A szolgálólány XV.

- Ági... - veszi át a szót a büszke mosolyát egy kicsit sem leplező Márk.

- Igen? 

- Készen áll egy vizsgálatra?

- Nem is tudom...

- A felállás kicsit változni fog. A tisztelt barátnője fog jegyzeteleni, Enikő fogja megvizsgálni, én pedig segítek neki az esetleges elbizonytalanodásain úrrá lenni.

- De én... - kapcsolódik be Enikő a beszélgetésbe.

- Ezt is meg kell tanulnia! Ön tehetséges, és szívesen irányítjuk a mozdulatait... Dóra doktornővel, ha ez így mindenkinek rendben van. - pillant Márk a még mindig meztelen, mosolygósan bólogató Dórára. - A vizsgálat egyik feltétele lenne, hogy Dóra felöltözzön, mert azt nem engedem, hogy itt meztelenül írogasson. Elterelné sokunk figyelmét, ugye Enikő?

Enikő egyik meglepetésből a másikba esve, maga elé meredve csak bólogatni tud, némi mosolyt az arcára erőltetve.

- Doktor úr!

- Igen Ági.

- Én félek attól, ha csak a mh... Enikő doktornő hozzáér a melleimhez... nos nehéz ezt nekem kimondani, megfogalmazni.

- Bátran, ahogy érzi úgy mondja ki! Semmi sem fog történni! 

- Tehát, nekem az nagyon mély érzés lesz, talán túl mély is és...

- És? Én nem fogom maga helyett kimondani azt amit gondol, ugye ezt tudja!

- Doktor úr, ez nekem nagyon ciki! - sóhajt egy nagyot Ági. - El fogok élvezni már attól, hogy megérint! - motyogja el alig hallhatóan.

- Oké, kimondott valamit magának, de most szeretnénk mi is hallani! 

- Miért csinálja ezt velem? Ez nekem nagyon nehéz így! Orgazmusom lesz! Most boldog? Kimondtam! Tessék...

- Arra már én is kíváncsi vagyok, hogy milyen vagy akkor! - lép ki a paraván mögül Dóra. - Hős voltál, kimondtad! Nagyon büszke vagyok rád!

Dóra odalépve Ágihoz megöleli majd egy puszit nyom az arcára.

- Dokikám, ez a szerepjáték kicsit mellé ment, nem tudjuk ezt így tartani. Javaslom lényegüljünk vissza magunkba, és ha Ági bevállalja hogy Enikő doktornő megvizsgálja, akkor támogassuk mindkettőjüket abban hogy örök, és szép élményként maradjon mindez meg bennünk. Rendben van ez így nektek? Ági? 

- Szeretném, de... csak ránézek arra a vizsgálószékre, amit gyűlölök, meglátlak benne széttárt combokkal, és kész vagyok! Már most azt érzem, hogy sokat gyógyult bennem a fiatalkori traumám. Félek, hogy elragadnak az érzések, félek, hogy nem fogom tudni magam kontrollálni,, félek, hogy...

- Na ezt most hagyd abba! Túl sok ez a félek...- simogatja meg Dóra Ági arcát. - Itt vagyunk, vigyázunk rád!

- Mit szólnál, ha lekötöznénk a lábaidat? - kapcsolódik be Enikő a beszélgetésbe. - Nézd meg, mennyire jön be! Ha semennyire,szólsz, és eloldozunk!

- Remek ötlet! Ez valóban lehet egy megoldás, és oldhatja azt a drámát is melyről meséltél. 

- Dóra én tartok ettől egy kicsit, de ...lehet, hogy megbánom, de elképzelhető, hogy pont ez a helyzet írja át a lelkemben annak a szemétládának a....

- Sssss! - teszi rá Dóra Ági ajkaira az ujját. - Itt akkor most nagy gyógyulásnak leszünk a részesei! Bízol bennünk?

- Igen! Ezzel nincs gond! Nagyon is bízom bennetek! Amit eddig láttam, ahogy bántok velem, amilyen türelmesen, időt hagyva mindennek... Megyek, vetkőzöm! 

Dóra és Márk nagyon diszkrét elégedettséggel összemosolyognak, majd Enikőre néznek, és amíg Ági nem ér vissza szinte hangtalanul, együttes "erővel" készítik fel a rendelőt a következő vizsgálatra, melynek a lényegi része hasonlóan indul, mint Dóra vizsgálata. Róra részletesen kikérdezi Ágit, aki a vizsgálószékben ülve, összezárt combokkal, próbál lazítani.

- Doktor úr, pisilnem kell! 

Ági elsiet a mosdóba, miközben három szempár követi a lépteit.

- Figyeljetek - suttogja Dóra. - Márk neked most háttérbe kéne húzódni egy kicsit, mert ez egy olyan trauma, ami túl mély. Mi Enikővel elkezdjük a vizsgálatot, és majd csak a második részében kérdezzük meg, hogy te is bekapcsolódhatsz-e. Tudod Enikő vannak olyan férfiak által okozott sebek, melyet csak egy nő tud elkezdeni gyógyítani. mert ha férfi kezdi meg, próbálja meg, akkor a lélek azt mondja, hogy ez is egy férfi! Egy férfi aki megsebzett, mélyen megsebzett! A nő ilyenkor eredményesebben...

- Igen, látom én is, hogy mi a helyzet! 

- Nagyon sokáig van kint. - gondolkozik el Dóra. - Enikő kimegyünk utána?

Alig fogalmazódik meg a kérdés Dóráékban, már meg is jelenik Ági piros szemekkel az ajtóban. Dóra és Enikő egy emberként lép oda hozzá, és szavak nélkül, semmit sem kérdezve fogják közre, és ölelik meg, majd néhány perc elteltével, odakísérik a vizsgálószékhez.

- Márk addig nem fog téged érinteni, amíg nem kéred! Csak mi fogunk téged Enikővel vizsgálni. Kicsit formabontó módon a punciddal kezdjük. Rendben van ez így neked?

Ági hangos zokogásba kezd, miközben bólogatva átöleli Dórát. Enikő egy kibontott zsebkendőt ad a zokogó páciensnek, aki viszonylag gyorsan meg is nyugszik.

- Többet sírok nálatok ezalatt a pár óra alatt, mint a férjem halála óta összesen!

- Ne is törődj vele, ennek ki kellett jönni, ezt meg kell élned! - simogatja meg Enikő Ági arcát. - Kezdjük kedvesem?

Erre a mondatra Ági elmosolyogja magát, de csak bólogatva adja a beleegyezését.

- Ági fontos lenne, hogy kimond! 

- Igen Dóra kezdhetjük! Igen Enikő bízom benned! Köszönöm Márk, hogy itt vagy, és így vagy itt!

- Rendben - lép oda Enikő Ágihoz, és olyan gyengéd mozdulatokkal, helyezi bele a lábtartókba a lábait, simogatja meg a combját, a hasát, majd az arcát, mely hatására Ágiból feltör egy hatalmas sóhaj. Arcára mosoly ül ki, a pár perce még patakokban folyó könnyeknek, hüppögésnek már nyoma sincs! Enikő a lábtartóhoz, inkább csak szimbolikusan, és egyáltalán nem szorosan szijjazza le a lábakat, majd ismét megsimogatja a páciense bársonyosan puha combjait.

- Kérem lazítson, ahogy tud. Nagyon fogok önre vigyázni! - kezd bele Enikő a megbeszélt ütemben a vizsgálatba. - Meg fogom érinteni a nagy és kisajkait. Kicsit szét fogom húzni, őket, hogy láthassam nincs-e semmilyen apró elváltozás rajtuk. 

- Köszönöm, hogy elmondja, mit fog csinálni doktornő!

Dóra és Márk kikerekedett szemekkel néznek egymásra, figyelik Enikő mozdulatait, de a legjobb szándékkal sem tudnának neki építő dolgot mondani, mert annyira finom minden mozdulata, Dóra annyit tud csinálni, hogy odalép Ági mellé, és egyik kezével megfogja a kezét, másikkal megsimogatja az arcát. 

Enikő sokadszorra ejti ámulatba Dórát azzal, amilyen finoman, és szakszerúen teszi a dolgát. Mintha egy orvos veszett volna el benne.

- Minden rendben, gyönyörűek ezek az ajkak! - pillant fel a két csábos comb közül Enikő, aki láthatóan nagyon élvezi a helyzetet. - Most be fogom vezetni egy, majd két ujjamat a hüvelyébe. Picit kényelmetlen lesz, de ígérem sietek.

- Rendben doktornő, köszönöm!

- Doktor úr, idekészítene nekem egy feltárót és egy pár új kesztyűt, mert azt érzem, hogy a vizsgálat második szakaszában szükséges lesz egy rektális vizsgálat is.

Márk szeme kikerekedik, de a kérés, az kérés, ő itt most csak asszisztál, és nem akar beleszólni a vizsgálat menetébe.

- Doktornő, muszáj a fenekemet is megvizsgálnia?

- Nézze, semmi sem muszáj, de pontosabb, megnyugtatóbb lehet a vizsgálat eredménye, ha...

- Rendben, legyen így! - mosolyogja el magát Ági, miközben felpillant Dórára.

Enikő folytatva a hüvelyi vizsgálatot, nagyon lassan bevezeti először egy, majd két ujját Ági nedvekben úszó puncijába. Eközben kezével a hasfalat érintve próbálja megérezni azt, amit kéne, de tulajdonképpen fogalma sincs mit kéne ilyenkor... ám úgy van vele, hogy itt és most ez nem lényeg!

- Majd megkérdezem Dórát, hogy ilyenkor mit kell érezni! - fogalmazódik meg benne a gondolat, ám ezzel szinte azonos időben megérez egy nagyon finom izomösszehúzódást. 

Mivel eddig a tekintete Ági puncijára fókuszált, gondolataiban a saját korábbi vizsgálatainak képei peregtek, és mindeközben még a mozdulatait is próbálta szinkronba hozni, fel sem figyelt arra, hogy Ági egy talán mindent elsöprő orgazmus kapujához érkezett. Tudatában megnyugvással fogadta a tényt, hogy Dóra simogatja Ági karját, arcát, és már néha néha, a kar érintése közben a csábos melleihez is hozzá-hozzáér, mely Ágira őrületesen izgató hatással van.

Megérezve ezt a finom pulzálást, megállít minden mozdulatot, nagyon lassan kihúzza az ujjait Ági hüvelyéből, és a két kezét egymásra helyezve nagyon finoman ráhelyezi a tenyerét a szeméremcsontra.

- Minden rendben Ági? Jól van?

A páciens nem válaszol semmit, csak lecsukott szemekket, mosolygós arccal bólogat. Néhány perc múlva Enikő folytatja a vizsgálatot, miközben Márk a háttérben tesz-vesz valamit, Dóra folyamatosan fogja Ági kezét...

- Most be fogom vezetni a feltárót a hüvelyébe. Egy picit kellemetlen lesz, ezért elnézést kérek öntől.

- Rendben doktornő, köszönöm. 

Enikő folytatva a vizsgálatot, nagyon finoman bevezeti a Márk által meleg vízzel felmelegített és síkosítótól csillogó spekulumot. A doktornő folyamatosan kommunikál a páciensével, érzéseiről kérdez és instruál. 

Ági tudatában az a tény, hogy a popsiját érinteni fogja Enikő, elég vegyes érzéseket generál. Testének ez az a pontja, mely az "idegenek" számára mindig is a vörös vonalon túli területnek számított. Sosem érzett még arra vágyat, késztetést, hogy az altesti funkcionális zónájának szerepét átlényegítse, és akár még ha minimális mértékben is, de az erogén zónáihoz kapcsolja. Úgy van ezzel, hogy van a testén bőven olyan pont, ami... a popsi az tabu, hangoztatta megszámlálhatatlan alkalommal a barátnőinek. 

- Egészségetekre, örülök, hogy nektek ez ennyire bejön, ennyi örömöt ad, de... elképzelhető, hogy én még nem tartok ott.

Ám betoppant az életébe Dóra, aki az első perctől kezdve oly természetességgel beszélt az anális örömök sokszínűségéről, hogy a gondolataiba kezdett beúszni komolyabb szinten is a tudat, hogy... A Dórával való egyik beszélgetés után, az esti masztija közben egyszer már oda tévedt egy, majd két ujja is, de semmi olyat nem érzett, ami táplálta volna azt a vágyat, hogy továbblépjen... és most itt fekszik Enikő előtt, teljesen kitárulkozva, mondhatjuk úgy, hogy kiszolgáltatott helyzetben, és az egyik percben égtelen vágy lángol benne, hogy érintse már meg, hatoljon már be az ujjával, a másik pillanatban megjelenik egy félelem, feléled egy nagyon furcsa fájdalom képe, melyet sehová sem tud kapcsolni. Vélhetően ebből az érzetből táplálkozik a következő, fázis, melyet nevezhetünk befeszülésnek... majd minden kezdődik előről. 

- Most meg fogom érinteni a popsiját, de csak egy ujjammal. 

- Rendben... - és a mondatának a további részét elharapja Ági.

A pár pillanattal korábban érzett befeszüléses periódus, az érintéssel párhuzamosan elillan. Lelkében óriási várakozás tüze lobban fel, mely tökéletesen kioltja a befeszülés szikráit. A tudat, hogy Enikő mindent időben mond, hogy semmi olyan nem történik, melyről ne tudna, mégha olyan dolog is, amitől normál esetben kikerekednek a szemei, végtelen nyugalommal árasztja el minden sejtjét. 

- Doktornő, ez egy picit már kellemetlen, feszít...

- Fáj, vagy szokatlan? - kérdez vissza azonnal Enikő. 

- Nem, nem mondanám, hogy fáj, inkább szokatlanul bizsergős, és mint mondtam feszítő érzés. Mh... furcsa, de ez a feszítő érzés kezd átlépni egy határt. Félve mondom ki, hogy kellemes.

Az anális vizsgálat végén Enikő megdícséri a páciensét, majd felvázolja a vizsgálat utolsó szakaszát.

- A kismedencei vizsgálatának az utolsó részéhez értünk. Talán kicsit szokatlan lesz önnek, hogy a popsijába, és hüvelyébe egy időben vezetem majd be egy-egy ujjamat. Doktor úr, kérhetek egy új kesztyűt?

Pár pillanat múlva már Márk a steril kesztyű feladásában segédkezik a doktornőnek.

- Doktor úr!

- Igen Ági?

- Kérem, mielőtt a doktornő elkezdené a vizsgálatot... megfogná ön a másik kezem?

Amikor Márk odalép Ági mellé Dóra testét melegség önti el. Miután nyom egy puszit férje ajkaira, haját hátra fogva Ági arcához hajol, aki önkéntelen mozdulattal emeli fel a fejét, és megcsókolja Dórát, akit némileg váratlanul ért ez az apró csók, de nagyon örült neki!

Enikő síkosítótól csillogó ujjával megérinti Ági popsiját, és mit sem törődve azzal, hogy pár perccel korábban ezt az ujját már körbeölelte a szoros gyűrűsizom, lassú finom mozdulatokkal körkörösen kezdi el simogatni. Lassan megérzi, hogy az izomgyűrű elkezd lazulni. Nagyon lassan, minimális erő hozzáadásával az ujja áthatol a szoros záróizmon, majd ezzel párhuzamosan a másik ujját hasonló lassúsággal, és finomsággal bevezeti a hüvelybe. A másik kezét a hasfalra helyezve folytatja a vizsgálatot. A popsiban lévő ujja viszonylagos mozdulatlanságban, ám a hüvelyben lévő ujjai játékos mozgolódásba kezd. Új érzések, tapasztalások ezek Enikő számára is. Megérzi a végbélben pihenő másik ujját, végig simogatja, majd megérezve a hasfal felől érkező apró nyomást, próbál kontaktusba kerülni a szeméremcsont alá picit benyúló, és így a "G" pontot kívülről is stimuláló ujjakkal..

Ez az érintés, és élményözön Ágira döbbenetes hatást gyakorol! Egész teste remeg, hullámzik, lélegzete oly szapora, hogy már követni sem lehet, annak ritmusát! Olyan erősen szorítja Márk és Dóra kezét, hogy már lassan a zsibbadás első jelei is megjelennek. A lábai csak annak köszönhetően vannak a lábtartóban, hogy a szíjak nem engedik...

Enikő ujjainak a játéka az utolsó utáni percig tart. Apró nyomások, az ismeretlen, de őrületesen izgalmas pontok érintései hirtelen elcsendesedések, majd az újabb mozdulatok által újabb és újabb...

A doktornő a vizsgálat ezen szakaszában már elég nehezen tud benne maradni a szerepében. Látva a páciense élvezetét, már inkább a combjait , a hasát, a punciját puszilgatná simogatná, de mivel Márk világossá tette, hogy a rendelőben nincs szex, így minden önfegyelmét mozgósítva, igyekszik betartani a szabályokat!

A rendelőt a vizsgálat végére tömény... nem lehet ez másként megfogalmazni, szexillat tölti meg, a három nő mennyei illata!

- Még nem végeztünk Ági! - áll fel Enikő a gurulós székből. - A kollégáim még elvégeznek egy gyors emlővizsgálatot.

- Beleegyezik, hogy a doktor úr is megvizsgálja? - veszi át a szót Dóra.

- Igen, kérem a doktor urat, hogy mindkét mellemet vizsgálja meg! 

Dóra lelkét végtelen nagy öröm, és boldogság járja át. Érzi, hogy az elmúlt pár percben nagy dolgok történtek Ági lelkében! Mosolygós szemei majdnem felfalják a vizsgálószékben ülő nőt, akinek a szemeiben olyan csillogást vél felfedezni, melyet még eddig sosem látott meg! 

- Örülök a döntésednek! - súgja fülébe, miközben az izzadságtól nyirkos arcára nyom egy puszit.

- Ne... olyan izzadt vagyok - eszmél fel a pillanat varázsából Ági.

- Sssss! Finom az illatod így is! Így vagy tökéletes! 

Dóra és Ági alig hallható susmorgása közben Enikő kioldozza, és gyengéden kiemeli Ági lábait a tartóból, és nagyon finoman végigsimogatja őket. Márk a háttérben rendezkedik, rá-rápillantva a nőkre.

- Nos folytathatjuk a vizsgálatot? Az asszisztensemnek és nekem még este sok dolgunk van! 

- Ne csigázzon dokikám! Mi az a fontos teendő? Enni kell adni a cicának, vagy mi?

- Nézze doktornő! Élvezze ki, hogy itt pimaszkodhat, hiszen ez igazából az ön szentélye... volt eddig! - neveti el magát Márk. - de ahogy láttam, pontosabban láttuk, rátaláltunk egy tehetséges és nagyon tanulékony medikára, tehát már van helyettese is! - mókázik tovább Márk. - Na de komolyra fordítva a szót. Ági, megkérnem, hogy üljön egyenes háttal.

Márk belekezd a vizsgálatba, mely a már Dóránál megismert metódusban zajlik le. Elsőként a vizuális vizsgálat zajlik le, majd Márk gyengéd alapossággal tapintja végig a páciense kebleit. Ági mindenben követi Márk utasításait. 

- Alaposabb a doktor úr, mint a saját orvosom, bár neki még sosem sikerül, nemhogy ennyire, hanem semennyire sem felizgatnia a vizsgálat közben!

- Alapossság, gyengédség, figyelem! Ez a hitvallásom, mint amatőr doktornak... de... - és Márk mozdulatai megdermednek. 

A mozdulat megdermedésével egyidőben, Márk szemei Dórára szegeződnek.

- Szeretném, ha a doktornő is megvizsgálná önt. Beleegyezik.

- Természetesen, de... nos, igen jól érezted, amit éreztél, de semmi gond nincs azzal amire rábukkantál. Zsírmirigyek, voltam már velük biopszián, a szövettani vizsgálat negatív lett! - mosolyogja el magát Ági! - De nagyon köszönöm, hogy ennyire alapos vagy! Hálás vagyok érte!

- Örülök! - mosolyogja el magát láthatóan megkönnyebbülve Márk.

- Na lássuk azokat a zsírmirigyeket! A medikusommal mi is kitapinthatjuk őket? 

Folyt.köv....