrnőm lábujját. Annyira megalázó volt az egész. Tomit a munkahelyen ismertem meg évekkel ezelőtt, és jó barátok lettünk. Egész addig, amíg Úrnőm el nem mondta Tomi feleségének, hogy milyen viszony van köztünk. Természetesen ezt Tominak is elmondta a felesége. Azóta kerül engem. Illetve nem teljesen, néha képeket küld Úrnőmnek rólam. Ezeket Úrnőm kéri Tomitól, aki azért ment bele, hogy nekem ne legyen még rosszabb.

- A barátod és Andi azért jöttek, hogy megbeszéljünk néhány dolgot. Hétvégére kölcsön adlak nekik, őket fogod szolgálni.

- Micsoda??? - kérdeztem leesett állal. Az egy dolog, hogy ismeretlen embereket kell szolgálnom, de hogy a barátomat. Na az már sok. - Nem, erre nem vagyok hajlandó. Teljesen elvetted már az életemet, de az egyetlen barátomat nem vagyok hajlandó elveszíteni.

- Engedtem, hogy megszólalj köcsög? - kérdezte Úrnőm.

Azonnal kaptam egy hatalmas pofont. Feborultam a földön. Úrnőm felállt, és kétszer hasba rúgott.

- Azt hittem, már megtanultad, hogy akkor szólalsz meg, amikor én megengedem.

A hajamnál fogva felemelte a fejemet, arcon köpött, majd visszanyomta a fejemet a lábához.

— Nyald tovább!

Kinyújtottan a nyelvem, és folytattam a talpnyalást.

- Mint mondtam, kölcsön foglak adni a barátodnak és Andinak a hétvégére. És te azt fogod csinálni, amit parancsolnak. Nincs semmi megkötés, nincs semmi ami tabu. Se a fájdalom, se a maradandó nyomok. Bármit tehetnek veled.

Esdeklően néztem Tomira.

-Tomi kérlek ne.

- Szerintem nem engedte meg senki, hogy megszólalj.

Előre hajolt, kivette a pórázt Úrnőm kezéből, odahúzta a fejemet a lábához, és rám parancsolt, hogy szopjam a lábujjait. Kelletlenül, de nyaltam.

- Régóta szeretnénk Andival egy házi szolgát, eddig nőben gondolkodtunk, de amikor megtudtuk, hogy te is csicska lettél, úgy gondoltuk, kipróbálnánk téged. Szerencsére Erika nyitott volt rá. A képeket is azért kellett küldenem, hogy lássam, hogy milyen szolga lelkű vagy. Soha nem gondoltam volna, hogy te leszel az első köcsög akit használni fogunk. És látod, mégis.

Széles mosoly terült el az arcán. Ő is a hajamnál fogva felemelte a fejemet, adott egy pofont, és arcon köpött. Majd odafordított Andihoz, aki szintén felpofozott, és leköpött.

- Mi megbeszéljük, a részleteket, te addig odamész az ajtóhoz és tisztára nyalod Tamás Gazda és Andrea Úrnő cipőinek a talpàt. Ha nem lesz elég tiszta, ostorral fogsz kapni a hátadra. Azt hiszem pontosan tudod, hogy az mivel jár…

- Igenis Úrnőm.- egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Tudtam, hogy ezzel vége a barátságunknak, és a szüleimen kívül már senki nem maradt, aki nem egy alázandó kutyaként néz rám.

Az ajtóhoz másztam, felvettem Tomi cipőjét, megfordítottam, és elkezdtem nyalni a talpát. Még soha nem nyaltam cipőtalpat. Sercegett a kosz a nyelvem alatt. Undorító, és megalázó volt. Tamás Gazda (mostantól így kell hívnom őt), Andrea Úrnő és Úrnőm egy ideig nézték, és élvezkedtek a megalázottságomon. Majd elfordultak, és elkezdtek beszélgetni. Amíg én egymás után nyaltam a cipők talpát, átbeszélték, hogy mire akarnak használni, mennyi ideig lehetek náluk. Úrnőm elmondta, hogy mennyire használható vagyok, és többször is kihangsúlyozta, hogy arra használnak amire akarnak. Egy órát beszélgettek, Úrnőm mesélt pár sztorit az alázásaimról, néhány történeten jót nevettek. Én végig nyaltam mind a négy cipő talpát közben.

- Végeztél köcsög? - kérdezte Tomi

- Igen! - válaszoltam neki.

Odajött, megállt előttem, és pofon vágott.

- Igen kicsoda? - kérdezte mérgesen.

- Igen Gazdám! - válaszoltam gyorsan.

- Mostantól így hívsz. Nem a barátod vagyok, hanem a Gazdád. Világos köcsög?

- Igenis Gazdám!

- Most menj, mosakodj meg, én összepakolom a dolgidat, és indultok is ideiglenes Gazdáiddal. A következő 3 napban őket fogod szolgálni. Ma már át is visznek magukhoz, és csak vasárnap este hoznak vissza. Mindenben köteles vagy szolgálni őket, nincs olyan, hogy nem. Amit mondanak az parancs, legyen az kellemes vagy kellemetlen számodra. És hidd el, inkább kellemetlen lesz. Indulj rendbe rakni magad.

Úrnőm levette a nyakörvet és az erényövet, majd felmásztam a lépcsőn a fürdőbe. Megfürödtem, hajat mostam, kimostam a seggem, körmöt vágtam, hogy semmire ne legyen panasz. Szóltam Úrnőmnek, hogy kész vagyok, feljött, visszarakta a nyakörvet és az erényövet, és feldugta az egyik plugot a seggembe. Rám rakta a pórázt, és elindultunk lefelé. Az ajtóban megálltunk, és átadta a pórázt Gazdámnak.

- Itt vannak a lakat kulcsok, és egy tiszta combfix bugyival. Hátha mentek valahová, és fel kell vennie.

- Rendben, a kulcsokra szinte biztos nem lesz szükség. Combfix és bugyi is csak akkor lesz rajta, ha megyünk valahová, vagy jön hozzánk valaki, egyébként nem veszi majd fel, úgyis koszos lenne.

Andrea Úrnő a fejemre húzta a maszkomat, bekapcsolta a plugot erős szaggatott rezgésre és a számba nyomta a golyós szájpecket.

- Meddig bírja a plug? - kérdezte Úrnőmet.

- Nagyjából 3 óráig. De van a szatyorban egy másik is, a kettő együtt azért 6 órát bír. Elküldöm az alkalmazás nevét is, amivel telefonról tudod irányítani. Szerintem mindent oda raktam amit használni fogtok, aztán majd eldöntötték, hogy mi kell. De kreatívak vagytok, meg ha jól emlékszem nektek is vannak eszközeitek.

- Vannak, abban nem lesz hiány.

- Rendben.

Simogatást éreztem a fejemen.

- Ügyes szolga legyél, ez egy nagy próba, hogy mennyire sikerült téged megtörnöm. Ha jól szolgálsz, akkor ha visszajössz, esetleg engedem, hogy elélvezz, és most rendes élvezésről beszélek.

Éreztem, hogy megfeszül a póráz, és elindulunk. Kimentünk a házból, át a kerten, ki az utcára a kocsiig. A ház előtt állhattak meg, mert nem kellett sokat mennünk. Ennek örültem, mert nem szerettem volna, hogy a szomszédok azt lássák, hogy ruha nélkül pórázon vezetnek. Most is a csomagtartóban kaptam helyet. Befeküdtem, és hátra csavarták a kezeimet, összekötözték a csuklóimat és a bokáimat. Majd a kezeimet és a lábaimat is egymáshoz kötözték a hátam mögött. A kötelet szorosan megfeszítették, elég kényelmetlen volt ez a testtartás.

- Pihenj amennyire tudsz, kb 2 óra az út. Szükséged lesz az erődre a hétvégén.

Rám csukták az ajtót, beindították az autót és elindultunk. Az út eleje sima volt, aztán kanyargósabb és döcögősebb lett. Az út hosszából arra következtettem, hogy a városon kívülre megyünk. Nagyon kényelmetlen volt az út így összekötve. Nem tudtam tartani magam, gurultam össze-vissza a csomagtartóban. Egyszer csak megálltunk. Kinyílt az ajtó, és lekerültek rólam a kötelek. A póráz megfeszült, jelezvén, hogy másszak ki az autóból. Földes talajt éreztem. A maszk miatt továbbra sem láttam semmit. Hallottam egy ajtó nyitódását. Bementünk az épületbe. Valamiféle füvet éreztem magam alatt. Megálltunk, és levették a maszkot. A szemem lassan hozzászokott a világossághoz. Egy istállóban voltunk. Az egyik részén karámokat láttam, benne lovakat, a másik részén malacokat. A hely az a tipikus istálló szagú volt, nem volt kellemes, de elviselhető. Mindenfelé szalma volt, a gerendákról pókháló lógott. A szalmának köszönhetően legalább némileg puha helyen tudok aludni. Jobbnak tűnt, mint a ketrecemben a pokróc.

- A következő 3 napban ez lesz az alvó helyed. - mondta Gazdám. - Az egyik karámban leszel te a lovak között. Amíg minket szolgálsz, a házban csak akkor leszel, ha dolgod van bent.

Az egyik karámba vezetett. Ló nem volt itt, ennek örültem, ezek szerint egyedül lehetek itt. A távolabbi falnál láttam valami furcsa dolgot. Egy négykézláb álló ember alakot formáló ketrec volt. Egy fa talapzathoz volt rögzítve, aminek kerekei voltak. Az egész ketrec mozgatható volt így.

- Ez lesz az ágyad. Ahogy a lovak is állva alszanak, te is állva fogsz. Mármint négykézláb, hisz neked ez az állás.

A felénél felhajtotta a ketrecet, és adohúzott a pórázzal. Belemásztam. Ahogy álltam benne, kihúzta a fenekemből a plugot ami már le volt merülve, és a helyére bedugta a másikat. Bekapcsolta a legerősebb fokozatra.

- Kérem Gazdám, ne kelljen ebben a ketrecben aludnom! - könyörögtem neki. - Ígérem jó szolgáljuk leszek, mindent megteszek.

- Kuss legyen! - csapott a seggemre Gazdám. - Mondtam, hogy csak akkor beszélsz, ha én engedem.

Azzal berakta a számba a golyós szájpecket.

- Úrnőd megkért minket, hogy ne kényeztessünk el, mert a végén még tőle is ezt várod majd. Ez a ketrec illik hozzád, egy szolga örüljön, hogy szenvedhet a Gazdái kegyeiért. Ezt a ketrecet a te méreteid alapján csináltuk, hogy ne tudj benne nagyon mozogni. A te szenvedesed a mi örömünk. Régóta szerettünk volna szolgát, de nem találtunk megfelelőt. Nagyon örültünk, mikor Úrnőd próba képp felajánlott nekünk. Ha ügyes leszel, lehet máskor is kölcsön veszünk. Azt tanácsolom, hogy pihenj amennyit tudsz, mert holnap sem fogunk kímélni.

Rámhúzta a maszkot, lezárta a ketrecet, és elment. A ketrec valóban az én méretem volt. Pár centi mozgást engedett csak. Egész éjszaka így kell lennem négykézláb. Amikor belementem az állandó szolgaságba, nem gondoltam, hogy ilyen kemény lesz. Szívből utáltam a maszkot. Nem látok semmit, nem tudom mi fog történni, nem számítok dolgokra. Azt tudtam, hogy a seggem is használva lesz, de hogy szinte mindig lesz benne valami, arra nem számítottam. Nehéz lenne megmondani, hogy mennyi olyan idő volt, amikor valami nem volt belém dugva, de minden esetre nagyon kevés. Nagyon nagy szenvedés lesz egész éjjel négykézláb lenni, úgy hogy nem tudok mozogni. Az éjszaka előrehaladtával csak egyre rosszabb lett. Az adott némi megnyugvást, amikor a plug lemerült. Legalább az már nem zavarta annyira a seggem. De nagyon nehezen telt el az este. És még 3 napot ki kell itt bírnom…

Folyt. köv.