A jutalom harisnyában

A szoba illata már ismerős volt neki – bőr, parfüm, és valami megfoghatatlan, ami csak Alexára volt jellemző. A férfi meztelenül térdelt a puha szőnyegen, szemén fekete selyemkendő, kezét pedig szorosan a hátához kötötte. Hallotta, ahogy Alexa megérkezik mögé: finom selyemhangok, ahogy harisnyás lába súrolta a padlót, majd a cipősarok kopogása. Lassan, határozottan közeledett.

– Emlékszel, mit mondtam? – kérdezte a nő halkan, miközben végigsétált a férfi előtt. A hangja egyszerre volt játékos és könyörtelen.

– Igen, Úrnőm – válaszolta rekedten. – Csak a lábait használhatja… és én nem érhetek magamhoz.

Alexa elmosolyodott, majd megállt előtte. A combfix harisnya selymesen simult végig izmos lábain. Lassan emelte fel az egyik lábát, és finoman a férfi vállához érintette a cipősarkat, végighúzva azt a nyakán, egészen az ajkaiig.

– Csókolj. De ne túl mohón – parancsolta.

A férfi engedelmesen csókolta a harisnyát, először finoman, majd egyre szenvedélyesebben. Alexa a másik lábával a férfi combjai közé lépett, és a térdéhez nyomta a lábfejét. Pontosan tudta, milyen nyomást kell alkalmaznia. Már rengetegszer gyakorolták.

A férfi teste megremegett, és halkan nyögött. Minden idegszála a selymes érintésre koncentrált. Alexa néha megállt, csak hogy újra felkorbácsolja a vágyat egy lassú mozdulattal a harisnyás combján vagy bokáján. Még csak meg sem érintette őt máshol, de a teste már az ő ritmusára remegett.

– Azt mondtam, csak akkor élvezhetsz, ha engedélyt adok rá – súgta Alexa, és sarkával éppen csak megérintette a duzzadt, lüktető férfiasságot.

Az inger túl sok volt. A férfi zihált, arca kipirult, izmai megfeszültek – de még mindig küzdött, hogy tartsa magát.

– Jó fiú… most! – adta ki a parancsot Alexa.

A kötelek lassan engedtek a férfi csuklóján. Alexa nem siette el – minden mozdulata szándékos volt. Ő irányított, és ezt egyikük sem kérdőjelezte meg.

Ahogy a férfi felszabadult, egy pillanatra megemelte a fejét, de Alexa egyetlen szisszenéssel visszaterelte tekintetét a padlóra.

– Most pihensz. De csak akkor, ha úgy fekszel, ahogy én szeretném – mondta. Hangja lágy volt, mégis parancsoló.

A férfi lassan elhelyezkedett a szőnyegen, hanyatt fekve, karjai lazán a teste mellett, lábai enyhén szétcsúszva. Még mindig remegett. A kielégülés utóhullámai végigvonultak rajta, de még inkább az Alexa közelségéből áradó feszültség hozta izgalomba.

A nő leült mellé, harisnyás lábait keresztbe tette, és egy pillanatig csak figyelte. A férfi nem mozdult. Tudta, hogy minden rezdülés engedélyhez kötött.

Alexa lágyan végighúzta egyik lábát a férfi mellkasán. A mozdulat nem volt erotikus, sokkal inkább simogató – egyfajta elismerés, amiért engedelmes és kitartó volt.