A Domom aki azá tett ami vagyok!
Az első üzenet még ártatlan volt. Egy BDSM oldalon akadtam össze vele — Ő, aki egyszerre volt kifinomult, kimért és hátborzongatóan őszinte. Július Úrnak nevezte magát, és valahogy már a neve is bizsergette bennem a megfelelni vágyás mély, rég elnyomott vágyát. Azt akarta, hogy teljesen női szerepbe kerüljek, hogy ne csak játsszam a szerepet, hanem éljem is.
Hetekig leveleztünk. Minden sora utasítás volt, minden szó mögött éreztem az elvárást, hogy csak akkor leszek méltó a figyelmére, ha kész vagyok átadni magam.
És én kész voltam.
A találkozót egy eldugott kis vikendházhoz szervezte. Eljött értem munka után.
Én már izgatottan vártam a nap végét
A táskámban ott lapult a csipke fehérneműm és pár alap smink cuc.
Mikor beszálltam az autójába, nem szólt egy szót sem. Csak elővette a nyakörvet.
Finom, bőrből készült, elegáns, mégis megkérdőjelezhetetlenül hatalmi. A nyakam köré illesztette, majd rákapcsolta a pórázt. A következő pillanatban csuklóbilincs kattant. Nem tiltakoztam.
Ez volt az, amit akartam, erre vágytam titkon, hogy ezt meg tegye, valaki velem.
Az út alatt egy szót sem szóltunk. A csomagtartóban gondosan összekészített táskák lapultak – nőies ruhák, sminkek, testformálók, eszközök, játékszerek. Minden, ami egy új "én"-hez kellett.
Minden, ami az Ő kezei között újjáformálhatott.
Mikor megérkeztünk, a ház eldugva állt a fák között.
Ő előrement, míg én kint vártam ahogy utasításba kaptam, majd pórázon fogva vezetett be a házba..
A lakás illatos, tiszta és precízen rendezett volt – mintha minden centimétert az Ő akarata szerint rendeztek volna el.
A következő órákban megtörtént az, amire hetek óta készültem. Fürdetés, borotválás, majd az első igazán nőies öltözetem: csipkés fehérnemű, combfixel és harisnyatartóval. extrém rövid szoknya, szűk top, tűsarkú amit lakattal rám zárt.
És végül az erényöv.
Miután felöltöztem ismét kattant a bilincs a csuklómon és a bokámon.
Július Úr nézte minden mozdulatomat, korrigált, ha nem voltam elég nőies, és megdicsért, amikor elértem az elvárt szintet. A testem eszköz lett, amit formált, próbált, tesztelt – de mindig úgy, hogy közben tudtam: mindez értékes az Ő szemében. Nem megalázott. Átformált.
Az este egy szopással zárult.
Térdeltem előtte, nyakörv, póráz, bilincsek, szájgolyó, amikor a pórázamnál fogva közelebb húzott magához és elővette a már duzadó farkát.
Majd kivette a szájgolyót a számból, és így szólt itt a jutalmad ki érdemelte kis ringyóm.
Így a pórázamat tartva rá húzta a fejem a farkára és tele töltötte a szám a friss meleg nedüvel.
Miután végeztem meg dicsèrt, ügyes voltál.
Folyt köv
Hozzászólások (0)