Csikis férfibarátság

Ez a csiklandozás dolog nem hagyott nyugodni. Amúgy nem panaszkodhatok a házasságomra, a feleségemmel elég jó harmoniában vagyunk, szex is van megfelelő gyakorisággal, de speciel a csiklandozásfétisemet nem tudom vele kiélni. Sőt megbeszélni se, ismerem őt, hogy ezt nem tudná hova tenni.

Ezért a tudta nélkül elkezdtem ehhez a fétishez partnereket kezelni, így találtunk egymásra Balázzsal, a meleg sráccal.

Egy kocsmában találkoztunk először és nagyon hamar egy hullámhosszra kerültünk. Balázs rendkívül barátságos és közvetlen, a szexualitását tudatosan megélő srác, régóta stabil párkapcsolatban van és tulajdonképpen a pasija engedélyével kezdett játszótársat keresni. Ő velem ellentétben föl tudta vállalni előtte ezt a furcsa érdeklődését, amit a párja el is fogadott, csak éppen neki semmi kedve nem volt ilyen játékhoz. Balázs ezért kifejezetten örült, hogy heteró vagyok, ez így biztosan nem fogja megzavarni a párkapcsolatát.

Meghitt és szenvedélyes beszélgetést folytattunk, nekem baromi felszabadító érzés volt beszélni valamiről, amiről eddig senkivel nem tudtam, és rajta is így láttam, hogy jól esik neki végre megnyílni. Pár óra múlva már a legjobb barátomnak éreztem.

Már majdnem álltunk föl az asztaltól, amikor megkérdezte: "Nem próbáljuk ki most?"

"Hol?" - kérdeztem.

"Nem megyünk ki a Margitszigetre? Hoztam plédet és törülközőt, hátha..."

Kicsit gondolkoznom kellett, váratlan volt, hogy ilyen közel kerül a megvalósítás, de végül vettem egy levegőt: "Jó, menjünk."

Hát nem állítom, hogy nem dobogott egy kicsit a torkomban a szívem, ahogy sétáltunk át a Margit hídon, de Balázs folyamatosan beszélt és ezzel segített nekem megnyugodni és föloldódni.

Már sötét volt, és egy eldugott helyet kerestünk a fák közt, ahova remélhetőleg nem járkálnak mások.

Leterítette a példet a földre, és leültünk mindketten. Oldódás gyanánt felesben megittunk egy doboz sört.

"Akarod te kezdeni?" - kérdezte tőlem.

"Hogyan szeretnéd?"

"Ülj mögém és hátulról, úgy a legcsikisebb az oldalam."

Levette a pólóját, a lábbelinktől mindketten megszabadultunk, én pedig terpeszülésben mögéje ültem, lábammal közrefogva az ő lábát.

Furcsa és szokatlan volt egy férfit fogni, de egyáltalán nem kellemetlen. Hogy szokjam az érzést, először csak simogattam a szórös mellkasát, ő bátorítólag két kézzel megszorította a sípcsontomat.

Aztán belefúrtam ujjamat a köldökébe, ekkor már kuncogott, majd finoman, később egyre határozottabban elkezdtem a hasát és az oldalát csiklandozni. Elkezdett nevetni és dőlt jobbra-balra. Egyre gyorsabban futkároztak az ujjaim a mellkasán, és időnként a hónaljába is befúródva. Ilyenkor még jobban nevetett, összeszorította a vállát és előregörnyedt. Én megfogtam a mellkasát és határozott mozdulattal magam felé húztam. Erre ellazította magát és teljesen beledőlt az ölelésembe, én meg csiklandoztam tovább mindenhol, ahol elérem.

"Na milyen" - kérdeztem egy kis szünetet tartva.

"Rohadt jó, pont ilyenre gondoltam. És baromi jól csinálod, intenzíven."

"Örülök" - mondtam és belevájtam az ujjamat a hónaljába, majd még fürgébben kezdtem csiklandozni. Amikor már nagyon kezdte kapkodni a levegőt, abbahagytam. Már rendesen izzadt, elővett egy törülközőt és megtörölte a homlokát.

"Cseréljünk?" - kérdezte. Bólintottam, levettem a pólómat és hanyatt feküdtem a plédre.

Ő a combomra ült, egy kicsit mozgatta az ujjait az arcom előtt, majd határozott mozdulattal az oldalamba vájt, majd gyors mozdulatokkal csiklandozni kezdett.

Hát azt az érzést sosem felejtem el. Egyszerre volt meglepő, sokkoló mint egy áramütés és közben elképesztően jó. Nem is tudtam, hogy ennyire csikis vagyok, egy idő után már behúnytam a szemem és csak átadtam magam az ujjai játékának. Fejhangon tört ki belőlem a nevetés, és éreztem, ahogy a testem egyre felmelegszik. Néha meglepetésszerűen bele-belecsípett az oldalamba vagy a mellbimbómba, ami izgatóan fájdalmas volt. A lábamat mozgattam volna reflexszerűen, de jó erősen ült rajta és szorította. Egyre inkább úgy éreztem, mint lebegnék a levegőben, és átadom magam ennek a szinte teljesen elviselhetetlen, intenzív érzésnek. Aztán eljött az a pillanat, amikor úgy éreztem, kezd rossz lenni, próbáltam integetni a kezemmel.

"Elég volt?" - kérdezte és megállt, bólintottam, egyelőre szólni nem tudtam, mert ziháltam.

"De eddig jó volt?" - kérdezte, amire hevesen bólogattam.

Mellékfeküdt és átölelt a meztelen felsőtestével.

"Akkor ma mindketten kipróbáltunk egy új dolgot."

"Nem is csak egyet" - válaszoltam - "kezdjük ott, hogy nem voltam még soha férfivel."

"Na, én meg nem voltam még heteróval" - felelte - "pláne egy ennyire vonzó fiúcskával. Na mi van, zavarba jöttél? Direkt azért mondtam" - és megsimogatta az arcomat, amely valóban eléggé elvörösödött, de azt a sötétben úgyse lehetett látni. Egy pillanatig tartott csak a zavarom, utána euforikus boldogságba ment át, jól esett az ugratása és az is, hogy zavarba tudott hozni. Szorosan megöleltem a fiút és egy ideig csöndben feküdtünk.

"Csinálunk még egy kört" - kérdezte?

"Benne vagyok. A talpad mennyire csikis?"

"Hűha, na akkor jó szorosan kell fognod. De benne vagyok."

Ezzel hasra fordult, én pedig ráültem a combjára, a lábai felé nézve.

Finoman végighúztam az ujjam az egyik talpán, erre azonnal megrántotta a lábát. Nem viccelt, tényleg jó szorosan össze kellett fognom a combommal, amíg nekifogtam a talpa csiklandozásába, mert baromi nagyokat akart rúgni. Éreztem, hogy elég csak hozzáérnem, ezért finoman cirógattam a talpát, aztán vakarni kezdtem. Attól meg elkezdett a testével jobbra-balra hánykolódni, mintha le akarna dobni. Szorítottam, ahogy csak tudtam, és közben egyre intenzívebben csiklandoztam a talpát, már mindkettő egyszerre több ujjal, magánkívül nyerítve nevetett a fűben. Amikor úgy láttam, már végképp nem bírja, abbahagytam.

"Azt a mindenit" - mondta - "neked aztán tényleg van combizmod."

"Lovagoltam jó pár évig!" - feleltem.

"Hát akkor azért! Ilyen jó erősen még senki sem fogott, óriási vagy! Most cseréljünk te hogy szeretnéd?"

Hanyatt feküdtem és az ölembe fektettem a lábamat.

"Játssz vele! Nem annyira csikis, mint a tied, de azért ha ügyes vagy, meg fogsz tudni nevettetni."

Ezzel becsuktam a szemem. Ő először finomabban kezdte cirogatni, ebből csak kedves kuncogásokat tudott belőle kihozni. Megpróbált többet, aztán végül vakarni kezdte a lábujjaim közét. Na, ezzel megtalálta a triggerpontomat, amiről eddig én se tudtam. Reflexszerűen elkezdtem rúgdosni egy kicsit, úgyhogy szorosabban fogott. Kezdett áradni bennem valamiféle eufória, egyszer áradt és áradt, emelkedett, majd eljött az a pillanat, amikor már elviselhetetlennek kezdtem érezni.

"Oké, oké" - lihegtem. Abbahagyta, és masszírozni kezdte a talpamat. Az elképesztően jó volt.

"Hű, erre az extrára nem is számítottam, de jól tudsz masszírozni!"

Még jó 20 percen keresztül masszírozta a talpamat, amit teljes ellazultságban töltöttem.

"Attól tartok, ezt nem tudnám ilyen színvonalon viszonozni" - mondtam a végén neki félálomban.

"Nem is kell, ezt ajándékba adtam, én majd otton visszakapom a pasimtól. Ebben ő még jobb, mint én. Csak csikizni nem tud és nem is szeret."

"Az én nagy szerencsémre" - mondtam és játékosan kicsit belerúgtam a hasába. Megszorította a talpam, aztán újra mellékfeküdt és átölelt, és még dumáltunk egy kicsit, végül szép lassan föltápászkodtunk és elindultunk a villamosmegálló felé.

A történet szereplői fikítv személyek.