Próbababa

A nő az üzlet közepén állt és a kiállított darabokat nézte. Visszafogottan elegáns estélyi ruhák sorakoztak a próbababákon, nem ennél valami különlegesebbre vágyott, így tovább haladt a másik térbe. Prémek sokasága lógott a vállfákon, s amint belépett ,felé is indult egy öltönyös alkalmazott, hogy kiszolgálja.

-Miben segíthetek hölgyem?- fordult felé.

-Köszönöm, nézelődnék egyelőre!- válaszolt hűvösen, rá sem nézve és finoman végig futtatta az ujjait, a mellette lévő darabon.

-Csincsilla!- mondta mintegy magának és tovább lépett.

Fekete, szürke, barna.....nem, nem, rázta meg a fejét finoman, majd a tekintete egy hófehér hosszú bundára tévedt.

-Ő lesz az!- mosolyodott el alig láthatóan és két ujja közé csippentette a rajta lévő termékcímkét.

-Sarki róka! -csillant fel a szeme és a nyomában lihegő férfi felé fordult.

-Ezt felpróbálnám!- mutatott a kiválasztott darabra.

-Igenis, hölgyem!- felelte a férfi és hosszú litániába kezdett a szokásos kereskedői szófordulatokkal, hogy mennyire tökéletes választás ez , a nő jóízlését dícsérve.

G nézte amint lefejti a babáról a bundát a férfi, de meghökkenve látta, hogy az alatta csupaszon áll. Az alkalmazott is zavarba jött a nő tekintetétől és intett maga mögé egy másiknak, hogy azonnal orvosolják ezt a kínos problémát. Kis magyarázkodás után egyszerűen a baba elé állt, s a próbafülke felé mutatott. G elmosolyodott, de a kisördög már magot is vetett benne rögtön.

Elindult a próbafülke felé és leült benne a húzott bársony kanapéra, megvárva, míg az alkalmazott a fogasra helyezi a bundát.

-Segíthetek feladni önre, hölgyem?- nézett rá, még mindig enyhe pírral az arcán, mire a nő megrázta a fejét némán és behúzta a férfi előtt a fülke ajtaját.

Felállt és levette a kabátját, majd magára húzta a darabot és a tükörrel szembe állt.

Olyan ártatlannak érezte magát benne, mégis a fejében viharos gyorsasággal száguldoztak a vadabbnál-vadabb gondolatok mindenféle kép formájában és be-be villant a csupasz próbababa minduntalan. Így visszatette a fogasra azt és levetkőzött teljesen meztelenre, gondosan a kanapéra hajtogatva a ruháit, mint egy rituálé és magára vette ismét a bundát.

-Sikerült felpróbálnia , hölgyem? Segítségében lehetek valamiben? -hallatszott eközben a fülke előtt toporgó alkalmazott kissé türelmetlen hangja, mire G gondolt egyet és egyszerűen elhúzta a függönyt.

A férfi szeme elkerekedett a nő látványán és az arcszíne kezdett bíborvörösre váltani.

-Sikerült!- felelte halkan és félre tolva a férfit, kisétált az üzlettérbe , egyenesen a nagy aranykeretes tükör elé.

-Éppen megfelelő lesz!- nézett a férfira, s pár forgó mozdulatott tett, hogy a bunda esését lássa.

Pár vásárló lézengett csupán rajta kívül, de érezte, hogy követik a lépteit. Az alkalmazott megmerevedve állt még mindig a fülke előtt és látszott rajta, hogy abszolút nem tud a helyzettel mit kezdeni.

Ekkor finoman csilingelt a szalon ajtaján a csengő, jelezve, hogy újabb vásárló érkezett, így G is odafordult, hogy szemrevételezze az érkezőket.

Kisebb társaság lépett be, két pár és egy férfi személyében az ajtón. A nő gondolt egyet és beállt a próbababák közé a sorba. Minden erőfeszítését elővette, hogy felvegye azt a standard pozíciót, amiben a babák álltak és igyekezett mozdulatlanná válni. A társaság hallhatóan egyre közelebb került hozzá, mire a halálra vált alkalmazott is felé indult és elé állt, hogy eltakarja.

-Önöknél ez szokás, hogy nem öltöztetik fel a próbababákat?- suttogta G a férfinak szegezve a kérdését, miközben majdnem megpukkadt a nevetéstől a szituáció révén.

- Nem, nem szokás, súlyosan mulasztott az öltöztetőnő!- préselte ki a fogai közül az a választ, a kötelező merev, erőltetett mosolya mögül, ami a többi vásárlónak szólt.

-Nagyon kérem hölgyem, hadd kísérjem vissza a próbafülkébe, mielőtt botrány lesz! -folytatta egyre elfűlóbb hangon.

-Maradjon már csendben, nem lesz az!- válaszolt neki G és finoman előrébb léptette magától a férfit a felemelt térdének enyhe nyomásával.

A társaság közben eléjük ért éppen, a fiatalabb nő az 5 próbababa közül éppen az elsőn lévő darabot mustrálgatta hangosan. Az egyedül érkezett férfi tekintete közben sorra futott a többin is, mire találkozott a nőével.

Halványan felhúzta a szája sarkát és az alkalmazott felé fordult.

-Ezt a darabot szeretném, ott Ön mögött!

-Kérem, lépjen el, ne takargassa előlem!- mutatott egyenesen G-re.

Az alkalmazott látszólag összerogyott a felismeréstől, hogy nem sikerült elkerülnie az elkerülhetetlent és bizony most itt oltári botrány lesz. Egyszerűen nem mert megmozdulni, csak nézte a férfit aki kicsit megsajnálta.

-Megérkeztek Uram a legújabb modelljeink, jöjjenek utánam, megmutatnám őket!- próbálta menteni a menthetetlent és a szalon másik sarkába invitálta őket, még mindig teljes testnagyságával takarva maga mögött a nőt.

Szerencséjére a két páros női tagjai kaptak a lehetőségen és elindultak az újdonság varázsa felé, a férfi azonban még mindig várakozó álláspontban az alkalmazottat fixálta cinikus mosollyal a szája sarkában.

-Foglalkozzon csak velük, én továbbra is ezt a modellt kívánom megtekinteni!- Örülök, hogy végre élő próbababákon is megtekinthető a választék!- s nagyot kacsintott a férfira.

Az visszahőkölt a felismeréstől és a fejét csóválva távozott a többiek után. A férfi ekkor a nő elé lépett és az egyik ujjával megtámasztotta az állát, ráemelve a tekintetét.

-Jó nagy kalamajkát okozott megint kedvesem! Arról nem volt szó, hogy a találkánkat így fűszerezi meg, de nem is lenne ön, ha nem talált volna ki volna valami rögtönzött huncutságot!- Most fáradjon kérem velem el a próbafülkébe! -

-Igen, Uram!- válaszolt a nő megadóan, de leplezetlen jókedvvel. A fülkéhez érve visszafordult és a férfi szemébe nézett.

-Kérdezni kíván valamit?-

-Nem, Uram!-

-Akkor lépjen be és tegye a vállfára a bundát!- mondta az neki hűvösen és behúzta maguk után a függönyt.

- Most hajoljon előre, a kezeivel megtámasztva magát a kanapén!- folytatta, s a következő mozdulattal már meg is támasztotta a nő a behatoló kézfejével.

-Tudom, próbababákon ez nem szokás! Kérem viselkedjen akkor most a választott szerepének megfelelően! Egy hangot sem akarok! - s élveztetésig öklözte ott a nőt, abban a pozícióban. G összeszorított ajkakkal koncentrált rá, hogy a belőle kitürő orgazmus, eddig annyira vágyott hangjait maximálisan magába zárja, nem volt egyszerű. Érezte, hogy a bokájáig csorog belőle a kéjleve, de továbbra is rezzenéstelenül támaszkodott ott.

A férfi ekkor kihúzta a kezét belőle, a ruhájába törölte s kivette a vállfát a bunda alól és hatalmasat húzott vele a nő hátuljára. G ujjai görcsösen belekapaszkodtak a bársony kanapé szövetébe és lehajtotta a fejét az intenzív, de jóleső fájdalomtól. Ekkor érte el a következő ütés, majd még egy és a továbbiak. Húszig számolt magában, mikor is nem érkezett több belőle. Félve felnézett, hogy mi is történik, mire hatalmas pofon érte el az arca egyik felét.

-A próbababák nem mozognak!- jött vele a férfi hangja, így a nő belevörösödve fixálta tovább a kanapé huzatát.

Az visszakasztotta a bundát a vállfára, a karjára fektette, mint aki jól végezte dolgát és kilépett a fülkéből. A függöny feletti résen konstatálta, hogy a nő még mindig mozdulatlanul a kívánt pozícióban van, így utasította, hogy öltözzön fel és várjon rá a fülke előtt.

Mosolyogva körbe nézett a szalonban és csatlakozott a társasághoz. Az alkalmazott kérdőn ráemelte a tekintetét mikor meglátta.

-Kérem, csomagolja be ezt a bundát a próbababával együtt és juttassa el az alábbi címre miután rendeztem a számlát!- fordult felé egy névjegykártyát a kezébe nyomva. A férfi megremegett , zavartan eltette a kártyát.

-De, Uram! A próbababák nem képezik az árukészletet! -hebegte.

-Ezúttal talán mégis!-válaszolt a férfi ellentmondást nem tűrő hangon és beleolvadt a társaság által folytatott eszmecserébe. Pár perc múlva távoztak is az üzletből. Az alkalmazott a próbafülke felé tekintett, ahol várakozott G. Becsomagoltatta a bundát és hozzá lépett.

-Hölgyem! Azt az utasítást kaptam, hogy szállítassam el önt és a bundát az alábbi címre! - mondta remegő szájszéllel és a kártyát a nő orra alá dugta.

-Ugye ez valami kis vicces játék?- nézett rá, miközben próbálta összeszedni magát.

-Ha ezt az utasítást kapta, akkor tegyen neki eleget!- válaszolt G tónustalan hangon.

- Ön szerint ez egy játékbolt, vagy egy bunda szalon? -nézett kérdőn a férfira.

-Az utóbbi, hölgyem!-

-Akkor miért kérdez ilyen butaságokat! Hívjon szállítót és gondoskodjon a szolgáltatásról!-

-Igenis hölgyem!- De még soha nem fordult velem elő ilyesmi!- nézett rá, s görcsösen megtörölte a homlokát.

-Hívok akkor talán egy taxit!

-Miben szállítják a próbababákat? Csak nem azt akarja mondani, hogy egyesével taxival? -nézett rá a nő és hangosan felkacagott.

-Ládában!- bökte ki az alkalmazott.

-No, akkor mutassa azt a ládát és csomagoljon be szépen! Ahogyan szokta!- Nem szeret sokat várakozni az úr!-

A férfi teljesen összezavarodottan a pulthoz sétát, ott hosszasan telefonált, majd a raktárajtó felé mutatott.

-Kérem kövessen!- s maga is elindult. Ott előkészítve várta már őket egy fakeretes láda, annak felnyitotta a fedelét. A nő belefeküdt és szé

les vigyorral integetett neki, amint az rácsukta a fedelét.